- Kisebb, átmeneti vízszint-emelkedés előfordulhat a hétvégi alpesi csapadék miatt.
- Egyelőre nincs jele olyan 3–5 napos, nagy területet lefedő esőzésnek, amely a felső Duna, az Inn, a Salzach vagy az Enns vízgyűjtőjén jelentős árhullámot indítana el.
- A jövő hét elején visszatérő meleg és szárazabb idő inkább azt valószínűsíti, hogy a mostani kisebb javulás után a vízhozam ismét csökkenhet. De meddig?
A friss számítások alapján néhány napnyi javulás után ismét apadás következhet. A tartós fordulathoz nem egy záporos hétvége, hanem nagy területet érintő, többnapos csapadék kellene.
„A csapadék mennyisége önmagában nem feltétlenül változik drasztikusan, inkább a mintázata módosul” – mondta Ungvári Gábor, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzője. Ez a mondat most különösen pontosan írja le a helyzetet: rövid, intenzív esők jöhetnek, ám ezek nem feltétlenül pótolják a hónapok alatt felhalmozódott hiányt.
Erre számíthatunk
A Duna magyarországi szakaszán a hétvégi alpesi csapadék miatt átmeneti, néhány deciméteres vízszint-emelkedés várható. A Hydroinfo augusztus 7-i előrejelzése szerint azonban a felső magyar szakaszon már a jövő hét elején megfordulhat a trend, és újra csökkenhet a vízállás. Az, hogy az alacsony vízállás októberig fennmarad-e, reális lehetőség, nem biztosra vehető prognózis.
A Duna emelkedik, aztán újra apad – de meddig?
A Hydroinfo augusztus 7-én 11:16-kor kiadott előrejelzése Nagybajcsnál az aznapi –34 centiméter után augusztus 9-re +20 centimétert valószínűsített. Ez látványos, 54 centiméteres javulás lenne, ám augusztus 13-ra ismét –30 centiméter szerepel a táblázatban. Paksnál a reggeli –127 centiméterről augusztus 10-re –98 centiméterre emelkedhet a víz, majd 13-ra –111 centiméterre süllyedhet vissza.
Az előrejelzés mellett a bizonytalansági sávot is érdemes nézni. Nagybajcs augusztus 13-i értékénél ez már ±33 centiméter, Paksnál ±26 centiméter.
Minél távolabbi napról beszélünk, annál több múlik azon, pontosan hol, mennyi és milyen intenzitással hullik le az eső.
A reggeli hidrológiai adatok jól mutatják a kiinduló helyzetet is. Augusztus 7-én Paksnál –127 centiméteres vízállás mellett 773 köbméter/másodperces vízhozamot és 28,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek. Budapesten 24 centiméter, 800 köbméter/másodperc és 27,4 Celsius-fok szerepelt a táblázatban.
Fontos: a negatív vízállás nem azt jelenti, hogy „mínuszban van” vagy eltűnt a víz.
A centiméteres adat az adott vízmérce rögzített nullpontjához viszonyított magasság; a vízhozam pedig azt mutatja meg, mennyi víz halad át egy másodperc alatt a mérési szelvényen.
Miért kevés egy esős hétvége?
Az osztrák és alpesi Duna-vízgyűjtőn, különösen az Inn, a Traun és az Enns térségében lehulló csapadék a hétvégétől néhány deciméterrel megemelheti a Duna magyarországi vízszintjét. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság ugyanakkor már korábban jelezte, hogy csak a csapadék tényleges lehullása után lehet megbízhatóbban kiszámítani az árhullám nagyságát és tartósságát.
A gond az, hogy a középtávú csapadék-előrejelzésben jelenleg nem látszik olyan, három–öt napig tartó, nagy területet lefedő esőzés, amely a felső Duna, az Inn, a Salzach vagy az Enns vízgyűjtőjén jelentős és tartós árhullámot indítana el. A jövő hét elejére visszatérő meleg, szárazabb idő ezért gyorsan elviheti a mostani nyereség egy részét.
A kiszáradt talaj is beleszól a történetbe. Mérsékelt esőnél előbb a felső talajréteg és a növényzet vízhiánya pótlódik. Így kevesebb víz jut gyorsan a patakokba és a folyókba. Felhőszakadásnál viszont a csapadék intenzitása meghaladhatja a beszivárgás sebességét, ezért hirtelen lefolyás is kialakulhat. Vagyis nemcsak az számít, hány milliméter esik, hanem az is, hol, mennyi idő alatt és milyen nedvességű talajra érkezik.
