A placebo szóval azt írjuk le, amikor például egy készítményről, kezelésről, vagy bármi egyébről azt feltételezzük, hogy hasznunkra válik, és ezt a várakozást tényleges javulás követi. De ez a pozitív változás nem magának a kezelésnek (vagy a bármi egyébnek) köszönhető, hanem a hozzá fűzött várakozásnak.
A jelenség főképp a klinikai vizsgálatok miatt lett ismert: ott szokták a gyógyszerek hatását kontrollcsoport segítségével – amelynek tagjai placebót kapnak – vizsgálni, és megnézni, hogy egy hatóanyag mennyivel hatásosabb a puszta várakozásnál, azaz a placebónál.
– A placebohatás abból adódik, hogy az agyunk képes öngyógyító folyamatokat beindítani – olyanokat is, amelyeket ma már ki lehet mutatni. Ezek a folyamatok ráadásul kondicionálhatók is. Hogy ez mit jelent, azt egy kutatáson keresztül könnyen megérthetjük. A betegek olyan szert kaptak egy jellegzetes ízű ital formájában, ami az immunrendszert stimulálja.
A készítmény elfogyasztása után megnézték a védekezőrendszer működését, és objektív módon, az immunsejtek szintjén kimutatták a szer hatékonyságát. A kutatók egy idő után lecserélték a szert egy olyan italra, amelynek ugyanolyan volt az íze, de nem tartalmazott hatóanyagot. Annak beadását követően a változást ugyanúgy ki tudnák mutatni az immunrendszerben a sejtek szintjén. Ez a hatás már az ízhez kapcsolódott – mondja dr. Csupor Dezső szakgyógyszerész, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője.
Mire számítunk?
A placebohatást jelentősen befolyásolja az úgynevezett jutalomvárakozás is: ha arra számítunk, hogy valami nagyobb eséllyel fog bekövetkezni, akkor a placebohatás is nagyobb lesz.
(Forrás: Getty Images)
– Egy érdekes kutatásba olyan embereket vontak be, akik Parkinson-kórban szenvedtek. A vizsgálatokat három csoporton végezték ugyanúgy, de az elsőbe tartozóknak azt mondták, hogy 25 százalékos eséllyel kapnak aktív kezelést, míg a másodikba tartozóknak 50, a harmadikba tartozóknak pedig 75 százalékos esélyt jeleztek.
Ez is érdekelhet: Így vedd be a fájdalomcsillapítót, hogy gyorsabban hasson
A javulás az utóbbiaknál volt a legnagyobb. Maga a vizsgálat itt is objektív volt, ugyanis nem a betegek szubjektív érzetét térképezték fel, hanem azt, hogy hol a legnagyobb a dopamin felszabadulásának aránya. Ez azért fontos adat, mert a Parkinson-kórnál a dopaminhiány okozza a tüneteket, annak szintjét emelik az ott alkalmazott gyógyszerek is – mondja szakértőnk.
A placebónak fájdalomcsillapító hatása is van, ami már régóta közismert, az viszont újdonság, hogy kiderült: ennek a hatásnak a mechanizmusa attól függ, hogy az érintett korábban milyen fájdalomcsillapítót kapott. Erre egy olyan vizsgálat mutatott rá, amelyben a résztvevők egyik csoportja korábban morfint kapott, míg a másik klasszikus, nem-szteroid gyulladáscsökkentőket.
Az érintetteknél az aktív kezeléseket cserélték placebóra, és azt látták, hogy a gyógyszerhatás egy része továbbra is megmaradt, de másképp működött. Akik korábban morfint kaptak, azoknál az opioid- receptorok aktiválódtak a placebo hatására, míg a másik csoportnál az a mechanizmus kapcsolt be, amelyen keresztül a nem-szteroid fájdalomcsillapítók hatnak. Ez is egyfajta kondicionálódás, aminél a tényleges hatóanyag miatt jelentkező mechanizmust erősíti meg a placebo.
Meglepően hatékony a placebo is
Arra is van példa, amikor a placebo hatása hasonló szintű, sőt azonos az aktív kezelésével.
