Egy vásárló újrahasználható hálós bevásárlótáskából pakolja ki a kasszánál a friss zöldségeket, gyümölcsöket, egy tejes palackot és más élelmiszereket egy élelmiszerboltban.

Nem csak a méz lehet gyanús: ezt a 10 élelmiszert hamisítják a leggyakrabban

A legtöbben azt gondoljuk, hogy ha egy élelmiszer ott sorakozik a boltok polcain, biztosan pontosan azt kapjuk, ami a címkén szerepel. Bár az Európai Unió élelmiszer-ellenőrzési rendszere a világ egyik legszigorúbbja, a csalók időről időre mégis találnak kiskapukat. Ilyenkor jellemzően nem veszélyes anyagok kerülnek az élelmiszerekbe, hanem olcsóbb összetevőkkel helyettesítik a drágábbakat, hígítják a termékeket vagy megtévesztő eredetmegjelölést használnak.
  • Nem mindig az a legjobb választás, amelyik a legolcsóbbnak tűnik.
  • Egy apró részlet a címkén sokat elárulhat a termék valódi eredetéről.
  • Van néhány élelmiszer kategória, amelyet a szakemberek különösen kockázatosnak tartanak.

A hamisítás célja szinte mindig ugyanaz: nagyobb haszon kisebb költséggel.

Mely élelmiszereket hamisítják a leggyakrabban?

A szakértők szerint az olívaolaj, a méz, a halak, a fűszerek, a kávé, a tejtermékek, a húskészítmények, a gyümölcslevek, a borok és a bioélelmiszerek tartoznak a leggyakrabban hamisított termékek közé. A legjobb védekezés a megbízható forrásból történő vásárlás és a címkék alapos ellenőrzése.

A Nébih szerint „az élelmiszerhamisítás minden olyan szándékos tevékenység, amelynek célja a fogyasztó megtévesztése gazdasági haszonszerzés érdekében.” A hatóság kiemeli, hogy a tudatos vásárlás és a nyomon követhető termékek választása jelentősen csökkentheti a kockázatot.

Az élelmiszerhamisítás sokkal kifinomultabb jelenség annál, mint hogy „rossz minőségű” terméket kapunk. A legtöbb esetben a csalás úgy történik, hogy a vásárló sem ízre, sem szagra, sem állagra nem veszi észre a különbséget. Éppen ezért ma már a laboratóriumi vizsgálatok – például a DNS-elemzés vagy az izotópos eredetvizsgálat – kulcsszerepet játszanak az ellenőrzésekben.

Ezek a módszerek képesek kimutatni, ha egy termék más alapanyagból készült, eltérő földrajzi területről származik, vagy nem azt tartalmazza, amit a csomagolás ígér. Ezért önmagában sem az ár, sem a csomagolás, sem a küllem nem jelent garanciát az eredetiségre.

Ezek az élelmiszerek a legveszélyeztetettebbek

Ismerd meg a 10 leggyakrabban hamisított élelmiszert, és hogy pontosan mit csinálnak velük.

1. Olívaolaj

Az extra szűz olívaolaj előállítása költséges, ezért gyakori visszaélés, hogy gyengébb minőségű vagy más növényi olajokkal keverik, esetleg prémium termékként értékesítik. Külsőre ezt a vásárló szinte lehetetlenül nehezen ismeri fel.

Kapcsolódó: Olívaolaj: hogyan lehet megkülönböztetni az igazit a hamisítványtól?

2. Méz

A méz iránt óriási a kereslet, ezért a csalások sem ritkák. A leggyakoribb módszer a cukorszirup hozzáadása vagy a származási ország félrevezető feltüntetése. A kristályosodás vagy az állag önmagában nem bizonyítja a méz eredetiségét – korábban megírtuk, hogyan lehet kiszúrni a hamis mézet

3. Halak és tenger gyümölcsei

Filézés után sok halfaj szinte megkülönböztethetetlen. Emiatt előfordulhat, hogy olcsóbb halfaj kerül drágábbként a pultra, vagy a fagyasztott terméket frissként értékesítik.

4. Fűszerek

Az őrölt fűszerek különösen sérülékenyek. A sáfrány mellett az oregánó, a fekete bors és a kurkuma esetében is találtak már olyan eseteket, amikor olcsóbb növényi részekkel növelték a mennyiséget.

5. Kávé

Az őrölt kávénál nehéz megállapítani, pontosan mi került a csomagba. A szakértők szerint ezért átláthatóbb választás lehet a szemes kávé, amelynek eredete könnyebben ellenőrizhető.

6. Sajt és tejtermékek

A tejzsír részleges helyettesítése növényi zsírokkal, illetve az eltérő összetétel feltüntetése régóta ismert csalási forma. Korábban az is előfordult, hogy a tejet vízzel hígították a mennyiség növelése érdekében.

Vászontáskából friss saláta, fűszernövények és bagettek kandikálnak ki egy világos konyhapulton, mellette paprikák, paradicsom, zsemlék és egy magvakkal teli üveg látható.

Megdöbbentő, hogy milyen sok kategória lehet érintett élelmiszerhamisításban. A tudatos bevásárlás nemcsak a pénztárcádat, hanem azt is védi, hogy valóban azt kapd, ami a listádon szerepel. (Forrás: Canva)

7. Húskészítmények

A darált húsok, kolbászok és félkész termékek esetében a fogyasztó szabad szemmel nem tudja megállapítani az élelmiszerről, milyen alapanyagok kerültek a termékbe, ezért ez a kategória különösen érzékeny.

8. Gyümölcslevek

A gyümölcsleveknél elsősorban a hígítás, a sűrítményből készült termékek megtévesztő kommunikációja vagy a hozzáadott cukor okozhat problémát. A csomagoláson szereplő állításokat ezért mindig érdemes elolvasni.

9. Bor

A borhamisítás évszázadok óta ismert jelenség. Leggyakrabban a származási helyet, az évjáratot vagy a minőségi besorolást tüntetik fel valótlanul, különösen a nagy értékű borok esetében.

Kapcsolódó: 5 rémes eset, amikor az élelmiszergyártók bizonyítottan átverték a világot

10. Bioélelmiszerek

A bioélelmiszereknél sokszor nem maga a termék hamis, hanem a „bio” állítás. Ezért fontos ellenőrizni a tanúsító szervezet jelölését és az uniós bio logót.

Egyre nehezebb kijátszani az ellenőrzéseket

Az Európai Unióban a laboratóriumi vizsgálatok és a nyomon követési rendszerek folyamatosan fejlődnek, ezért egyre könnyebb kiszűrni a hamisított élelmiszereket. Ennek ellenére a szakemberek szerint továbbra is a tudatos vásárlás jelenti az egyik legerősebb védelmet.

Így csökkentheted a kockázatot:

  • Vásárolj ismert, megbízható üzletből vagy közvetlenül a termelőtől.
  • Gyanakodj, ha egy prémium termék ára feltűnően alacsony.
  • Olvasd el figyelmesen az összetevőket és a származási helyet.
  • Bioélelmiszereknél keresd az uniós bio logót és a tanúsító kódot.
  • Őrölt helyett, amikor lehet, válassz egész fűszert vagy szemes kávét.
  • Ha egy termék minősége vagy íze gyanús, jelezd a Nébih felé.

Ez is érdekelhet: 5 élelmiszerbiztonsági hiba, amit te is elkövetsz

Kiemelt kép: Canva

Ajánlott videó