- A kutatások szerint napi néhány perc tudatos légzés mérhetően csökkentheti a stresszt és a szorongást.
- A lassabb, mélyebb légzés képes aktiválni a szervezet „pihenj és regenerálódj” üzemmódját.
- Egyes technikák nemcsak megnyugtatnak, hanem javíthatják a koncentrációt, az alvást és a hangulatot is.
Az utóbbi évek, hónapok nem éppen stresszmentesek. Egyre többen tapasztaljuk meg, milyen az, amikor összecsapnak a fejünk felettünk a hullámok, és egyszerűen azt érezzük, hogy alig kapunk levegőt.
Olyan érzés, mintha a testünket valami belülről feszítené. Észre sem vesszük, de a vállunkat felhúzzuk, az állkapcsunk összeszorítjuk, a légzésünk pedig felgyorsul és felszínessé válik. Ez nem az a fajta légzés, amivel megszabadulunk a stressztől.
Pedig a tudósok szerint a légzésünk az egyik legerősebb eszköz lehet arra, hogy percek alatt megnyugtassuk az idegrendszerünket.
Nem véletlen, hogy a légzőgyakorlatok évezredek óta jelen vannak a jógában, a meditációban vagy a keleti gyógyászatban. Az elmúlt években azonban a modern kutatások is elkezdték igazolni azt, amit ezek a hagyományos módszerek régóta állítanak: a tudatos légzés valóban képes átállítani a testet stressz üzemmódból nyugalmi állapotba.
A legtöbben túl gyorsan lélegzünk
A kutatók szerint sok ember szinte folyamatosan enyhe hiperventillációban él. Gyorsabban, felszínesebben lélegzünk, mint kellene, ráadásul gyakran szájon át (ami ráadásul az arcformát is megváltoztathatja). Ez azért probléma, mert a légzés közvetlen kapcsolatban áll az úgynevezett autonóm idegrendszerrel, vagyis azzal a rendszerrel, amely többek között a pulzust, a vérnyomást és a stresszreakciókat szabályozza.
Amikor kapkodva, felszínesen lélegzünk, a szervezet veszélyhelyzetként érzékelheti ezt. Aktiválódik az úgynevezett szimpatikus idegrendszer, vagyis a „harcolj vagy menekülj” reakció. A pulzus megemelkedik, a test készenléti állapotba kerül.
A lassú, mély, orron keresztüli légzés ezzel szemben a paraszimpatikus idegrendszert aktiválja, amely a regenerációért, az emésztésért és a megnyugvásért felelős. És éppen ezért lehet olyan erős hatása annak, ha tudatosan változtatunk a légzésünk ritmusán.
A légzés az idegrendszer távirányítója
A szakértők szerint a légzőgyakorlatok egyik legfontosabb hatása, hogy segítenek kizökkenteni az agyat a folyamatos készenléti állapotból.
David Spiegel pszichiátria professzor szerint a tudatos légzés hasonlóan működhet, mint a meditáció vagy a hipnózis: a figyelmet kifelé helyett befelé fordítja. Egyes MRI-vizsgálatok azt mutatták, hogy ezek a gyakorlatok csökkenthetik az agy stresszért felelős területeinek aktivitását. A legérdekesebb pedig talán az, hogy már napi néhány perc is mérhető változást hozhat.
Kattints a galériára és nézd meg, milyen légzésmódszerek használhatnak a stressz ellen!
Nem kell tökéletesen csinálni
Nem kell meditációs guruvá válnunk, nem kell órákig ülni csendben. A szakértők szerint már napi három-öt perc tudatos légzés is mérhető különbséget hozhat a stressz-szintben.
A legjobb az egészben, hogy a légzés mindig velünk van. Nem kell hozzá eszköz, edzőterem vagy drága wellnessprogram, bármikor elővehetjük azt a típust, ami nekünk a legjobban működik, amikor csak szükség van rá.
Kapcsolódó: ez az 5 szokás nehéz helyzetben is segít talpon maradnod
Fotó: Unsplash/Andrej Lisakov
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!