- Egy kisbaba naponta jóval több immunológiai ingerrel találkozik, mint amennyit a védőoltások jelentenek a számára.
- Az oltások széthúzása több szúrással járhat, és késleltetheti a teljes védelem kialakulását.
- Szakértők elmagyarázzák, túlterhelheti-e a baba immunrendszerét, ha egyszerre több oltást kap.
Nem könnyű nyugodtan nézni, amikor egy néhány hónapos kisbaba egyetlen orvosi vizit során több oltást is kap. A szülőben ilyenkor szinte ösztönösen felmerülhet a kérdés, hogy nem lenne-e kíméletesebb, ha ezeket több alkalomra osztanák el.
Első hallásra az is logikusnak tűnhet, hogy ha egy oltás munkára készteti az immunrendszert, akkor több vakcina egyszerre nagyobb terhelést jelent, esetleg ez is a széthúzás irányába mutathat.
A kérdés Donald Trump augusztus 10-én aláírt végrehajtási rendelete miatt került ismét a figyelem középpontjába.
Donald Trump külön adatná be a gyerekek oltásait
Az amerikai elnök rendelete egyfelől a korábbi 18-ról 11-re csökkenti azoknak a betegségeknek a számát, amik ellen minden amerikai gyerek számára rutinszerű védőoltást javasolna. Több vakcina nem szűnt meg, hanem az általánosan ajánlott körből az egyéni mérlegeléshez vagy a veszélyeztetett csoportokhoz került.
A rendelet emellett azt is szorgalmazza, hogy ahol lehetséges, a gyermekkori oltásokat külön orvosi látogatások alkalmával adják be. A kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen védő MMR-vakcina helyett például három különálló oltás elérhetővé tétét is kezdeményezi.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az amerikai oltási rendszer egyik napról a másikra megváltozik. Az MMR összetevői jelenleg nem érhetők el különálló vakcinaként az Egyesült Államokban, a rendelet pedig a kombinált oltások további biztosítását is előírja. Az iskolai oltási követelményekről ráadásul elsősorban az egyes államok döntenek.
A döntés mégis újra felvetett egy Amerikától függetlenül is sok szülőt foglalkoztató kérdést. Tényleg túl sok egyszerre több oltás egy kisbabának?
Az oltás életet menthet (Forrás: Getty Images)
Az immunrendszer már születésünktől tanul
Tény, hogy egy újszülött immunrendszere nem ugyanolyan érett, mint egy felnőtté. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak néhány ingerrel képes egyszerre megbirkózni.
A baba már a születése során, majd az első levegővétellel, az érintésekkel és a táplálással baktériumok, vírusok és idegen fehérjék sokaságával találkozik. Az immunrendszerének ezeket párhuzamosan kell felismernie és kezelnie. „Ha erre nem lenne képes, a gyermek a születés utáni első napokat sem tudná átvészelni” – mondja Goda Gábor okleveles vegyészmérnök, kutatás-fejlesztési vezető.
Az oltás ezt a természetes tanulási folyamatot irányítja egy meghatározott kórokozó felé.
Hatására a szervezet ellenanyagokat és memóriasejteket hoz létre. Ha később találkozik a valódi fertőzéssel, gyorsabban képes védekezni ellene.
Goda Gábor szerint „Az oltás tulajdonképpen egy előre megszerzett immunológiai tapasztalat. Úgy tanítja meg a szervezetet egy potenciálisan veszélyes harcra, hogy közben nem kell valóban végigvívnia azt”
Nem az oltások számát kell nézni
A szülők számára érthetően az a legszembetűnőbb, hány injekciót kap a gyerek. Immunológiai értelemben azonban nem pusztán a szúrások vagy a vakcinák száma számít, hanem a bennük található antigéneké. Ezek azok a kórokozórészletek, amik felismerésére az oltás felkészíti az immunrendszert.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia összefoglalója szerint egy kisgyermek naponta több ezer, immunválaszt kiváltó anyaggal találkozhat, miközben a teljes gyermekkori oltási program körülbelül 165 antigént mutat be a szervezetének.
