Napfelkelte a Föld pereme fölött az űrből nézve, ragyogó fény csillan a bolygó felszínén, felhőrétegek és a végtelen sötét világűr háttérben.

Miért a világűr segíthet legyőzni az Alzheimer-kórt és a rákot? – Meglepő válasz egy űrhajóstól

A legtöbben a világűrt még mindig a sci-fi világával azonosítják, pedig a kutatás szempontjából nagyon is földi problémákra ad megoldást. Alexander Gerst, az Európai Űrügynökség (European Space Agency) asztronautája szerint például bizonyos betegségeket – köztük az Alzheimer-kórt vagy a rákot – éppen a súlytalanságban lehet igazán megérteni.
  • A földi laborok torzítanak, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) műszerei viszont tiszta képet adnak a sejtek viselkedéséről.
  • Hatékonyabb a gyógyszerfejlesztés az űrben, mint a Földön.
  • Több mint 4000 kísérlet bizonyítja: az ISS már most is az orvostudomány egyik központja.

A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, röviden: ISS) fedélzetén, 400 kilométerrel a Föld felett a kutatók olyan körülmények között dolgoznak, amelyek a Földön egyszerűen nem reprodukálhatók.

A kulcs: a gravitáció hiánya.

A földi laborokban a gravitáció folyamatosan belezavar a kísérletekbe – az anyagok rétegződnek, a sejtek lesüllyednek, a folyamatok torzulnak. Az űrben viszont minden lebeg, így a tudósok tisztábban látják az alapfolyamatokat.

Ez nemcsak fizika, hanem biológia és orvostudomány szempontjából is forradalmi.

Rák és Alzheimer: ezért fontos a súlytalanság

A modern orvosi kutatások egyik legnagyobb kihívása, hogy a laboratóriumi körülmények nem tükrözik pontosan az emberi test működését. Például:

  • a daganatos sejtek a Földön gyakran kétdimenziós mintában nőnek,
  • az emberi testben viszont háromdimenziós struktúrában fejlődnek.

Az ISS-en ez a probléma megszűnik: a sejtek szabadon lebegnek, így valósághűbb, 3D-s daganatmodellek jönnek létre. Ez kulcsfontosságú a gyógyszerfejlesztésben, mert így a kutatók pontosabban láthatják, hogyan reagál egy kezelés a valódi környezetben.

Alexander Gerst űrhajós

Alexander Gerst űrhajós olyan kísérletet végez a képen, ami azt nézi, hogyan alkalmazkodik az idegrendszer a súlytalansághoz (Fotó: NASA)

Alexander Gerst szerint ezért tudnak az űrben hatékonyabban kutatni olyan betegségeket, mint:

Több mint 4000 kísérlet 

Az ISS nem a jövő űrlaborja, hanem a jelen egyik legfontosabb kutatóközpontja. Több ezer kísérlet zajlott már itt, az eredmények pedig visszakerülnek és beépülnek a földi kutatásba – új gyógyszerek, hatékonyabb kezelések és innovatív anyagok formájában.

Sőt, a súlytalanságban vizsgált fehérjék kristályai is pontosabbak, ami segíti a gyógyszerek célzott fejlesztését.

Kapcsolódó: Úgy tűnik, a csernobili gomba hihetetlen képességet fejlesztett ki

A jelenlegi tervek szerint az ISS működése 2030 körül véget ér, de a kutatás nem áll le. A jövőben várhatóan magáncégek által üzemeltetett űrállomások veszik át a szerepét, ahol tovább folytatódhatnak ezek a kulcsfontosságú vizsgálatok.

A jövő gyógyászata részben az űrben születik

Bár elsőre távolinak tűnik, a világűrben végzett kutatás nagyon is rólunk szól. Az Alzheimer, a rák vagy más krónikus betegségek megértéséhez néha el kell hagynunk a Földet – hogy végre tisztán lássuk, mi történik benne.

És lehet, hogy a következő nagy áttörés nem egy földi laborban, hanem 400 kilométerrel felettünk születik meg.

Ez lehet a legjobb ital az Alzheimer-kór elleni védelemre – kiegészítő terápiaként

Kiemelt kép: Canva

Ajánlott videó