– Azt soha nem mondhatjuk, hogy például a koleszterinszintet csökkenteni tudjuk, vagy hogy egy daganatos betegséget meggyógyítunk placebóval, de olyan problémáknál előfordulhat jótékony hatás, amelyeknél erős a pszichés háttér. Ilyenek például a fájdalmak, a hányás, a migrén és a depresszió. Az asztmás rohamoknál visszás a helyzet.
Ez is érdekelhet: Már embereken tesztelik a fogvisszanövesztő gyógyszert – mikorra lehet elérhető a kezelés?
Mert ugyan a betegek beszámolói szerint a használt rohamgyógyszerek 50 százalékban hoznak javulást, a placebo pedig 40 százalékban, az objektív adatok ennél jóval nagyobb különbséget mutatnak. Amikor megmérték, mennyivel javult a levegőáramlás, azt látták, hogy gyógyszereknél jelentősen, a placebónál pedig alig.
A betegek személyes megélése ennek ellenére az volt, hogy a különbség nem jelentős – ami, mivel amúgy fennállt valamilyen szintű oxigénhiány, veszélyt rejt. Emiatt az asztmagyógyszerek vizsgálatánál nem placebót kapnak a betegek, hanem olyan készítményt, amelynek hatása már igazolt, és amivel össze lehet mérni a gyógyszerjelöltek hatékonyságát – magyarázza dr. Csupor Dezső.
Testben, lélekben
A placebohatás azokon a mentolos készítményeken is észlelhető, amelyeket náthás betegségeknél használnak, hogy enyhítsék az orrdugulást. Azok hatására az orr átjárhatósága mérhetően semmit nem javul, de mivel a mentol ingerli a hidegreceptorokat, a szubjektív érzet mégis az, hogy könnyebben áramlik a levegő. Ez egyszerű náthánál olyan placebohatás, ami ártalmatlan, és elkerülhetővé teheti a felesleges orrszpréhasználatot.
– Érdemes azt is tudni, hogy a placebohatás nem csak pozitív irányban történhet. Például van olyan gyógyszer, amely mellékhatása izomfájdalmat okozhat, és az ismert volt már a vizsgálatánál is. Erről az esetleges kellemetlenségről tájékoztatták a kutatásba bevont több mint százezer embert, és kiderült: azok is érezték bizonyos arányban a mellékhatást, akik a placebocsoportba tartoztak, és így nem is kaptak tényleges hatóanyagot – emeli ki szakértőnk.
Olyan dolgok is befolyásolhatják a placebohatást, amelyek egészen meglepőek. Ilyen például az ár. Egy vizsgálatban a résztvevőknek elmondták, hogy a fájdalomcsillapító, amit kapnak – ami amúgy placebo volt –, mennyibe kerül. Az eredmények azt mutatták, hogy az olcsónak mondott szerek sokkal kevésbé váltottak ki placebohatást, mint a drágábbak.
És meglepő, de a nyílt placebónak – amikor megmondják a betegeknek, hogy placebót kapnak – is van mérhető hatása. Tehát a placebohatás nem vész el akkor sem, ha tudjuk, hogy valójában olyan készítményt kapunk, ami nem tartalmaz aktív hatóanyagot.
Mit jelent a kettős vak teszt?
Klinikai vizsgálatoknál az úgynevezett randomizált, kettős vak tesztek a legerősebbek, mert azoknál a résztvevőket véletlenszerűen választják csoportokra, és nemcsak ők nem tudják, hogy gyógyszert vagy placebót kapnak-e, hanem az azon tünetek változását, amelyek amúgy nem jellemezhetők pontos laboreredményekkel vagy egyéb mérésekkel.
Érdekesség, hogy ma már a vizsgálatok jelentős része nemcsak placebokontrollal zajlik, hanem olyan kontrollcsoporttal is, amelynek tagjai olyan gyógyszert kapnak, amely már forgalomban van. Ilyenkor az új készítményt ahhoz is hasonlítják, hogy kiderüljenek a hatékonyságbeli különbségek. Kizárólag placebót általában akkor használnak, ha valamilyen betegségnél még nincs működőképes gyógyszer.
Ez is érdekelhet: Valóban hatékony a mozgásszervi műtét – vagy csak egy erős placebo?
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!