Az elmúlt fél évszázad óriási életszínvonal-javulásának és az orvostudomány fejlődésének következtében ma sokkal tovább élünk, mint korábban: a világátlagot nézve az 1955-ös 48 évről mára 71 évre ugrott a várható élettartam. Persze országonként hatalmasak a különbségek, de átlag 23 év az nagyon sok.
Emiatt a korfa is teljesen a feje tetejére állt: a becslések szerint 2005 és 2030 között a 65 év felettiek aránya négyszer gyorsabban nő, mint a fiatalabbaké, a legidősebbek, vagyis a 85 felettiek csoportja pedig mindenki másnál gyorsabban fog bővülni.
Ez az elöregedés a 21. század egyik legnagyobb próbatétele, legalábbis ezt állítja Tom Kirkwood, a Newcastle-i Egyetem öregedéskutatója, aki szerint a társadalmi rendet felforgató hatása miatt a téma legalább olyan súlyos, mint a klímaváltozás, ha nem súlyosabb. A fő probléma ugyanis az, hogy
bár rengeteg pluszévvel sikerült megtoldanunk az életünk, ezek az évek általában nem egészségben és jóllétben telnek el.
– Napjaink kultúrájában egy összetett civilizációs betegségcsomaggal állunk szemben, amelynek számos negatív hatása van a társadalomra. Bár bizonyos országokban javulás látható, a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága világszerte nő. Különösen kritikus a 2-es típusú cukorbetegség helyzete, amely ma már népbetegségnek számít, és szoros kapcsolatban áll az elhízással.
Kapcsolódó: Depresszió 50 felett: erre az árulkodó jelre érdemes figyelni
Magyarország Európa második legelhízottabb országa Málta után; a hazai lakosság csaknem kétharmada küzd súlyproblémákkal – mondja dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója. – Hasonlóan nagy problémát jelent a depresszió is, amely a szív- és érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb oka a tartós munkaképesség-csökkenésnek.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) felmérései szerint 1990 óta a depresszió gyakorisága 53,4 százalékkal emelkedett, ami már-már járványszerű méreteket ölt. Mindezek a kórképek alapvetően gátolják az egészségben eltöltött életévek növelését és a méltóságteljes idősödést – folytatja a szakember.
Elhízás és kialvatlanság
De vajon miért váltunk hirtelen ennyire hízékonnyá, hogy a WHO ma már betegségként kezeli az elhízást?
– Az elhízás modern kori terjedése egy összetett folyamat eredménye, amelyben a megzavart biológiai ritmus és a jóléti társadalmakra jellemző, úgynevezett obezogén (elhízásra hajlamosító) környezet játssza a főszerepet – ismerteti Purebl György.
Az emberiség történetének nagy részét ugyanis kalóriaszegény környezetben töltötte, így evolúciós örökségként hordozzuk a „takarékos géneket”, amelyek az energiatakarékos anyagcserére és a kalóriák maximális elraktározására törekszenek.
Míg régebben a bőség ismeretlen volt, a 21. századi fogyasztói társadalomban az olcsó és silány minőségű élelmiszerek váltak a legkönnyebben elérhető örömforrássá.
Ezt a kedvezőtlen környezeti hatást tovább súlyosbítja a biológiai ritmusunk felborulása. – A 2017-es orvosi Nobel-díjjal azt a felismerést jutalmazták, hogy napi ritmusunk nem csupán a fény és sötétség váltakozásához való külső alkalmazkodás, hanem egy minden sejtünkben jelen lévő, genetikai alapú belső óra, amelyik belülről diktálja a szervezet működését – mondja a pszichiáter.
Kapcsolódó: Ezért kellene úgy ennünk, mint a nyolcvanas években
Probléma akkor merül fel, ha ez a belső biológiai ritmus és a környezetünkből adódó napszakok ritmusa elcsúszik egymástól. Az ilyen zavarok közvetlenül hozzájárulnak az anyagcsere-folyamatok kisiklásához, ami hízékonysághoz, 2-es típusú cukorbetegséghez, depresszióhoz és szív-ér rendszeri megbetegedésekhez vezethet.
Az elhízás, a cukorbetegség és az alváshiány pedig egymással szorosan összefüggő biológiai folyamatokon keresztül rontják a sejtek állapotát és gyorsítják az öregedést. Ugyanis az elhízás során a felesleges zsírszövet folyamatosan gyulladáskeltő anyagokat juttat a vérkeringésbe, ami egy állandó, alacsony szintű belső gyulladást tart fenn a szervezetben.
Ez a folyamat úgynevezett szabad gyököket termel, amelyek közvetlenül károsítják a sejtek falát és a bennük lévő örökítőanyagot, a DNS-t, ezzel kényszerítve a sejteket a gyorsabb elhasználódásra.
A kialvatlanság és a biológiai óra felborulása pedig azért kritikus, mert a szervezet öngyógyító folyamatait akadályozza.
Kapcsolódó: A quinoa bombabiztos tipp a fogyáshoz
A DNS-hibák – mert ilyenek folyamatosan keletkeznek – javítása és a sejtek megújulása elsősorban mélyalvás közben történik. Ha ez elmarad, a mikroszkopikus sérülések nem javítódnak ki, hanem összeadódnak, az agyban pedig felhalmozódnak azok a méreganyagok, amelyeket a szervezet csak pihenés közben tudna eltávolítani.
