- Az Európai Bizottság 2031-ig közzétette az óraátállítás időpontjait.
- Mikor kell átállítani az óráinkat idén ősszel?
- És hogyan készíthetjük fel az átállásra a szervezetünket?
A hatályos uniós szabályozás értelmében március utolsó vasárnapján kezdődik, október utolsó vasárnapján pedig véget ér a nyári időszámítás. Magyarországon tavasszal hajnali 2-ről 3-ra állítjuk az órákat, ősszel pedig 3-ról 2 órára tekerjük vissza a mutatót.
2026-ban október 25-én térünk vissza a téli időszámításhoz – az éjszaka így egy órával hosszabb lesz, délután viszont hamarabb sötétedik majd. Az Európai Unió hivatalos menetrendje szerint a következő években ezeken a napokon kell órát állítani:
- 2027: március 28. és október 31.
- 2028: március 26. és október 29.
- 2029: március 25. és október 28.
- 2030: március 31. és október 27.
- 2031: március 30. és október 26.
A dátumok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy Brüsszel végleg eldöntötte: legalább 2031 őszéig biztosan marad az óraátállítás. A menetrendet a jelenleg hatályos szabályok alapján készítették el. Ha időközben megszületne az új uniós szabályozás, az évi kétszeri váltás korábban is megszűnhetne – írja a Startlap.
Az Európai Unió Tanácsának jelenlegi tájékoztatása szerint a 2018-ban előterjesztett javaslatról tehát továbbra sem született végleges döntés, így egyelőre marad az évi kétszeri óraátállítás.
A nyári vagy téli időszámítás lenne jobb?
A szervezet belső órája a napszakok természetes ciklusát követi, ezért az idő mesterséges eltolódásához az agynak és a testnek is alkalmazkodnia kell. A Sleep Foundation szerint egy átlagos, egészséges ember körülbelül 40 perccel kevesebbet alszik a nyári időszámítást követő héten, ami egyeseknél akár hetekig is elhúzódhat.
2026-ban október 25-én térünk vissza a téli időszámításhoz. (Forrás: Getty Images)
Más tanulmányok szerint az óraátállítást követő napon 24 százalékkal nő a szívrohamok száma, a stroke kockázata pedig 8 százalékkal magasabb ugyanekkor. Az orvostudomány nem tudja biztosan, hogy a nyári időszámítás miért hat a szívre és az erekre, de valószínűleg a cirkadián ritmus megzavarásával függ össze, hiszen ilyenkor felborul a belső ritmus, ami a stresszhormonok szintjében és a vérnyomásban is változásokat idézhet elő.
Kapcsolódó: Ezek az óraátállítás legkárosabb hatásai
Az óraátállítás persze akkor is kizökkentheti a szervezetet a megszokott ritmusából, ha egy órával többet alhatunk, a cirkadián ritmusnak mindkét irányú változáshoz alkalmazkodnia kell.
Az állandó nyári időszámítás mellett szól, hogy délután és este tovább lenne világos – ami kedvezne a szabadtéri programoknak, a sportolásnak és a turizmusnak –, a szakértők többsége szerint a szervezet természetes ritmusához viszont a téli, vagyis normál idő igazodik jobban.
Az óraátállítás szükségessége takarékossági okokból is régóta vitatéma, hiszen az energiafogyasztási szokások átalakulásával mára közel sem egyértelmű, melyik időszámítás lenne kedvezőbb.
Hogyan készüljünk fel az őszi óraátállításra?
A telefonok, számítógépek, okosórák és internethez kapcsolódó eszközök többsége automatikusan vált. A hagyományos faliórákat, ébresztőórákat, a sütők és mikrohullámú sütők kijelzőit, az autóórákat, az időkapcsolókat és egyes egészségügyi eszközöket azonban érdemes ellenőrizni.
Az őszi átállás általában kevésbé megterhelő, mint a tavaszi, de a szervezet ritmusát ez is megzavarhatja. Segíthet, ha néhány nappal előtte felkészülünk:
- Az átállítás előtti három-négy napban 15-20 perccel később feküdjünk le és keljünk fel, így nem egyik napról a másikra változik meg a napirendünk.
- A vacsora és a testmozgás időpontját szintén érdemes apránként későbbre tolni.
- Az átállítás előtti este ne maradjunk fent túl sokáig csak azért, mert másnap tovább alhatunk. Kipihenten könnyebb alkalmazkodni a változáshoz.
- Amennyire lehetőségeink engedik, töltsünk napközben több időt a szabadban.
- Lefekvés előtt mérsékeljük az erős fényeket és a képernyőhasználatot.
- Tartsuk meg az új napirendet, vasárnap és hétfőn is az új idő szerint feküdjünk le és keljünk fel. A hosszabb reggeli szundítás elnyújthatja az alkalmazkodást.
- Legyünk óvatosabbak, ha fáradtak vagyunk, különösen vezetés közben.
Ez is érdekelhet: A természetes ritmus és az emberi időrend közötti egyensúly felborulása az állatvilágban is érezteti a hatását.
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!