Ez az eljárás egy már meglévő zsírtípus, az úgynevezett bézs zsír működésén alapul – és akár egy új, hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó fogyókúrás gyógyszer kifejlesztéséhez is vezethet.

A testmozgás és az egészséges táplálkozás természetesen továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik a testsúly szabályozásában. A Kaliforniai Egyetem (UC San Francisco) kutatócsoportja azonban felfedezte, hogyan lehet az elraktározott kalóriákért felelős, hétköznapi fehér zsírsejteket bézs zsírsejtekké alakítani.

Mi a különbség az egyes zsírsejtek között?

Az emberi szervezet – sok más emlőshöz hasonlóan – háromféle zsírsejtet tartalmaz:

• Fehér zsír: elsősorban energiaraktárként szolgál, vagyis kalóriát tárol.
• Barna zsír: hőt termel a kalóriák elégetésével.
• Bézs zsír: átmenetet képez a kettő között, azaz képes energiát tárolni és égetni is.

Ha a szervezet képes a fehér zsírsejteket bézssé alakítani, akkor azok önállóan, külső beavatkozás nélkül is segíthetnek a kalóriaégetésben.

Csupán egy fehérjét kell korlátozni

A felfedezés egyelőre egereken végzett kísérleteken alapul, de a kutatók szerint ez lehet az alapja egy új típusú fogyókúrás gyógyszer kifejlesztésének. Ráadásul

a mostani eredmények magyarázatot adhatnak arra is, miért vallottak kudarcot korábban bizonyos klinikai próbák.

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy bézs zsírsejtek csak őssejtekből alakulhatnak ki. Azonban a Journal of Clinical Investigation tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a közönséges fehér zsírsejtek is képesek bézssé alakulni – mindössze egy bizonyos fehérje, a KLF-15 termelődésének visszaszorításával.

A KLF-15 fehérje kulcsszerepet játszik az anyagcsere és a zsírsejtek működésének szabályozásában (Fotó: Getty Images)

„Sokan nem hitték, hogy ez lehetséges” – nyilatkozta Brian Feldman, a Kaliforniai Egyetem gyermek endokrinológiai professzora, a kutatás vezetője. „Mi azonban nemcsak azt mutattuk meg, hogy ennek a fehérjének a gátlása valóban átalakítja a sejteket, hanem azt is, hogy az ehhez szükséges küszöb alacsonyabb, mint gondoltuk.”

Kapcsolódó: Hová tűnik a zsír, amit lefogytunk?

A KLF-15 fehérje kulcsszerepet játszik az anyagcsere és a zsírsejtek működésének szabályozásában. Feldman csapata olyan egereken végzett kísérleteket, amelyek élethosszig megtartják a barna zsírt. Kiderült, hogy a KLF-15 szintje a fehér zsírsejtekben lényegesen alacsonyabb, mint a barna vagy a bézs zsírszövetben.

Ezután a kutatók olyan egereket tenyésztettek, amelyek fehér zsírsejtjeiben nem termelődött KLF-15. Ezek az egerek a fehér zsírsejteket bézs sejtekké alakították át – sőt, KLF-15 hiányában a zsírsejtek természetes „alapállapota” is a bézs volt.

Kevesebb mellékhatás, tartósabb hatás

Az emberektől származó zsírsejteken végzett további kísérletek során a kutatók azt is kiderítették, hogy a KLF-15 szabályozza az Adrb1 nevű receptor mennyiségét. Ez a receptor az energiaegyensúly fenntartásához szükséges.

A korábbi kutatások az Adrb3 receptorra célzott gyógyszereket vizsgáltak, amelyek egereken valóban hatékonyan segítették a fogyást, de emberi kísérletekben nem hozták a várt eredményeket.

A kutatócsoport szerint az Adrb1 receptor célzása jóval hatékonyabb lehet. Egy ilyen gyógyszer nemcsak eredményesebben segíthetne a fogyásban, hanem várhatóan kevesebb mellékhatással is járna, és tartósabb hatást biztosítana, mint a jelenleg használt készítmények.

Kapcsolódó: A japán diétatrükkel szinte észrevétlenül lehet fogyni

Kiemelt kép: Getty Images