- Min múlhat egy végzetes tragédia?
- Idén 40 éve, hogy április 26-án megtörtént a csernobili atomerőműben az a robbanás, melynek következményei máig hatnak.
- A világvége nem mindig jár látványos robbanásokkal!
Április 26-án lesz 40 éve, hogy bekövetkezett a csernobili atomkatasztrófa. Ez a tragédia örökre megváltoztatta azt, ahogyan a technológiához, a biztonsághoz és a kockázathoz viszonyulunk.
És bár Csernobil valóban az egyik legsúlyosabb ember okozta katasztrófa volt, a történelem során több olyan pillanat is akadt, amikor szó szerint perceken – vagy akár egyetlen ember döntésén – múlt, hogy nem lett még nagyobb baj.
Visszanézve egészen hátborzongató belegondolni: hányszor álltunk már közel a világvégéhez úgy, hogy észre sem vettük. (Bár a tudósok tudni vélik a pontos időpontját, amikor tényleg bekövetkezik…)
A világvége közeledte nem mindig látványos
A világvégét hajlamosak vagyunk olyannak képzelni, mint a filmekben: robbanások, meteoritok, drámai jelenetek. A valóság azonban sokkal csendesebb, és éppen ezért még ijesztőbb, mennyire fogalmunk sincs róla esetleg, hogy a világvége milyen közel van.
Sokszor nem történt más azoknál az eseteknél sem, amikor majdnem bekövetkezett a világkatasztrófa, minthogy valaki félreértelmezett egy adatot, hibás riasztást adott vagy egy rossz pillanatban hozott meg (vagy éppen nem hozott meg) egy döntést.
Mutatjuk azokat a történeteket, amikor tényleg nagyon közel voltunk a világvégéhez, de szerencsére megúsztuk eddig, és nem kellett lejátszani azt a videót, ami majd a világvégét jelzi!
1. Az 1918-as influenzajárvány – amikor a világ harmada megbetegedett
A 1918-as influenzajárvány, amit spanyolnátha-járványnak is nevezünk, a modern történelem egyik legsúlyosabb egészségügyi krízise volt. A számok egészen megdöbbentőek:
- több mint 500 millió fertőzött,
- legalább 50 millió halálos áldozat (egyes becslések szerint akár 100 millió).
Ez akkoriban a világ népességének közel egyharmadát jelentette. A járvány gyors terjedése és pusztító hatása miatt sokan attól tartottak, hogy a társadalmi rendszerek egyszerűen összeomlanak. Bár végül nem ez történt, a világ nagyon közel került hozzá.
2. A kubai rakétaválság – amikor egy döntésen múlt a nukleáris háború
1962-ben a világ szó szerint visszatartotta a lélegzetét a kubai rakétaválság idején.
A helyzet a hidegháború klasszikus állapotát vázolta fel:
- a Szovjetunió rakétákat telepített Kubába,
- az Egyesült Államok ezt közvetlen fenyegetésként értelmezte,
- a két szuperhatalom pedig a nukleáris háború küszöbére sodródott.
Napokon át tartó feszült tárgyalások után végül sikerült megállapodásra jutni. De a történészek szerint ez volt az a pont, amikor a világ talán a legközelebb került egy teljes nukleáris katasztrófához.

Nukleáris robbanás gombafelhője jelzi majd a világvégét?
3. 1979-ben egy gyakorlóprogramot éles támadásnak hittek
1979-ben egy egészen abszurd hiba torkollt majdnem tragédiába. Egy katonai rendszer szimulációs gyakorlatát végezték, vagyis próbariasztást tartottak. Ezt valódi támadásként értelmezték, és a jelentés szerint több száz – majd több ezer – szovjet rakéta tartott az Egyesült Államok felé.
A döntéshozók már az ellentámadást fontolgatták, amikor kiderült, hogy az egész egy véletlenül betöltött gyakorló adat volt. Egyetlen technikai hiba, és máris majdnem elindult egy nukleáris láncreakció.
4. 1983: egy ember, aki nem nyomta meg a gombot
Az egyik legismertebb „majdnem világvége” történet főszereplőjét úgy hívják, hogy Stanislav Petrov.
1983-ban egy szovjet katonai rendszer amerikai rakétatámadást jelzett. A protokoll szerint ezt azonnal jelenteni kellett volna, ami nagy valószínűséggel nukleáris válaszcsapást indított volna el.
Petrov azonban kételkedett az adatokban, és nem jelentette azonnal a riasztást. Később kiderült, neki volt igaza: a rendszer hibázott, a műholdak a napfényt értelmezték rakétáknak. Egyetlen ember józan döntése mentette meg a világot.
5. 2012-ben a napkitörés majdnem lenullázta a technológiát
2012-ben sokan a maja naptár miatt vártak világvégét, de a valódi veszély egészen máshonnan érkezett.
Egy hatalmas napkitörés történt, amely:
- műholdakat,
- elektromos hálózatokat,
- teljes kommunikációs rendszereket is képes lett volna tönkretenni.
Hogyan menekültünk meg? A Földet mindössze 9 nappal végül elkerülte a napkitörés. De ha a bolygónk pályája kicsit máshogy alakul, a modern technológiai világunk beláthatatlanul súlyos károkat szenvedett volna.