Október hozhat fordulatot
A Az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) havonta frissülő, hat hónapra előretekintő szezonális előrejelzése szerint Európa szinte egészén az átlagosnál jóval melegebb hónapok következhetnek, a hőmérséklet pedig az ilyenkor megszokott értékek felső tartományában alakulhat. A csapadékra vonatkozó jelzés Dél-Európában kora ősszel, Közép-Európában inkább késő ősszel és a tél elején mutat az átlagosnál nedvesebb esélyeket.
Ez alátámasztja, hogy a meleg még kitart. Jelenleg annak nagyobb a valószínűsége, hogy az igazán érdemi, tartósabb csapadékos fordulat hazánkba csak október környékén érkezik meg. A szezonális modell ugyanakkor nagyobb térségek többhetes-havi átlagáról ad valószínűségi képet; egy konkrét Duna-vízgyűjtőre és napra nem tekinthető időjárás-jelentésnek.
Az októberig tartó apadás ezért reális forgatókönyv, de nem megmásíthatatlan menetrend.
Mit oldana meg egy vízlépcső?
Az ATV Híradónak nyilatkozó Leel-Őssy Miklós, nyugalmazott vízépítő mérnök a hazai duzzasztók hiányában látja a sérülékenység egyik fő okát. A műsorban megszólaló szakértők szerint, ha évekkel korábban nagy víztározók és vízvisszatartó művek épültek volna, a mostani helyzet következményei enyhébbek lehetnének.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság OVF) szakmai közleménye némileg árnyalja ezt. Eszerint Ausztriában 12 duzzasztó működik, amelyek rövid távon kiegyenlíthetik a vízhozamot vagy átmenetileg tározhatnak, de a klímaváltozás okozta szélsőséget önmagukban nem oldják meg.
Hosszabb időtávon a beérkező természetes vízhozamot tovább kell engedni. A mostani rekordközeli kisvíz elsődleges oka tehát a Duna egész vízgyűjtőjét érintő csapadékhiány és a rendkívül alacsony természetes vízhozam.
Az alacsony vízállás csalóka: a sekélynek látszó Dunában is erős sodrás, hirtelen mélyülő meder és csúszós kövek tehetik veszélyessé a vízbe lépést. (Forrás: Canva)
Magyarországon valóban nincs olyan dunai vízlépcső, amely nagy víz idején készletet halmozna fel, majd szabályozottan pótolná a vizet. A vita ezért nem intézhető el annyival, hogy „egy duzzasztó mindent megoldott volna”: a műszaki tározás, az árterek, a táj vízmegtartó képessége, az ökológiai hatások és a nemzetközi folyószabályozás együtt mérlegelendő.
Mit jelenthet a szlovák segítség?
Robert Fico szlovák miniszterelnök segítségfelajánlását az ATV-nek nyilatkozó szakértő inkább politikai gesztusnak nevezte. Ennek oka, hogy a határkeresztező villamosenergia-áramlásokat nem egyetlen politikus kapcsolja fel vagy le: az egységes európai rendszer, a piaci ügyletek és a rendszerirányítók szabályai alakítják őket.
Az adásban elhangzott, hogy az éjszakai órákban 2500–3000 megawatt körüli teljesítmény is érkezhet szlovák irányból, egy reggeli pillanatképben viszont Ukrajna több mint 500 megawattal, a szlovák érték mintegy ötszörösével járult hozzá az importhoz.
Kapcsolódó: Figyeld élőben, hol pörög az áramfogyasztás! Mennyi jön be az országba, és megy ki?
A kormány közlése szerint a Szlovákia felőli nettó behozatal órás átlaga az előző időszak csúcsaiban 1500–1700 megawatt fölé is került. Ezek eltérő időpontokra és részben eltérő mutatókra vonatkoznak, ezért nem érdemes őket közvetlenül egymás ellen fordítani; inkább azt jelzik, mennyire összekapcsolt az európai villamosenergia-rendszer.
Kiterjedt eső hozna valódi fordulatot
A 2024-es Boris ciklon megmutatta a másik végletet. Az OVF összesítése szerint szeptember 12. és 16. között, öt nap alatt területi átlagban 70–300 milliméter csapadék hullott többek között a Traun, az Enns, a Bécsi-medence, a Morva és a Lajta vízgyűjtőjére. Budapesten szeptember 21-én 830 centiméteren tetőzött a Duna.
Most nem egy újabb Boris lenne a kívánatos, hiszen az súlyos árvizet okozott. A tartós javuláshoz azonban valóban kiterjedt, több hullámban érkező, megfelelő ütemű csapadékra volna szükség, amely nemcsak gyorsan lefut a medrekben, hanem a vízgyűjtő készleteit is tölti. Amíg ilyen időjárási helyzet nem körvonalazódik, a hétvégi emelkedés inkább lélegzetvétel, mint a dunai vízhiány vége.
Ez is érdekelhet: Megérkeztek az első komoly előrejelzések: ilyen lehet az idei ősz és a tél
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!