Dr. José Romero gyermekinfektológus, az akadémia fertőző betegségekkel foglalkozó bizottságának tagja szerint a gyermekek immunrendszere folyamatosan tanul és alkalmazkodik. Évtizedek kutatásai nem találtak bizonyítékot arra, hogy az egyszerre beadott több vakcina túlterhelné a gyermek immunrendszerét.
„Gyermekgyógyászati kutatók és más tudósok évtizedek óta vizsgálják a vakcinákat, hogy meggyőződjenek biztonságosságukról, valamint arról, hogy több oltás egyidejű beadása nem terheli túl a gyermek immunrendszerét. A javasolt gyermekkori oltási rendet úgy alakították ki, hogy a gyermekek immunrendszere időben felkészüljön a súlyos, megelőzhető betegségek elleni védekezésre – akkor, amikor arra a legnagyobb szükségük van” – fogalmaz Romero.
Az oltások széthúzása sem feltétlenül kíméletesebb
Az oltások több alkalomra osztása óvatosabb megoldásnak tűnhet, egészséges gyermekeknél azonban jelenleg nincs igazolt immunológiai előnye. Annál több lehet a gyakorlati hátránya. A dolog több orvosi látogatással és szúrással járhat, növelheti egy adag kimaradásának esélyét, és tovább tarthat, amíg kialakul a teljes védelem.
A WHO szerint az oltások időpontját annak alapján jelölik ki, hogy mikor fenyegeti leginkább az adott betegség a gyermeket, és melyik életkorban adható a leghatékonyabb védelem. A kombinált vakcinákat ugyanúgy szigorúan vizsgálják, mint az egyetlen betegség ellen védő oltásokat. A javasolt oltási rend önkényes széthúzása viszont szükségtelenül meghosszabbíthatja azt az időszakot, amikor a gyermek még fogékony a fertőzésre. Egészségügyi Világszervezet
Magyarországon is több kombinált vakcina része a kötelező oltási rendnek. Ilyen például a DTPa–IPV–Hib oltás, amely egyebek mellett a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz és a gyermekbénulás ellen véd. Az MMR-vakcina a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen alakít ki védelmet. Jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az MMR három külön oltásra bontása egészségügyi előnnyel járna.
A láz nem jelenti azt, hogy az immunrendszer túlterhelődött
Ugyanarra az oltásra két hasonló korú, egészséges gyermek egészen eltérően reagálhat. Az egyik szinte észre sem veszi, a másik belázasodik, nyűgössé vagy bágyadttá válik.
Oltás után jelentkező enyhe láz és rossz közérzet az immunválasz kísérőjelensége lehet. Egy-egy erősebb reakció azonban nem jelenti azt, hogy az oltás jobban hatott, ahogy a tünetek hiánya sem utal arra, hogy nem alakult ki védelem.
„A láz intenzitása nem az immunitás mérőműszere” – hangsúlyozza Goda Gábor.
Légzési nehézség, arc- vagy torokduzzanat, eszméletvesztés, görcsroham vagy szokatlanul rossz általános állapot esetén ugyanakkor azonnal orvosi segítséget kell kérni.
Van, amikor valóban egyéni mérlegelés szükséges
Ismert immunhiány, egyes súlyos betegségek, immunrendszert gyengítő kezelés, igazolt allergia vagy korábbi súlyos oltási reakció esetén egyéni oltási tervre lehet szükség. Ennek oka azonban nem önmagában az oltások száma, hanem az, hogy az alapbetegség vagy a kezelés megváltoztathatja az immunrendszer működését.
Fontos magyar vonatkozás az is, hogy a bárányhimlő elleni vakcina 2019 óta a kötelező gyermekkori oltások közé tartozik. A kötelező oltások mellett léteznek ajánlott vakcinák is, amelyek szükségességéről a gyermek életkora, egészségi állapota és fertőzési kockázata alapján érdemes a gyermekorvossal egyeztetni. Egészségvonal
A jelenlegi bizonyítékok alapján a javasolt időpontban beadott, egymással együtt alkalmazható oltások nem terhelik túl egy egészséges gyermek immunrendszerét. A szülők számára a több szúrás ijesztő lehet, a gyermek szempontjából azonban az is fontos, hogy a védelem ne később alakuljon ki, mint amikor már valóban szüksége lenne rá.
Kapcsolódó: Visszatért a kanyaró Európába
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!