Kék háttér előtt borz hátsó fele felemelt farokkal

Ettől a 4 ételtől lesz igazán orrfacsaró a bélgáz – és nem mindegy, mikor esszük őket

A brokkolitól a vörös húsokig több olyan étel is létezik, amely kellemetlen szagú bélgázt okozhat. Mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan csökkenthetjük a kellemetlen mellékhatásokat.
  • A kellemetlen szagért leggyakrabban a kéntartalmú vegyületek felelősek.
  • Több egészséges étel, köztük a brokkoli és a bab is fokozhatja a szagos gázképződést.
  • Az elkészítés módja és az étkezési szokásaink sokat számítanak.

Bár a szellentés gyakran kínos témának számít, valójában az egészséges emésztés egyik természetes velejárója, sőt, az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét is csökkentheti. A kutatások szerint egy átlagos ember naponta akár 8-14 alkalommal is bélgázt üríthet, egyes esetekben pedig ennél jóval többször is.

A kellemetlen szag mögött elsősorban a hidrogén-szulfid nevű gáz áll. Ez akkor keletkezik, amikor a vastagbélben élő baktériumok bizonyos, főként kéntartalmú vegyületeket bontanak le. Minél több ilyen anyag kerül a bélrendszerbe, annál nagyobb az esély arra, hogy a végeredmény kevésbé lesz társaságbarát.

Milyen ételektől lesz büdösebb a bélgáz szaga?

1. Keresztesvirágú zöldségek

A brokkoli, a karfiol, a kelkáposzta és a kelbimbó az egészséges étrend szupersztárjai. Tele vannak rosttal, vitaminokkal és olyan növényi vegyületekkel, amelyek a kutatások szerint a daganatos betegségek kockázatának csökkentésében is szerepet játszhatnak.

Ugyanakkor ezek a zöldségek jelentős mennyiségű kéntartalmú vegyületet tartalmaznak. A bélbaktériumok lebontó munkája során hidrogén-szulfid képződik, amely a jellegzetes záptojásszagért felelős.

Ez azonban nem ok arra, hogy száműzzük őket az étrendünkből. A dietetikusok szerint érdemes inkább párolva vagy főzve fogyasztani őket, és fokozatosan növelni a mennyiséget, hogy a bélflóra alkalmazkodni tudjon.

Fehér kerámiatálban brokkoli, villával felszúrva egy darab

A brokkolitól az egyik legbüdösebb a bélgáz

2. Babfélék

A babról generációk óta tudjuk, hogy fokozhatja a gázképződést. Nem véletlenül vált szinte népi bölcsességgé ez az összefüggés.

A háttérben az úgynevezett oligoszacharidok állnak. Ezek a rövid szénláncú szénhidrátok nem emésztődnek meg teljesen a vékonybélben, ezért változatlan formában jutnak el a vastagbélbe. Ott a baktériumok fermentálni kezdik őket, ami fokozott gázképződéshez vezet.

Hogyan vehetjük el a szagát?

A szakértők szerint az áztatás sokat segíthet. Ha a száraz babot főzés előtt több órára vagy akár egy éjszakára vízbe tesszük, csökkenthetjük a kellemetlen mellékhatásokért felelős vegyületek mennyiségét. Az is jó stratégia, ha kisebb adagokkal kezdjük a fogyasztását.

Ez is érdekelhet: Szörnyű, hova megy a visszatartott bélgáz

3. Vörös húsok és tojás

Sokan a zöldségeket hibáztatják a puffadásért, pedig az állati eredetű fehérjék is szerepet játszhatnak a kellemetlen szagok kialakulásában.

A vörös húsok és a tojás nagy mennyiségben tartalmaznak kéntartalmú aminosavakat. A vastagbél baktériumai ezekből szintén hidrogén-szulfidot állítanak elő, amely különösen intenzív szagú lehet.

A szakemberek szerint érdemes a fehérjében gazdag fogásokat rostban gazdag köretekkel párosítani. A teljes kiőrlésű gabonák, a zöldségek, a diófélék és a magvak segíthetnek az emésztés egyensúlyának fenntartásában, miközben csökkenthetik a kellemetlen gázképződést.

Ez is érdekelhet: érdemes beiktatnod egy szellentő sétát ezek után az ételek után – mi az a „fart walk”?

4. Tejtermékek

A tejtermékek nem mindenkinél okoznak problémát, de a laktózérzékenyek számára gyakori bűnösnek számítanak.

Amikor a szervezet nem termel elegendő laktáz enzimet, a tejcukor nem bomlik le megfelelően. A megemésztetlen laktóz a vastagbélbe kerül, ahol a baktériumok elkezdik lebontani. Ennek következménye lehet a puffadás, a hasi görcsök és a kellemetlen szagú bélgáz.

Szerencsére ma már számos laktózmentes alternatíva közül választhatunk. Sokaknál az érlelt sajtok vagy a kefir is jobban tolerálható, mivel természetesen kevesebb laktózt tartalmaznak.

Mit tehetünk, ha szeretnénk kevésbé „veszélyesen” emészteni?

A kellemetlen szagok nemcsak attól függenek, hogy mit eszünk, hanem attól is, hogyan étkezünk. A Marie Claire-en megjelent cikkben idézett szakértők szerint segíthet:

  • lassabb étkezés,
  • alapos rágás,
  • megfelelő folyadékbevitel,
  • rostok fokozatos bevezetése,
  • probiotikumok rendszeres fogyasztása.

A joghurt, a kefir, a savanyított zöldségek vagy más fermentált élelmiszerek támogathatják a bélflóra egyensúlyát, ami hosszú távon kedvezőbb emésztést eredményezhet.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Önmagában a szagos bélgáz általában nem utal betegségre. Ha azonban a kellemetlen szagok mellett tartós puffadás, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés vagy egyéb emésztőrendszeri panaszok is jelentkeznek, érdemes szakemberhez fordulni. A bélgáz ugyanis teljesen természetes jelenség. Az viszont már nem feltétlenül normális, ha az emésztési problémák rendszeresen megnehezítik a mindennapjainkat.

Kapcsolódó: hányszor böfögsz egy nap? Ez az, amit már nem szabad félvállról venned az orvos szerint!

Fotó: Getty Images

Ajánlott videó