Találkozás egy fiatalemberrel – „Szeretem az akut stresszt”

Másfél évig egy saját kezűleg átalakított furgonban lakott, miközben nappal mérnökként dolgozott, hétvégén mentőzött. A huszonhét éves Gergő akár a huszonkettedik emeletre fut fel, akár sérültnek segít a tomboló hóviharban, mindig a saját útját járja.

Gergővel abban maradtunk, hogy a cikkben csak a keresztnevét írjuk le. Nem mintha titkolná a vezetéknevét, de most még komfortosabbnak érzi így. Másfél évig élt egy furgonból kialakított lakóautóban, és a mindennapjairól rendszeresen beszámolt a közösségi médiában. „Remélem, egyszer felgyújtják a kocsit” – kommentelte valaki több videóhoz is. Gergő nem foglalkozott vele. Aztán az egyik munkahelye, a mentőállomás mellett egy övéhez hasonló furgon lángba borult. Gergő szerint csak véletlen egybeesés lehetett, de azért nyomasztotta.

Visszafordult a mentőhelikopter 

Gergő a budai hegyek környékén, ötgyerekes családban nőtt fel, a testvérek közül ő a legidősebb. Az anyukája matek–angol szakos tanárként kezdte, jelenleg az iskolákat járja, és lányoknak tart felvilágosítást. Az apja űrkutatással foglalkozik, és gyerekkoruk óta gyakran ingázik külföldre.

Kamaszkori lázadása az extrém sportokban öltött testet. Hogy a hobbijait finanszírozhassa, felsősként a nagybátyja cégénél is takarított. Az első nagy szerelem a kerékpár volt. Egy rokonlátogatásnál az egyik lánnyal versenyeztek, ki biciklizik le gyorsabban a telek végébe. A fiú nyert, majd a bokorsoron átrepülve a téglakerítésnek csapódott.

2024-ben az osztrák–svájci határon tíz órát töltöttek egy baleset miatt

Két éve sítúrázás közben az Alpokban egy idősebb nő Gergő és a barátai előtt borult fel és törte el a lábát. A mínusz tizenöt fokos hideghez óriási széllökések társultak, ráadásul csúnya vihar közeledett, a fiúk ezért menedéket ástak a hegyoldalban, a nőt pedig izolációs fóliák­ba és ponyvákba bugyolálták. A hegyimentők küldtek egy helikoptert, amely viszont a rossz idő miatt nem tudott leszállni.

Drótkötélen leeresztettek egy orvost, de már nem tudtak visszajönni érte és a sérültért. A nő a kihűléstől kezdte elveszíteni a tudatát, Gergő pedig – mivel vékony, könnyű bakancsot viselt – attól félt, hogy lefagytak a lábujjai. Végül sötétedés után megérkeztek a gyalogos hegyimentők a hordággyal, addig Gergőék igyekeztek gondoskodni a sérültről – micsoda hősiesség a huszonéves fiataloktól!

Hat négyzetméteres otthon 

A Budapesti Műszaki Egyetemen mechatronikai mérnökként végzett, majd másfél évig dolgozott a világ egyik vezető robotikai cégének a kutatás-fejlesztési részlegen. Heti négy nap otthonról dolgozhatott, csak egyszer kellett bemennie. Úgy érezte, végre kipróbálhatja azt az életformát, amelynek a gondolatával már gyerekkora óta kacérkodott.

2023 nyarán felmondta az albérletét, ahol két barátjával élt, és három héttel a kiköltözés előtt megvette az új otthonát: a kisbuszt, amelyet aztán átalakított lakóautóvá.

– A kocsiba csak olyan holmik kerülhettek, amelyekre igazán szükségem volt. A többi cuccomat eladtam, a maradékot pedig szerencsére felvihettem a szüleimhez – mondja. – A kocsit a mérnöki főállásom és a mentőknél vállalt félállásom mellett éjszakákba nyúló munkamaratonok során építettem a szüleim udvarán vagy mindenféle parkolóban.

Kempingfőzőt használt, amellyel nyáron sokszor főzhetett a szabad ég alatt. A zuhanyt teljesen kihagyta a kocsiból, mivel mind a két munkahelyén zuhanyozhatott, valamint minden városban töltött napján megfordult valamilyen edzőteremben. A szennyest mosodába vitte.

Kapcsolódó: „Mindent fölégettem magam körül, de most elég” – Interjú Rakonczay Gábor világrekorder hajóssal

Volt kempingvécéje és hűtőszekrénye. A fűtés helyes beállításához kellett egy kis idő: előfordult, hogy reggel mínusz öt fokban kelt, a masszív hőszigetelés miatt azonban arra is akadt példa, hogy kint tizenöt fok volt, bent harminc.

Gergő az „égi létrán”, egy osztrák via ferrata (vasalt út) negyvenméteres szakaszán 2020-ban

Gergő az autóval eljutott például a Tátrába is, de amúgy itthon töltött benne sok időt. A mentőkhöz úgy járt dolgozni, hogy az állomás mellett táborozott le, és a szomszédból sétált át. Volt, hogy négy napig a Velencei-tó mellől távmunkázott.

– Egyszer egy ipari parkolóban aludtam, és reggel arra ébredtem, hogy az autó mellett munkások gyülekeznek – meséli. – Érdekelte őket a furgon, körbejárták, tíz percig hallgattam, ahogy a kocsimról beszélnek, majd elkezdték próbálgatni az ajtókat, hogy esetleg valamelyik nyitva van-e. Kinyitottam az ajtót belülről, és rájuk köszöntem.

A volt barátnőinek tetszett az életmódja, de

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .
Ajánlott videó