Ahol a kukások szuperhősök – Rendhagyó mesedélután az óvodában

Péntek, Miskolc, harminc fok. Egy kukásautó foglalja el az utat, de most nyoma sincs türelmetlenkedésnek vagy kéretlen szavaknak. Sőt, vidám gyerekhangok biztatása hallatszik az óvoda udvaráról, drukkolnak, hogy beférjen a kapun a hatalmas, narancssárga jármű. Ez egy különleges nap.

Egy mesekönyvvel kezdődött

Lassan minden gyerek megtalálja a helyét az árnyas fák alatt felállított padokon a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Pedagógiai Szakgimnázium Reményi Ede úti Tagóvodájának udvarán. Felolvasáshoz készülődnek, de ma nem az óvó néni, hanem két szemétszállító srác lesz a mesélő. Az idáig vezető útról Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője számol be nekünk.

– A telephelyünkön már évek óta különféle élményalapú és in­teraktív programokkal várjuk a felnőtteket és gyerekeket, amelyek során a hulladékgazdálkodás, az újrahasználat és a fenntarthatóság terén edukáljuk őket. Ebben segítségünkre van kabalafiguránk, Múki, egy hódfarkú mókus, vagyis „hókus”, akit egy kislány álmodott meg a rajzpályázatunkra. A kisiskolások rendkívül nyitottak erre a témára, de szerettük volna megszólítani az írni-olvasni még nem tudó, óvodás korosztályt is. Az ő nyelvük pedig a mese.

Tátrai Vanda meseterapeuta bevonásával tavaly karácsonyra elkészült a Múki és a Fekete Királyság című mesekönyv, amely játékos formában a környezetünk rendben tartására, a szelektív hulladékgyűjtésre és az újrahasznosításra tanítja a legkisebbeket.

Ez is érdekelhet: Kvíz – Tudod, hogy mit gyűjthetünk szelektíven?

Kováts Bence környezetmérnök beszél a miskolci óvodásoknak a szemétszállítás fontosságáról

A sztori a Fekete és a Fehér Királyság történetén keresztül mutatja be, milyen az élet egy tiszta és rendezett, illetve egy elhanyagolt és koszos térben. A Fekete Királyság megtisztulásához Múki varázslatára is szükség van, aki óriási, szemétevő sárkányokkal és dolgos lovagokkal száll szembe a rendetlenséggel.

– Háromszáz példányt osztottunk ki az ingyenes könyvből a miskolci óvodáknak, de aztán arra gondoltam, még autentikusabb lenne, ha a mesét azok olvasnák fel, akik szerepelnek benne, vagyis a hatalmas, narancssárga sárkányokat vezető álruhás lovagok: a szemétszállítók. Eredetileg egy felolvasást terveztünk, de akkora sikere volt, hogy azóta is sorban jelentkeznek az óvodák, a fiaink pedig boldogan állnak rendelkezésükre.

Ez is érdekelhet: Így néz ki 60 ezer tonna textilhulladék – Műholdról is látszik a sivatagi ruhatemető

Mit tudnak az óvodások a szemétszállításról?

Megható pillanattal kezdődik a mesedélután. Lakatos Gyula és Sramkó Alex a mai olvasásfelelősök, de mielőtt leülnének a gyerekekhez, Gyula virágcsokorral köszönti az egyik óvodapedagógust, Kovács Zoltánné Editkét. A szervezés során ugyanis kiderült, hogy annak idején, Bükkaranyoson Editke volt Gyula óvó nénije, és most annyi év után újra találkoznak.

– Megfordult a helyzet, régen én olvastam mesét Gyulának, ma pedig ő fog mesélni nekem – mondja Editke mosolyogva. – Tegnap volt negyvenhat éve, hogy elkezdtem a pályát. Ma már nyugdíjasként járok vissza, de most is saját csoportot viszek, egy fiatal kolléganővel. Zöld Óvoda vagyunk, a mindennapi tevékenységeinkben játékos módon ott van a környezettudatosság. Abban hiszünk, hogy mire ezek a gyerekek felnőnek, nekik már mindez természetes lesz.

