- Mi is pontosan a Lewy-testes demencia?
- Melyek a legjellemzőbb tünetei?
- És lehet-e egyáltalán gyógyítani a betegséget?
A színész özvegye, Susan Schneider Williams később a Neurology című orvosi folyóiratban írta meg férje utolsó évének történetét. Beszámolója szerint a panaszok álmatlansággal, szorongással, emésztési problémákkal és a szaglás romlásával kezdődtek, később pedig remegés, izommerevség, paranoia, pánikroham, zavartság és feledékenység is társult hozzájuk.
A színész 2014 tavaszán, az Éjszaka a múzeumban 3. forgatásán nehezen boldogult a szövegkönyv memorizálásával, holott nem sokkal korábban hosszú színpadi szerepeket játszott kifogástalanul. Állapota az utolsó időszakban kiszámíthatatlanul változott; egyik pillanatban tisztán gondolkodott, néhány perccel később elveszettnek és zavartnak tűnt.
„Robin érezte, hogy kezdi elveszíteni önmagát, tudatában volt annak, mi történik vele. El lehet képzelni, milyen fájdalmas lehetett végigélnie a saját leépülését”- írta 2016-ban Susan Schneider Williams.
Lewy-testes demencia: nem könnyű felismerni
A Lewy-testes demencia korai jelei könnyen összetéveszthetők az Alzheimer– és a Parkinson-kór tüneteivel – így történt Robin Williams esetében is. Az orvosai kezdetben utóbbira gyanakodtak, és a színész is ennek megfelelően alakította az életét; vizsgálatról vizsgálatra járt, diagnózisnak megfelelő gyógyszereket szedett, rendszeresen sportolt, miközben alternatív módszerekkel is igyekezett enyhíteni a panaszait.
Robin Williams és felesége, Susan Schneider Williams a 2012-es Comedy Awards díjátadón. (Forrás: Gilbert Carrasquillo/FilmMagic)
Az csak a boncolás során derült ki, hogy az egyre súlyosbodó tünetek hátterében Lewy-testes demencia (LBD) állt. Az esetet áttekintő orvosok szerint a színész kórtörténete volt a legsúlyosabb, amit valaha láttak, szinte egyetlen neuron sem volt Lewy-testektől mentes Williams agyában és agytörzsében.
Mi is pontosan a Lewy-testes demencia?
A Lewy-testes demencia egy progresszív, vagyis idővel súlyosbodó idegrendszeri betegség, feltehetően az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb idegsejt-károsodással járó demenciatípus, amire sok esetben az agyszövet halál utáni vizsgálata során derül fény – olvasható egy magyar kutatásban.
Kapcsolódó: A döntés, amit halogatunk – Otthon vagy idősotthon?
Az esetek nagy százalékában férfiaknál fordul elő, leggyakrabban idős korban diagnosztizálják a betegséget, melynek során az alfa-szinuklein nevű fehérje rendellenes formában halmozódik fel az agyban, és úgynevezett Lewy-testeket hoz létre – hasonló elváltozások figyelhetők meg a Parkinson-kórban és az ahhoz társuló demenciában is. A kóros folyamat – melynek pontos okai máig nem ismertek és tisztázottak – megzavarja az idegsejtek közötti kommunikációt és a sejtek természetes fehérjelebontó rendszerét.
A Lewy-testes demencia legjellemzőbb tünetei
A betegség egyik sajátossága a szellemi teljesítmény feltűnő ingadozása. Az érintett egyik nap még jól követi a beszélgetést és összefüggően fogalmaz, máskor zavartnak, figyelmetlennek vagy nehezen megszólíthatónak tűnhet. A betegek mozgása idővel lassulhat és bizonytalanná válhat, járásukat előredőlő testtartás és csoszogó léptek jellemezhetik, hasonlóan a Parkinson-kór tüneteihez.
Jellemző lehet továbbá:
- az összetett feladatok megoldásának nehézsége,
- az indokolatlan szorongás, levertség vagy apátia,
- a téveszmék és a paranoia,
- a túlzott napközbeni fáradékonyság,
- a székrekedés, az ingadozó vérnyomás vagy a szaglásromlás,
- valamint a REM alvási viselkedészavar.
A Lewy-testes demencia korai szakaszában, gyakran még a demencia kifejlődése előtt vizuális hallucinációk is nehezíthetik az érintettek mindennapjait – ezek általában komplex, részletes látomások. A panaszok kezdetétől a várható élettartam 6-12 év – írja a HáziPatika.
Mivel a tünetek lefolyása nem mindenkinél követi a ugyanazt a mintázatot, képalkotó vizsgálatok és biomarkerek segíthetik a korai felismerést – bár biztosat így is csak a boncolás során nyert agyi szövetminta mikroszkópos elemzése után mondhatnak az orvosok.
A betegség sajnos gyógyíthatatlan, és megelőzni is nehéz
Lewy-testes demencia esetén a szellemi működés sok esetben gyorsan és megállíthatatlanul romlik, bár megfelelő kezelés mellett enyhíthetők bizonyos tünetek, és az érintettek életminősége is javítható gyógyszerekkel, életmódbeli változtatásokkal és szükség szerint a környezet átalakításával.
Az egészséges életmód és a szellemi, fizikai aktivitás általánosságban támogatja az agy egészségét, ami fontos szempont lehet a megelőzésben, bár az egyelőre nem bizonyított, hogy a Lewy-testes demencia ennyivel kivédhető lenne.
Ha a hangulatingadozások mozgászavarokkal, visszatérő hallucinációkkal, furcsa alvási szokásokkal vagy a fenti tünetek bármelyikével társulnak, érdemes neurológiai kivizsgálást kérni. A korai diagnózis ugyan nem állítja meg a betegséget, de könnyebbé teheti a mindennapokat, és a családtagoknak is időt adhat arra, hogy felkészüljenek a várható változásokra, a szükséges segítségre és ellátásra.
Kapcsolódó: Ki ápolja a beteg rokont? – A felesége, a lánya vagy a sógornője?
Kiemelt kép: Xavier ROSSI/Gamma-Rapho via Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!