- A meteorológiai ősz kezdete nem jelenti automatikusan a kánikula végét.
- A következő napokban 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet Magyarországon.
- Kiderül, látszik-e már a modelleken egy újabb szeptemberi hőhullám.
Augusztus végén jellemzően már hűvösebb reggeleket élvezhetünk, az idei tikkasztó nyár után azonban joggal merül fel a kérdés; tényleg jön az ősz, vagy szeptemberben még visszatér a kánikula? Mostanra biztossá vált, hogy szeptember végén – október elején ismét ránkborul egy hőkupola.
Szeptemberben is megkaptuk még a 30 fok körüli, sőt azt meghaladó nappali hőmérsékletet. De a nagy kérdés, hogy a lehűlés után vajon milyen erővel robban majd be az afrikai meleggel az újabb hőhullám?
Szeptemberben is lehet kánikula
Mostanra már megtanultuk, hogy az évszakváltás nem követi a naptárt, különösen amióta a klímaváltozás és az El Nino egyre erősebben mutatkozik. Szeptember elsején meteorológiai értelemben ugyan elkezdődik az ősz, a nyárias idő gyakran még hetekig kitart. Magyarországon ilyenkor már hosszabbak az éjszakák, ezért erősebben lehűlhet a levegő, mint júliusban vagy augusztusban. Ez csökkenti annak esélyét, hogy ugyanolyan tartós és megterhelő forróság alakuljon ki, mint a nyár közepén.
A 30 fokot meghaladó nappali csúcsértékek ettől még bőven beleférnek a szeptemberi időjárásba. A jelenlegi hosszabb távú tendenciák alapján a hónap elején ismét emelkedhet a hőmérséklet, és többfelé 26–29 fok körüli maximumok is előfordulhatnak.
A több hétre előre készülő prognózisok nem egy-egy nap konkrét időjárását mutatják meg, hanem azt jelzik, hogy az átlagosnál melegebb, hűvösebb, szárazabb vagy csapadékosabb időnek van-e nagyobb esélye.
Egy szeptemberi hőhullám kialakulását legfeljebb egy-másfél héttel korábban lehet érdemben felmérni. Mostanra eljutottunk eddig, és már biztossá vált: ismét jön egy rendes hőkupola!
Ez is érdekelhet: Megérkeztek az első komoly előrejelzések – ilyen lehet az idei a tél
Jön még forróság? (Forrás: Getty Images)
Mi az a hőkupola?
A hőkupola kifejezést akkor használják, amikor egy erős, lassan mozgó anticiklon hosszabb időre egy térség fölött marad. A magas légnyomású rendszerben a levegő lefelé áramlik, közben tovább melegszik, a felhőképződés és a csapadék esélye pedig csökken. A forró levegő nehezen tud távozni, ezért a meleg napról napra fokozódik.
Magyarország fekvése a Kárpát-medence miatt kedvezhet a hőség fennmaradásának. A környező hegységek miatt mérséklődhet a légmozgás, a szélcsendes idő pedig tovább növeli a felmelegedést. Egy ilyen időjárási helyzet akkor válik különösen megterhelővé, ha éjszaka sem hűl le eléggé a levegő.
Rekordmeleget hozott a hőkupola Magyarországon 2026 nyarán
A 2026-os nyár már június végén megmutatta, mire képes egy erős hőkupola. Az Ibériai-félsziget és Észak-Afrika felől érkező rendkívül forró légtömeg lassan haladt végig Európán. Magyarországon öt napon át tartott a szélsőséges hőség.
- Június 29-én Aszódon 41,8 fokot mértek, egy nappal később pedig Szécsényben 42 fokkal új országos melegrekord született. Augusztusban nemcsak a nappalok, de az éjszakák is szélsőségesen melegek voltak.
- Augusztus 1-jén a budapesti János-hegyen hajnalra is csupán 26 fokig csökkent a hőmérséklet, néhány nappal később pedig már 28 fokos minimumot mértek. Ez azt jelentette, hogy még az éjszaka sem hozott valódi felfrissülést.
A tartósan meleg éjszakák különösen veszélyesek. A szervezet ilyenkor nem tudja kipihenni a nappali hőterhelést, romolhat az alvás, növekedhet a kiszáradás és a keringési panaszok kockázata. A forróság az idősek, a kisgyerekek, a várandósok, a szív- és érrendszeri betegséggel élők, valamint a szabadban dolgozók számára jelenti a legnagyobb terhelést.