Az éven kezdtük el a kiskertgondozást, hogy ne csak zacskóban lássanak borsót a gyerekek. Dolgoztunk a földdel, magot ültettünk, öntöztünk, figyeltük az időjárást. A beérett termést leszedtük, és nyersen megkóstoltuk. A komposztálásba is belefogtunk, a városi gyerekek nemigen tudják, hogy a szerves anyagot újra lehet hasznosítani, és termőföld lesz belőle. De ezenkívül sok egyéb tevékenységünk is van, szelektíven gyűjtjük a hulladékot, a régiből újat varázsolunk, és ebben a szülők is abszolút partnerek, ami hatalmas segítség nekünk.

Gyula és Alex felolvassák a mesét, amit csak néha szakít meg egy „óvó néni, Bencéék vicceskednek!” típusú panasz, a kicsik egyébként meglepően fegyelmezetten hallgatják a történetet. Amikor viszont elhangzik, hogy a rendetlen Fekete Királyságban még a fákon is lyukas zoknik lógnak, elszabadul a nevetés.

Nagyon kell ennek a korosztálynak a játékosság és a humor, meghálálnak minden vicces elemet a meséből, de közben abszolút rezonálnak a mondanivalóval, és értik az üzenetet. „Új fákat ültetünk, mert abból lesz a Föld levegője!”, „Nem szabad eldobni a cigit!”, „Újrahasznosítunk!”, „Nem szennyezzük a világunkat!” – csak néhány példa, hogyan fogalmazták meg az ovisok a fenntarthatóság lényegét.

A mese után Kováts Bence környezetmérnök beszélget velük. „Mit szimbolizálnak a sárkányok?” – teszi fel a kérdést. „A kukásautókat!” – hangzik egy cérnavékony hangú, de magabiztos válasz, miközben az előttem ülő kisfiú halkan azt dünnyögi: „Mi az, hogy szimbolizál?” Erről eszembe jut, hogy nem lehet könnyű ennyire kicsi gyerekekkel ilyen komoly témákról beszélgetni, de Bence megnyugtat:

– Már az öt-hat éveseknek is sok tudásalapú, okos meglátása van, de ami igazán lenyűgöző, az a spontaneitásuk, őszinteségük és szeretetük, amivel felénk fordulnak. Az egyik foglalkozás után megkérdeztem, van-e valakinek kérdése, egy kisgyerek jelentkezett, és azt mondta:

„Maga egy nagyon jó ember.” Ez nem nekem szólt feltétlenül, hanem annak a pozitív, jó hangulatú légkörnek, amit mindig igyekszünk megteremteni, amikor gyerekekkel foglalkozunk. Az ovis-kisiskolás korosztály ösztönösen ráérez a lényegre, meg tudják különböztetni egymástól a jó és a rossz dolgokat, tudják, mi a fontos, és minek van súlya, legfeljebb még nem képesek tökéletesen kifejezni magukat.

Ez is érdkelhet: Az ilyen típusú műanyag- és fémhulladékot nem lehet szelektíven gyűjteni

A sárkány szeme és a kukás fiúk

Egy kislány jelentkezik először, hogy szeretne beülni a kukásautóba, aztán komoly sorban állás alakul ki. Gyula és Alex türelmesen emelik be a gyerekeket az utastérbe egymás után, ma dudálni is szabad. Korábban olyan is előfordult, hogy a narancssárga kabátot is felpróbálták az ovisok, de ebben a nagy melegben ez a program most kimarad. A mászókán felvett miniinterjúkból kitűnően tetszett a mese a gyerekeknek, de nem akarnak szemétszállítók lenni, inkább az állatorvos, Pilates-oktató, űrhajós és focista pályák vonzzák őket.

– Nagyon jó, hogy ma kukások jöttek hozzánk. Otthon, amikor hallok egy dudálást, rögtön kirohanok. Hozzánk csütörtökön szokott jönni a kukásautó, és mindig integetünk, ők meg kukazsákot dobálnak nekünk – meséli lelkesen a hétéves Levente.

– Ügyesen mondták a mesét a kukás fiúk. Nekem az tetszett a legjobban, hogy a Fehér Királynő és a Fekete Király a végén kibékültek, és összetakarították az összes szemetet. Itt az oviban is azt tanuljuk, hogy nem szabad szétdobálni a szemetet, el kell pakolni magunk után – teszi hozzá a hatéves Lotti.

A két szemétszállító fiú olyan rutinosan bánik a gyerekekkel, mintha mindennap ezt csinálnák.

Pedig ez „csak egy kis extra” az eredeti tevékenységük mellett.