Egy-egy korszak meghatározó színészei generációknak nyújtanak meghatározó élményt, a legnagyobbak pedig haláluk után is legendásak maradnak. Isteni szerencsénk, hogy a magyar színháznak és filmnek több kiemelkedő időszaka is volt, és hogy története teli van nagy formátumú művészekkel.
A magyar színjátszás első legendái
Színjátszásunk az első nagy aranykort a 19. század végén és a 20. század elején élte. A színészet ekkor vált valódi hivatássá és színésznek lenni ekkor lett társadalmi rang, miközben a Nemzeti Színház a magyar nyelv és kultúra egyik legfontosabb őrzője lett.
A színház ebben az időszakban nemcsak szórakoztatott, de a nemzeti identitás formálásában is kulcsszerepet játszott. Blaha Lujza vagy épp Jászai Mari neve tömegeket vonzott a színházakba.
Kabos Gyula és a magyar film első szupersztárjai
A következő nagy korszakot a két világháború közötti évtizedek jelentették. Az első magyar hangosfilmek bemutatásával robbanásszerű fejlődés indult el. Néhány év alatt virágzó filmipar épült ki, évente több tucat alkotás készült. A korszak közönsége elsősorban vígjátékokat, zenés filmeket és romantikus történeteket keresett, amik néhány órára feledtetni tudták a gazdasági válság és a háborús fenyegetettség mindennapjait. A magyar filmek népszerűsége óriási volt, a mozik rendszeresen megteltek, a legismertebb színészek pedig igazi sztárokká váltak.
A két világháború közötti időszak a magyar színházi élet aranykorának is számított. A fővárosi és vidéki társulatok telt házak előtt játszottak, a színészek pedig a színpad és a filmvászon között mozogva váltak országosan ismert sztárokká. Ennek a korszaknak az egyik legnagyobb ikonja Kabos Gyula volt, aki kivételes komikusi érzéke miatt a korszak egyik legkedveltebb filmszínészévé vált.
Olyan klasszikusok fűződnek a nevéhez, mint a Hyppolit, a lakáj, a Meseautó vagy a Lovagias ügy. Ezeket a filmeket ma is rendszeresen vetítik, és a magyar filmtörténet megkerülhetetlen darabjai közé tartoznak. Kabos mellett olyan legendás művészek uralták a korszak filmjeit, mint Jávor Pál, Csortos Gyula, Turay Ida vagy épp Perczel Zita. A legtöbben nemcsak a filmvásznon, de estéről estére színházban is játszottak, így ugyanazokat a művészeket a közönség a moziban és a színpadon egyaránt ünnepelhette.
A második világháború és a magyar film fordulópontja
Miközben Európa a második világháború felé sodródott, a magyar filmgyártás továbbra is rendkívül termékeny maradt. Az 1940-es évek első felében is sorra készültek a közönségfilmek, bár a háború, a cenzúra és a zsidótörvények egyre erősebben rányomták bélyegüket az iparágra.
Számos kiváló művész kényszerült háttérbe vagy emigrációba, a háború végére pedig gyakorlatilag összeomlott a hazai filmgyártás. Mégis, ebből az időszakból is több olyan alkotás maradt fenn, amely ma már a magyar filmtörténet klasszikusai közé tartozik. A magyar színházi élet hasonló utat járt be. Számos neves színész és rendező a színpadon és a filmvásznon egyaránt meghatározó szerepet játszott, miközben a politikai változások mindkét művészeti ágat erősen befolyásolták.
A második világháború után a politika erősen beleszólt a művészetbe, majd az 1960-as évektől fokozatosan lazult az ideológiai kontroll. Ez a változás a magyar filmművészet egyik legtermékenyebb korszakát hozta el. A filmrendezők egyre bátrabban nyúltak társadalmi és történelmi kérdésekhez, gyakran allegóriákon és finom utalásokon keresztül. A korszakot ma már a magyar új hullám időszakaként tartják számon.
Jávor Pál a háború előtti film egyik legnagyobb alakja volt (Forrás: Fortepan)
A magyar film aranykora: világsikerek Cannes-tól Berlinig
A hatvanas-hetvenes évek aztán egészen kivételesek voltak. Ekkor készítették korszakos filmjeiket olyan rendezők, mint Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Szabó István, Makk Károly vagy Mészáros Márta. Olyan alkotások születtek, mint a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Szerelem, az Apa, a A tanú vagy Az ötödik pecsét. Ezek a filmek Cannes-tól Berlinig rangos nemzetközi fesztiválokon arattak sikert, és bebizonyították, hogy a magyar filmművészet a világ élvonalába tartozik.
A korszak színházi életében is hasonló megújulás zajlott: olyan meghatározó rendezők és társulatok jelentek meg, amelyek új formanyelvvel és társadalmi érzékenységgel gazdagították a magyar színjátszást.
Oscar-díjak és nemzetközi sikerek a magyar filmben
A rendszerváltás után a magyar film és színház új korszakba lépett. Megjelentek a független társulatok, megszaporodtak a nemzetközi koprodukciók, a magyar alkotók pedig ismét rendszeres vendégei lettek a világ legjelentősebb filmfesztiváljainak.
A 21. században olyan sikerek, mint a Saul fia Oscar-díja vagy a Testről és lélekről Arany Medvéje ismét ráirányították a világ figyelmét a magyar filmművészetre. Bár a streaming és a televíziós sorozatok átalakították a nézői szokásokat, a magyar színjátszás ma is képes kiemelkedő művészeket adni.
Persze ma már egészen más a kulturális környezet, mint fél évszázaddal ezelőtt. Míg egykor néhány mozi, színház és televíziócsatorna jelentette a közös kulturális élményt, ma a figyelem sokkal inkább megoszlik a különböző platformok között. Emiatt ritkábban alakul ki olyan országos ismertség, amilyet a 20. század legnagyobb magyar színészei élveztek.
A legnagyobb magyar színészlegendák kvíz
Kvízünkkel most próbára teheted, mennyire ismered a magyar színjátszás legendáit! A mai fejtörőbe 15 nagyszerű színészt válogattunk, teljesen szubjektív szempontok alapján. A most kimaradó legendák könnyen lehet, hogy egy következő szereposztásban szintén kvízkérdések lesznek!
Kapcsolódó: Felismered a retró slágereket?
Kiemelt kép (Bessenyei Ferenc, Koncz Gábor és Raksányi Gellért színművészek), belső kép és a kvíz képei: Fortepan / Kotnyek Antal, Szalay Zoltán, Hunyadi József, Hangosfilm, Urbán Tamás
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!