- Hogyan képes a cecelégy ennyire különböző állatok bőrét átvágni?
- Miért veszélyesebb, mint a szúnyog vagy a bögöly?
- A klímaváltozás miatt már megjelent a tigrisszúnyog is Magyarországon – követi a cecelégy?
Addig jó, amíg fogalmunk sincs róla, hogyan táplálkozik a cecelégy! Ugyanis ez az egyik legvérmesebb és legrettegettebb vérszívó az összes közül, amiről valaha hallottunk. A Glossina nembe tartozó vérszívó legyek embert és számos állatot megcsípnek, miközben különböző gazdák között mozogva kórokozókat is terjeszthetnek.
Jelenleg 37 Szaharától délre fekvő afrikai országban fordul elő a cecelégy, elterjedési területük több millió négyzetkilométert ölel fel. De vajon eljuthat Magyarországra is a klímaváltozással?
A cecelégy nem megszúrja, hanem felsérti a bőrt
Egy friss kutatás most azt is feltárta, mitől ilyen hatékony vérszívók. Az eredmények azért érdekesek, mert a cecelégynek nemcsak a puhább emberi bőrrel kell boldogulnia. Elefántból, bivalyból, orrszarvúból és vízilóból éppúgy táplálkozhat, mint teknősökből vagy varánuszokból.
Ha egy szúnyog szájszervét parányi fecskendőhöz hasonlítjuk, a cecelégyé sokkal inkább mikroszkopikus fűrészre emlékeztet.
Hosszú, csőszerű szájszervének végén egy apró fogakkal felszerelt struktúra található. Táplálkozás közben ezek a fogak a bőr belsejében szabaddá válnak, a légy pedig előre-hátra mozgatja szájszervét a szövetben. A kutatók mérései szerint a hátrafelé irányuló mozdulat különösen erős, ami segíthet a szövet felsértésében és a táplálkozási hely kiszélesítésében.
A szúnyog finom szájszervével egy-egy eret keres meg. A cecelégy ezzel szemben konkrétan felsérti a szöveteket, mint amikor lehorzsoljuk a bőrt, majd az ott összegyűlő vérből táplálkozik.
Még a hüllők pikkelyei sem feltétlenül állítják meg. A vizsgálatok szerint a rovar ilyenkor képes megkeresni a pikkelyek közötti puhább részeket. Nem rendkívüli ereje teszi tehát rettegett vérszívóvá, hanem szájszervének felépítése és az, hogy rugalmasan alkalmazkodik az előtte álló akadályhoz.
A csípésénél nagyobb veszélyt jelent, amit továbbadhat
A cecelégy által terjesztett álomkór parazitája lilára festett elektronmikroszkópos képen (Forrás: Getty Images)
A cecelégy nem pusztán egy vérszívó a kellemetlenebb fajtából. Egyes fajai ugyanis az úgynevezett Trypanosoma nembe tartozó egysejtű parazitákat terjeszthetnek.
Ezek közül kettő okozza az emberi afrikai trypanosomiasist, közismertebb nevén álomkórt. Az emberi álomkór visszaszorításában az elmúlt évtizedek járványügyi munkája óriási eredményeket hozott, az esetek száma történelmi mélypontra került. Az állati trypanosomiasis azonban továbbra is jelentős probléma: vérszegénységet, fogyást, csökkent termékenységet és akár az állatok pusztulását is okozhatja.
Megjelenhet a cecelégy Magyarországon?
Az egyre melegebb európai klíma valóban kedvezhet egyes, korábban délebbre élő betegségterjesztő ízeltlábúak és rovarok terjeszkedésének. Magyarországon erre már vannak kézzelfogható példák.
- Egy 2025-ig tartó vizsgálat szerint az invazív ázsiai tigrisszúnyog Budapest kerületeinek több mint 85 százalékában megjelent, és vele együtt a Dengue-láz.
- A hazai lepkeszúnyogoknál szintén olyan változásokat figyelnek meg, amelyek mögött részben az éghajlat átalakulása állhat. Egy friss magyarországi kutatás négy fajt azonosított Közép- és Dél-Dunántúlon, és a szakemberek szerint a melegedés új, korábban hűvösebb területeket tehet alkalmassá egyes fajok számára.
Mindez azonban nem bizonyítja, hogy a cecelégy következik a sorban – szerencsére. Jelenlegi tudásunk alapján nem lenne megalapozott azt állítani, hogy a melegebb nyarak miatt a cecelégy magyarországi megtelepedése várható. Egy rovar tartós meghonosodásához ugyanis nem elég néhány forró nyári hónap. A téli túlélés, a páratartalom, a csapadék, a növényzet, a megfelelő élőhelyek és gazdaállatok, valamint maga a faj terjedési képessége egyaránt számít.
Más vérszívók viszont tényleg közelebb kerülnek hozzánk
A klímaváltozás és a globalizáció miatt maga az alapkérdés egyáltalán nem légből kapott. Az ECDC és az EFSA 2026 júniusában frissítette az európai betegségterjesztő szúnyogok, kullancsok, lepkeszúnyogok és törpeszúnyogok elterjedési térképeit, éppen azért, mert ezeknek a fajoknak a változó földrajzi jelenléte közegészségügyi jelentőségű.
A tigrisszúnyognál például európai modellek jelentős északi és keleti terjeszkedésre alkalmas területeket jeleznek, és a téli, illetve éves átlaghőmérséklet fontos korlátozó tényező lehet a cecelégy esetében. Legalábbis egyelőre.
Kapcsolódó: 4 jel, hogy bolhás a kutyád – mi a teendőd azonnal, ha ezt észleled?
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!