- Az emberek ma átlagosan 23 százalékkal több ételt fogyasztanak, mint az 1970-es években.
- Az evolúció arra programozta az agyunkat, hogy energiadús ételeket keressünk.
- Mi az, ami tovább erősíti ezt az ősi ösztönt és túlevésre késztet?
Elég csak körülnéznünk egy gyorsétteremben vagy egy benzinkúton. Amit ma normál adagnak gondolunk, az ötven évvel ezelőtt sokszor már családi méretnek számított volna. A poharak nagyobbak, a tányérok szélesebbek, az édességek energiadúsabbak, és szinte bárhol, bármikor hozzáférünk valamilyen harapnivalóhoz. Nem csoda ezek után, hogy a táplálkozási szokásaink is megváltoztak, noha bele sem gondolunk mindezek hatásaiba!
Nem mi változtunk meg, hanem a környezet
A kutatók szerint az egyik legfontosabb különbség az, hogy ma szinte folyamatosan étel vesz körül bennünket. Míg őseink számára az élelem megszerzése komoly energiabefektetést igényelt, addig ma néhány érintéssel házhoz rendelhetünk szinte bármit. Az evolúció azonban nem tudott ilyen gyorsan alkalmazkodni ehhez a változáshoz.
Az emberi szervezet továbbra is ugyanazt az üzenetet követi: amikor bőségesen rendelkezésre áll az élelem, érdemes minél több energiát raktározni, hiszen nem lehet tudni, mikor jön a következő szűkös időszak. Csakhogy a modern világban ez a hiány szinte soha nem érkezik el…
Milyen ételeket szeret különösen az agyunk?
Nem véletlen, hogy olyan nehéz ellenállni a chipsnek, a csokoládénak vagy a gyorsételeknek. A feldolgozott élelmiszereket gyakran úgy állítják össze, hogy egyszerre legyenek sósak, édesek és zsírosak. Ez az ízkombináció különösen erősen aktiválja az agy jutalmazó rendszerét.
Vagyis nem egyszerűen arról van szó, hogy szeretjük ezeket az ételeket. A szervezetünk biológiailag is úgy működik, hogy az energiadús táplálékot előnyben részesítse.
Az adagok is észrevétlenül nőttek
A kutatók szerint az egyik legfontosabb változás az adagméret. A hetvenes években egy nagy üdítő vagy egy gyorséttermi menü jóval kisebb volt, mint ma. Az éttermekben, mozikban vagy rendezvényeken ma már természetesnek vesszük azokat a mennyiségeket, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még kivételesnek számítottak, megbotránkoztatóan nagynak!
Ráadásul minél nagyobb adag kerül elénk, annál többet hajlamosak vagyunk elfogyasztani, még akkor is, ha eredetileg nem voltunk éhesebbek.
Nem csak az változott, mit eszünk, hanem az adagok is a ’70-es évek óta (Forrás: Unsplash/Getty Images)
Nem csak az számít, mit eszünk
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy ma sokkal több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztunk, mint korábban.
Ezek az ételek általában több hozzáadott cukrot, sót és zsiradékot tartalmaznak, miközben rostból és más értékes tápanyagokból kevesebb jut beléjük. Emiatt kevésbé laktatnak, így könnyebben előfordulhat, hogy rövid időn belül ismét megéhezünk.
Hogyan ne legyünk a körülmények áldozatai?
A kutatók szerint nem érdemes kizárólag akaratkérdésként tekintenünk az étkezésre. Sokkal fontosabb felismernünk, hogy az agyunk még mindig egy olyan világ szabályai szerint működik, ahol ritkaságnak számított a bőséges táplálék.
Éppen ezért segíthet, ha tudatosabban figyelünk az adagokra, gyakrabban választunk friss, kevésbé feldolgozott alapanyagokat, és időnként megállunk egy pillanatra, mielőtt automatikusan nyúlnánk egy újabb falat után.
Nem azért, mert rosszul csináljuk, hanem mert a mai környezetünk sokkal több evésre ösztönöz bennünket, mint amire a szervezetünk valójában felkészült. Jó ezzel tisztában lenni, hogy helyén kezeljük az evést.
Kapcsolódó: ha valaki gyerekként túlsúlyos volt, felnőttként ezzel a 9 dologgal küzd
Fotó: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!