Néhány pillanatig komolyan elgondolkodom azon, hogy a vasárnap délutáni indulást inkább elhalasszuk hétfőre. Két okból. Az egyik, hogy pakolás közben a lábamra ejtettem a másfél literes teát, és attól tartok, eltört a lábujjam. A másik, hogy hiába ígért az előrejelzés tűző napsütést, Budapesten eleredt az eső. Végül győz a kalandvágy és a család: felkapjuk a hátizsákokat, és kilépünk az ajtón. Tíz perc múlva kitisztul az ég.
Teve és vaddisznó a Kéktúrán
A dolomitbánya nyomait őrző Teve-szikla a Nagy-Kevély lábánál, Pilisborosjenő mellett található. A legenda szerint a török sereg hátrahagyott itt egy tevét, amely addig várt a gazdájára, amíg végül sziklává kövült. Egyébként amikor 1968-ban a közelben forgatták az Egri csillagokat, tényleg hoztak a környékre igazi tevéket. Állítólag az egyik megszökött, és a csillaghegyi strandig kóborolt.
A szikla pereméről gyönyörű, romantikus kilátás nyílik a tájra, ráadásul van egy kőpárkány, ahova le is lehet ülni. Amikor megérkezünk, egy zöld szafarikalapos bangladesi fiatalember görgeti ott a telefonját, közben Michael Jacksont hallgat. Váltunk néhány szót. Imádja ezt a helyet, hetente-kéthetente meglátogatja.
A Teve-sziklát a természet és a bányászat formálta
A szikla és a kék sáv jelzésű turistaút közötti réten állítunk sátrat. Közben a vörös naplemente mágnesként vonzza a szelfiző családokat, szerelmeseket. Amikor egy kölyökkutyás, fiatal nőnek elmesélem, hogy itt töltjük az éjszakát, azt mondja, a vaddisznók hozzászoktak az emberekhez, nincs velük konfliktus.
Lassan sötétedik. Hogy elüssük az időt, körbesétáljuk a sziklát, majd a vacsorára szánt szendvicsek után megdézsmáljuk a másnapra szánt tízórainkat. Végül leszáll az éj, elnéptelenedik a hely, csak a tücsökciripelés marad. Amikor bekuckózunk a sátorba, rátenyerelek egy pókra. Néhány óra múlva az eső kopogására ébredek. Kora reggel halljuk, hogy biciklisek gyülekeznek mellettünk.
A felfedezés játéka
Az Országos Kéktúra (rövidítve: OKT) hazánk északi tájait átszelő, 1182 kilométeres kék sáv jelzésű turistaút, a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozat ezen kalauzolta végig a nézőket 1979-ben. A mozgalmat a Budapesti Lokomotív Sportkör természetjárói indították el 1952-ben a szakosztály tagjainak.
A jelvényszerző túramozgalom lényege, hogy a túrázók a kék sávot követve egy névre szóló füzetbe gyűjtött bélyegzőlenyomatokkal igazolják a megtett távot, és az ellenőrzött, sikeres teljesítés végén egy sorszámozott jelvényt kapnak.
Napjainkban a hitelesítéshez elég egy telefonos alkalmazással elérhető digitális igazolófüzet is, de hibrid módon is lehet bélyegezni. Ugyanilyen túramozgalom az Alföldi Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra.
A három együtt teszi ki a körülbelül 2550 kilométeres Országos Kékkört, amelyet a – színművész-táncművészként induló – fanatikus vándor, Csutka István ötvenhét nap alatt teljesített. Magán az Országos Kéktúrán Simonyi Balázs ultrafutó tizenöt nap alatt szaladt át. A legidősebb résztvevő kilencvenegy évesen fejezte be az OKT-t.
Stramszky Judit másfél évtizedig túravezetőként dolgozott
– A kéktúrázás olyan kaland, amelytől megkapjuk a felfedezés élményét, mert kistelepüléseket, eldugott tájakat, természeti értékeket ismerünk meg, és ennek köszönhetően erős elköteleződést ad Magyarország, a történelmünk és az itt élő emberek iránt is – tudtam meg a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai igazgatójától, Stramszky Judittól, amikor telefonon beszéltünk.
Kapcsolódó: Az erdő finom – meg is ettük Erdei Gasztroexpressz a Bükkben
– Attól is vonzó, hogy emberléptékű, néhány fontos szabálya mellett sokféleképpen lehet teljesíteni. Van, aki végigvadkempingezi, más kis szakaszokban teljesíti több évtized alatt, lehet egyedül és csoportokba szerveződve is.
Stramszky Judit Lillafüreden (Felsőhámorban) nőtt fel, és az egész gyerekkorát végigtúrázta, majd másfél évtizedig túravezetőként dolgozott itthon és külföldön. Azoknak, akik most vágnának bele a kéktúrába, az alapos felkészülésen és tájékozódáson kívül azt tanácsolta, elsőre vállaljanak annyit, amennyivel még nem feszegetik a határaikat. És kérdezzenek bátran a többi túrázótól, élőben vagy akár a neten, mert ebben a közösségben mindenki szívesen segít.
Tégla a hátizsákban
Ahhoz képest, hogy a háromszemélyes sátorba négyen, négy nagy hátizsákkal zsúfolódtunk be, másnap meglepően sokáig alszunk, és csak késő délelőtt indulunk útnak. A terv: a kék sáv jelzést követve tizenhét kilométert gyalogolunk Dobogókőre, ahol menedékházba foglaltunk szállást. A kulcsot délután ötig vehetjük át.
Néhány száz méter után
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!