– Amit biztosan tudunk, hogy a kalóriaszegény táplálkozás és a rendszeres testmozgás, továbbá a biológiai ritmus és az alvás minősége is kulcsfontosságú a hosszú élet szempontjából. Az elmagányosodást, a krónikus stresszt és a szervezetben fennálló alacsony szintű gyulladást pedig negatív tényezőkként emlegetik – foglalja össze Purebl György.
Orvoshoz egészségesen
Elhízás és rossz alvás ide, felborult bioritmus és cukorbetegség oda, az öregedéssel kapcsolatos betegségek (kardiovaszkuláris betegségek, stroke, Alzheimer-kór, különböző rosszindulatú elváltozások) legfőbb kockázati tényezője, nos, az maga az öregedés. Ebből pedig az is következik, hogy bármi, amit az öregedés biológiai folyamatainak lassítása vagy enyhítése érdekében teszünk, csökkenteni fogja ezen betegségek kialakulásának kockázatát.
– Az öregedéskutatásban zajlik jelenleg a legnagyobb tudományos forradalom. Kezdjük megérteni az öregedés biológiai mechanizmusait és az azokat irányító genetikai programot – mondja dr. Ungvári Zoltán öregedéskutató, a Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézetének igazgatója. –
Orvostanhallgatóknak szoktam feltenni a kérdést, hogy ki hisz a halhatatlanságban – ilyenkor senki nem jelentkezik.
Pedig az ember minden egyes sejtje az élet kezdete óta, majdnem négymilliárd éve osztódik folyamatosan, és túlélte a jégkorszakokat, a kozmikus sugárzást és minden mást – mondja.
Az emberben vannak „halhatatlan” sejtek, az élet továbbadásában szerepet játszó csíravonal sejtjei ugyanis nem öregszenek, ellentétben a testi sejtekkel, amelyekben beindul az öregedés és a halandóság programja, ami egy genetikailag kódolt folyamat.
Kapcsolódó: Egészségesen öregszel? Ez a 2 egészségügyi marker elárulja
– Különböző állatfajoknál már lehetséges az öregedés lassítása, sőt a tudomány frontvonala már ott tart, hogy egyes esetekben ezt a folyamatot vissza is tudjuk fordítani. Attól még messze vagyunk, hogy egy 55 éves ember egy orvosi csodaszertől újra húszéves legyen, de a jelenlegi tudásunk szerint ez sem lehetetlen – mondja az öregedéskutató.
A biológiai program megértéséhez, és az ebbe történő emberi beavatkozás kifejlesztéséhez még sokat kell dolgozniuk a tudósoknak. A csodakezelésekre még pár évtizedet várnunk kell. Van viszont sok dolog, ami már most megtehető az egészséges időskor érdekében, amihez a Semmelweis Egyetem egészséges öregedés programja és az újonnan létrehozott Fodor József Prevenciós Központ nyújt segítséget.
– A cél az, hogy a jelenleg rosszul teljesítő magyar lakosságot olyan pályára állítsuk, amely tíz évvel kitolja az egészségben leélt életévek számát.
Ez a medicina, a megelőző orvostan és a népegészségtan nemes célja. Ennek részeként indítjuk el többek között a Semmelweis Egyetemen az egészséges idősödést támogató életmódorvoslási képzést – mondja Ungvári Zoltán.
Az öregedéssel foglalkozó tudományterület ma már elképesztő sebességgel fejlődik, és ez a feltörekvő szakterület alapvetően a megelőzésre épít. Gyakorlatilag a megelőző orvostudomány egyik ágáról van szó, amely szorosan összefonódik az életmódorvoslással is. A célja nem csupán a betegségek kezelése, hanem az, hogy a különböző életmódbeli tényezők tudatos alakításával segítsen megőrizni az egészséget, és meghosszabbítani az aktív életéveket.
Kapcsolódó: Kiderült, hogy pontosan hány éves kortól kezd hanyatlani az agyunk
– A következő évtizedben megerősödő diszciplína lényege, hogy nem akkor megyünk orvoshoz, amikor betegek vagyunk, hanem amikor elhatározzuk, hogy meg akarjuk előzni a bajt.
Ehhez a megelőző orvostan teljes eszköztárát felvonultatjuk: az életmódváltás és a szűrések mellett megnyílik az út az öregedési folyamatokba való aktív beavatkozás, például speciális készítmények alkalmazása felé is. Ez a világtörténelem legnagyobb biomedicinális forradalma, amelyre az orvostudománynak fel kell készülnie – teszi hozzá dr. Ungvári Zoltán.
A mentális egészség kulcsfontosságú
Dr. Ungvári Zoltán szerint nemcsak az számít, hogyan érezzük magunkat, hanem az is, hogy a központi idegrendszer miként gyorsítja vagy lassítja az öregedési folyamatokat. Ha lelkileg rendben vagyunk, azzal rengeteget tettünk magunkért.
Itt sok minden összefügg: a házasság minősége, a pihentető alvás, az általános életöröm. Ha holnaptól két dolgon változtatnánk – például többet mosolyognánk, és a gyászt jelképező sötét ruhák helyett színesebben, vidámabban öltözködnénk –, máris sokat tennénk az egészségünkért.
Illusztráció: Getty Images, Portréfotó: Barta Bálint /Semmelweis Egyetem
