- Több előrejelzés szerint július első felében ismét kialakulhat egy hőkupola Európa felett.
- A legnagyobb hőség várhatóan Nyugat- és Délnyugat-Európát érintheti.
- Magyarországon egyelőre inkább váltakozó időjárásra számítanak a meteorológusok.
A hőkupola – angolul heat dome – nem különleges légköri jelenség. Ez egy tartós, erős magasnyomású képződmény, amely szó szerint fedőként borul egy adott térség fölé.
Ilyenkor a leszálló légmozgások megakadályozzák, hogy a forró levegő felemelkedjen és helyére hűvösebb légtömegek érkezzenek. A napsugárzás minden egyes nappal, órával tovább melegíti a talajt, amely egyre több hőt ad át a levegőnek. Ha közben csapadék sem érkezik, a kiszáradt talaj már alig tud párologtatással hűteni, így a hőmérséklet még gyorsabban emelkedik, ahogy megtapasztalhattuk 2026 júniusának utolsó heteiben mi is.
Mindannyian fellélegeztünk, amikor végre szabadultunk a hőkupola szorításából. De ennél is fontosabb kérdés: lesznek újabb és újabb hőkupolák még idén nyáron Magyarországon?
Valóban jöhet egy második hőkupola?
Jobb, ha felkészülünk: több meteorológiai modell valóban arra utal, hogy július első felében ismét tartós magasnyomás épülhet ki Európa egy része fölött.
Az európai középtávú előrejelzési modell (ECMWF) alapján egyes meteorológusok szerint július 7. és 10. között újabb hőkupola alakulhat ki, amely akár hat-kilenc napig is fennmaradhat.
Az elsőként érintett területek várhatóan Spanyolország és Portugália lesznek, majd a forróság Franciaország, valamint részben az Egyesült Királyság felé is továbbterjedhet. Magyarországon valószínűleg szerencsések leszünk a jelen állás szerint, és ugyan
meleg nyári időre számíthatunk, de a hőkupolát van esélyünk megúszni.
A második hőkupola még melegebb lehet, mint az első (Forrás: Unsplash)
A második hőhullám még erősebb lehet
A szakértők szerint éppen azért, mert az első már előkészítette a terepet, a második hőkupola még nagyobb erővel szakadhat ránk.
Nyugat-Európa számos térségében a júniusi hőhullám jelentősen kiszárította a talajt. A nedves talaj párologtatása természetes módon hűti a környezetet, a kiszáradt felszín azonban ezt a légkondicionáló hatást elveszíti. Ennek következtében a napsugárzás nagyobb része közvetlenül a levegő felmelegítésére fordítódik, ami tovább fokozhatja a már amúgyis elviselhetetlen hőséget.
Magyarországon is extrém hőség várható?
Ami jó hír: a jelenlegi adatok szerint ez nem várható. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lesz pokoli forróság és kánikula. A hosszabb távú modellek szerint hazánkban is előfordulhatnak ismét 30 Celsius-fok feletti nappalok, de a jelenlegi előrejelzések alapján ezeket várhatóan záporok, zivatarok és átmeneti lehűlések szakítják meg.
Ez jelentős különbség ahhoz képest, ami Nyugat-Európában várható, ahol több napon át tartó, 40 fok feletti hőség sem kizárt egyes térségekben.
Ha utazást tervezünk ebben az időszakban, erre érdemes felkészülnünk, mert nyaralás alatt még nagyobb veszélyben lehetünk. Ilyenkor ugyanis nem szívesen mondunk le a programokról, tengerparti strandolásról, hogy a szobában kuksoljunk a hőség végét várva. Viszont ez a meleg már olyan szintő megterhelést jelent a szervezet számára, hogy az egészséges, erejük teljében lévő felnőttek is életveszélybe kerülhetnek a hőség miatt.
Ez is érdekelhet: miért viseli rosszabbul a nők szervezete az extrém hőséget?
Miért ilyen nehéz biztos előrejelzést adni?
Bár a meteorológiai modellek egyre pontosabbak, egy hőkupola kialakulása sok tényezőtől függ.
Már néhány száz kilométeres eltérés a magasnyomású rendszer helyzetében is jelentősen módosíthatja, hogy mely országok kerülnek a legforróbb légtömegek alá. Ezért a meteorológusok hangsúlyozzák, hogy a mostani előrejelzések középtávú becslések, amelyek még változhatnak a következő napokban.
Az Atlanti-óceánnak is szerepe van
A kontinens időjárását nemcsak a magasnyomás alakítja. Normál esetben az Atlanti-óceán felől érkező hűvösebb, nedvesebb légtömegek időről időre megtörik a hőséget.
Ha azonban egy tartós anticiklon útjukat állja, ezek a légtömegek nem jutnak el Közép- és Nyugat-Európába. Ilyenkor a forró, száraz levegő napokig vagy akár egy hétnél tovább is ugyanazon a területen maradhat, ami kedvez a hőkupola kialakulásának.
Mire időjárásra számíthatunk Európában?
A jelenlegi előrejelzések alapján nem kizárt, hogy Európa egy részét ismét hőkupola alá kerül, különösen a kontinens nyugati és délnyugati területein. Ugyanakkor a meteorológusok óvatosságra intenek: a pontos pálya és az érintett országok köre még változhat.
Magyarországon egyelőre inkább meleg, de időnként záporokkal és lehűléssel megszakított nyári idő körvonalazódik, nem pedig tartós, több héten át tartó extrém hőség. A következő napok friss modelljei mutatják majd meg, hogy a második hőkupola valóban olyan erős lesz-e, mint amilyennek most látszik.
Kapcsolódó: ebből a 3 csillagjegyből a legrosszabbat hozza ki a hőség
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!