A földeket is kiszárította a hőség
A hőkupola nem kizárólag a magas hőmérséklet miatt okozott gondot. A tartós napsütés, a száraz levegő és a csapadékhiány együttesen gyorsította a talajok kiszáradását. A száraz talajon a kultúrnövényeket a rendkívüli hőség is erősebben megviselte.
Különösen a kukorica, a napraforgó, a szója és más nyári növények sínylették meg a hőstresszt és a vízhiányt. A kiszáradt felső talajréteg az őszi vetések előkészítését is megnehezítheti. Az aszályt ráadásul egy-egy felhőszakadás nem képes megszüntetni. A kemény, száraz talajról a hirtelen lezúduló víz részben elfolyik, miközben villámárvizeket és eróziót okozhat. A vízkészletek feltöltéséhez több napon át tartó, mérsékelt esőre lenne szükség.
Nem egyformán forró minden nyár, de kirajzolódik az aggasztó tendencia
Egyetlen hőhullámot vagy hőkupolát nem lehet pusztán az éghajlatváltozással magyarázni, a hosszú távú adatok azonban egyértelmű irányt mutatnak. Magyarországon gyakoribbá, hosszabbá és erősebbé váltak a hőségperiódusok.
A HungaroMet adatai szerint a XXI. század eleje óta országos átlagban több mint kilenc nappal nőtt a hőhullámos napok éves száma. A déli Alföldön és a Duna középső szakaszán ennél is nagyobb, 15–17 napos növekedést mutattak ki.
Budapesten az 1961 és 1990 közötti időszakban csak két olyan év volt, amikor tíz napnál hosszabb hőségperiódus alakult ki, az 1991–2020-as időszakban viszont már az évek felében előfordult ilyen.
Ez nem jelenti azt, hogy minden szeptember forró lesz, vagy hogy most biztosan újabb hőkupola következik. Azt viszont igen, hogy a korábban ritkának számító késő nyári és kora őszi meleg időszakokra egyre gyakrabban kell felkészülnünk.
Lesz tehát újabb szeptemberi hőhullám?
Az augusztus 24-én elérhető előrejelzések egyelőre nem mutatják egy újabb, a nyárihoz hasonló szélsőséges hőkupola kialakulását. A friss prognózisok szerint a következő napokban marad a nyári meleg. Hétfőn 26–32, kedden 26–33, szerdán 27–32 fok közötti csúcsértékek várhatók. Kedden nyugat felől megnövekszik a felhőzet, a Dunántúlon többfelé, később keletebbre is kialakulhat zápor vagy zivatar. Ez azonban nem jelent országos, tartós esőt.
A szeptember első napjaira vonatkozó modellszámítások meleg, helyenként ismét 30 fok körüli idő lehetőségét jelzik, ám tartós, rendkívüli hőhullámról még korai beszélni. A jelenlegi kép alapján tehát a nyár visszatérhet, de újabb 40 fok közeli forróság egyelőre nincs kilátásban.
Mit tudunk a szeptember végi és októberi hőkupoláról?
Szeptember végén újabb hőkupola alakulhat ki Európa felett, amely Észak-Afrika és a Földközi-tenger térségéből szokatlanul meleg levegőt szállít a kontinens belsejébe. Emiatt egyes területeken 10–14 Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet a sokéves átlagnál.
A hőkupola legerősebben az Ibériai-félszigetet érintheti: Spanyolországban és Portugáliában 35–38 fokos, helyenként akár 40 fokot megközelítő maximumokra számítanak. Franciaország egyes részein 35 fok körüli hőség jöhet, míg Közép-Európában, így Magyarország térségében is késő nyárias, száraz és napos idő körvonalazódik.
Hazánkban szeptember utolsó hétvégéjétől többfelé 27–30 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet, vagyis ismét előkerülhetnek a nyári ruhák. A jelenlegi hazai előrejelzés szeptember 28-ra 28 fok körüli maximumot jelez, ami elég sokkoló azért, hiszen már örültünk, hogy végre elővehetjük az átmeneti kabátokat.
A szokatlan meleg az előrejelzések szerint október első napjaiban is folytatódhat, később pedig észak és északkelet felé, Skandinávia irányába tolódhat. Magyarországon tehát egyelőre nem a nyárihoz hasonló, 35–40 fokos hőhullámra, hanem az évszakhoz képest rendkívül meleg, 30 fok körüli időre érdemes készülni. Mivel azonban az október elejére vonatkozó modellek még változhatnak, a hőkupola pontos erőssége és időtartama okozhat meglepetéseket. A fehér karácsonyon pedig végképp kár egyelőre ábrándoznunk.
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!