- Nincs mese, ha, akarjuk, ha nem, nyáron mindenki izzad.
- De közel sem egyformán, hisz van, akit azonnal lever a víz.
- Pánikra azonban nincs ok, mutatjuk a leggyakoribb tévhiteket az izzadással kapcsolatban.
A jelenleg is tomboló hőségben nem tűnik nehéznek leizzadni. Aki azonban már néhány perc után csuromvizes, könnyen arra gondolhat, hogy valami nincs rendben vele. Talán nincs elég jó formában, talán túl sokat izzad? A válasz azonban ennél bonyolultabb.
A testünknek ugyanis szüksége van az izzadáshoz azért, hogy melegben is kordában tartsa a hőmérsékletét. És bár a folyamat sokak számára kellemetlen, valójában az egyik legfontosabb hőleadó mechanizmusunk.
Kapcsolódó: Tényleg egészségtelen elnyomni az izzadást? Meglepő tények az izzadásgátlókról
Lars Nybo, a Koppenhágai Egyetem sport- és táplálkozástudományi professzora, aki többek között a hőszabályozást és a meleg szervezetre gyakorolt hatásait kutatja, négy gyakori tévhitet vett sorra.
4 tévhit az izzadásról
1. Ha sokat izzadsz edzés közben, rossz formában vagy
Éppen ellenkezőleg. Az, hogy valaki már néhány perc mozgás után izzadni kezd, önmagában egyáltalán nem jelenti azt, hogy rosszabb kondiban van. Nybo professzor szerint a rendszeres edzés nemcsak a szívet és az izmokat dolgoztatja meg, hanem a szervezet hőleadó rendszerét is edzi.
Vagyis a sportosabb, edzettebb ember szervezete bizonyos helyzetekben hatékonyabban kezd izzadni, amikor szükség van rá. Ennek egyszerű oka van: mozgás közben a szervezet hőt termel, ezt pedig valahogyan le kell adnia. Minél nagyobb a hőtermelés, annál fontosabbá válik a hatékony hőleadás.
Ezért ha két ember ugyanazon a spinningórán ül, és az egyik sokkal jobban izzad, abból még nem következik, hogy ő van rosszabb formában. Sőt, a professzor szerint könnyen lehet, hogy éppen az ellenkezője igaz. A verejtékezés mértékét számos tényező befolyásolja, többek között a környezet, a terhelés és az egyéni élettani különbségek.
2. Azért egészséges izzadni, mert kiizzadjuk a méreganyagokat
Ez már csak részben igaz. A szervezet méregtelenítésének legfontosabb szervei a máj és a vese, nem pedig a verejtékmirigyek. Vagyis az izzadásra nem érdemes úgy gondolni, mint egy természetes méregtelenítő kúrára.
Nem fogjuk például egy kiadós edzéssel egyszerűen kiizzadni azt, amit korábban elfogyasztottunk vagy belélegeztünk. A verejtékkel ugyanakkor valóban távoznak bizonyos anyagok. Ilyen például a nátrium, vagyis a só egyik fontos alkotóeleme. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minél többet izzadunk, annál jobb.
Éppen ellenkezőleg: nagy melegben és hosszan tartó fizikai terhelés mellett a folyadék- és elektrolitvesztésre is figyelni kell.
A verejtékezés ugyanis nemcsak vizet, hanem sókat is eltávolít a szervezetből.
Az izzadásnak fontos funkciója van, akár sportolunk, akár a napon sétálunk (Forrás: Getty Images)
3. A verejtéknek rossz szaga van
Nem feltétlenül. Ez az egyik legérdekesebb különbség az izzadás és a testszag között. A testünk nagy részén található verejték önmagában nem különösebben szagos. A kellemetlen szag kialakulásában elsősorban azok a területek játszanak szerepet, ahol úgynevezett apokrin mirigyek is megtalálhatók – például a hónaljban.
Az innen származó váladék olyan fehérjéket és zsírokat is tartalmazhat, amelyeket a bőrön élő baktériumok lebontanak. A jellegzetes testszag valójában ennek a folyamatnak a következménye, nem egyszerűen annak, hogy izzadunk.
Vagyis lehet, hogy egy harmincperces futás után csatakos a pólónk, mégsem az izzadságtól lesz kellemetlen szagunk.
4. Ha hozzászokunk a meleghez, kevesebbet fogunk izzadni
Ez is egy gyakori félreértés. A szervezet valóban képes alkalmazkodni a meleghez. Ezt nevezzük hőakklimatizációnak, és a folyamat során a test egyre hatékonyabban kezeli a hőterhelést.
Csakhogy az alkalmazkodás nem feltétlenül azt jelenti, hogy kevesebb verejték termelődik. Inkább az történik, hogy a szervezet hatékonyabban kezd izzadni.
A kutatásokban ezt több alkalommal is megfigyelték: hőhöz való alkalmazkodás után nőhet a verejtékezés mértéke, miközben a verejték nátriumkoncentrációja csökken.
Egy, a hőhöz való alkalmazkodást vizsgáló kutatásban azt találták, hogy már hat nap hőakklimatizáció után megváltozott a résztvevők verejtékének összetétele: csökkent a verejték nátrium-klorid-koncentrációja. Ez arra utal, hogy a szervezet a meleghez való alkalmazkodás során nem egyszerűen kevesebbet izzad, hanem hatékonyabban szabályozza a hőleadást, miközben jobban takarékoskodik a sóval.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A szervezet megtanulja, hogyan gazdálkodjon jobban a hővel és a sóval. A hőhöz való alkalmazkodás során tehát nem feltétlenül az a cél, hogy ne izzadjunk, hanem éppen az, hogy a test minél hatékonyabban tudjon megszabadulni a felesleges hőtől.
Akkor végül jó dolog sokat izzadni?
Önmagában a verejték mennyiségéből nem lehet megmondani, hogy valaki egészségesebb, fittebb vagy rosszabb formában van-e. Ami biztos: az izzadásnak nagyon fontos szerepe van a test hőmérsékletének szabályozásában. A rendszeresen edző és a meleghez alkalmazkodott szervezet pedig sok esetben éppen hatékonyabban használja ezt a mechanizmust.
Kapcsolódó: Legyen valami jó is a hőségben! – Az izzadás 5 rejtett előnye
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!