• Egy friss kutatás szerint az, hogy milyen vizet iszunk, jelentősen növelheti a Parkinson‑kór kockázatát.
• A víz kora és geológiai útja meghatározhatja, milyen szennyeződések kerülnek a poharunkba.
• Az ivóvíz eredete a neurológiai egészség egyik kulcstényezője lehet.

A Parkinson‑kór a világ egyik legrettegettebb neurológiai betegsége, ami nem csak az idősebb korosztályt érinti. A kór elsősorban a mozgásért felelős agyi területeket támadja meg azáltal, hogy elpusztítja a dopamintermelő idegsejteket. A folyamat lassú, alattomos és egyelőre visszafordíthatatlan. A tünetek idővel elmélyülnek, és jelentősen rontják az életminőséget.

A tudomány évtizedek óta keresi a választ arra, hogy pontosan mi indítja el ezt a neurodegeneratív lejtmenetet. Egyre világosabb, hogy a genetikai tényezők mellett a környezet is meghatározó szerepet játszik.

Kockázati tényezők

Az elmúlt években pedig egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy hétköznapi, látszólag ártalmatlan források is hozzájárulhatnak a kockázathoz. Ide tartozik az ivóvíz is.  Korábban a vízminőségről elsősorban bakteriális vagy ipari eredetű szennyezések kapcsán beszéltünk. Most egy friss, nagy létszámú amerikai tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy

a víz kora és eredete is jelentős környezeti tényező lehet a Parkinson‑kór kialakulásában.

A szóban forgó vizsgálat több mint 12 000 Parkinson‑kórral élő ember és mintegy 1,2 millió kontrollszemély adatait elemezte. Ők az Egyesült Államok 21 nagy vízadó rendszerének három mérföldes körzetében éltek. A kutatók a víz korát, a vízadó réteg típusát és azt is elemezték, hogy a résztvevők önkormányzati vagy magánkútból szereztek-e vizet.

A felismerés különösen fontos lehet olyan országok, köztük Magyarország számára is, ahol az ivóvízellátás nagyrészt felszín alatti vízbázisokra épül.

A víz hatása a Parkinson-kórra

A tanulmány megállapításai rávilágítanak arra, hogy az ivóvízhez kapcsolódó Parkinson-kockázat attól függ, hogyan jut el a víz a felszínre, és milyen geológiai közegen halad keresztül és eközben milyen szennyező anyagokkal érintkezik. A modern szennyező anyagok olyan neurotoxikus komponenseket is tartalmazhatnak, amik hosszabb távon károsíthatják az idegrendszert, és hozzájárulhatnak a dopamintermelő neuronok pusztulásához.

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a karbonátos vízadókban lévő víz nagyobb eséllyel érintkezik felszíni szennyeződésekkel. Ez akár  24%-kal is növelheti a Parkinson‑kór kockázatát más vízadókhoz képest. Amikor pedig glaciális, jégkorszaki eredetű vízadókhoz viszonyították a karbonátos rendszereket, a kockázat 62%-kal magasabbnak bizonyult. 

Nem egyértelmű még a Parkinson háttere (Fotó: Getty Images)

A másik lényeges tényező a víz kora. A vizsgálat szerint az a víz, amely az elmúlt 70–75 évben került a felszín alatti rendszerbe, nagyobb eséllyel tartalmaz modern ipari és mezőgazdasági eredetű szennyeződéseket.  Ez a „fiatal víz” a karbonátos vízadókban további 11%-kal növelte a kockázatot a több mint 12 ezer éves, glaciális eredetű vízzel szemben.

A kutatás szerzői hangsúlyozták, hogy bár erős összefüggést találtak, az adatok még nem bizonyítják ok-okozati viszony meglétét. Mindazonáltal ez az első olyan nagyszabású vizsgálat, amely egyértelműen felveti: az ivóvíz eredete és geológiai háttere számottevő környezeti kockázati tényező lehet a neurológiai betegségek szempontjából is.

Mi a helyzet itthon?

Magyarország ivóvízellátása nagyrészt felszín alatti vízbázisokra épül, amelyek között karbonátos képződmények (például a Dunántúli-középhegység mészkőrendszere) és üledékes, természetes szűrőképességgel bíró vízadók egyaránt megtalálhatók. Bár hazánk közműves vízellátása szigorúan ellenőrzött és nemzetközi összehasonlításban is jó minőségű vizet biztosít, a magánkutak esetében más a helyzet.

Számos térségben az utánpótlódó, sekély talajvíz fokozottan ki van téve a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyeződéseknek.

A hazai nitrát- és növényvédőszer‑szennyezés problémája különösen az Alföldön ismert,

míg egyes ipari múltú területeken a talaj mélyebb rétegeiben is előfordulhatnak nehezebben lebomló vegyi anyagok.

A mostani amerikai vizsgálat tanulsága azért kulcsfontosságú, mert a mechanizmus – vagyis a sekélyebb, gyorsabban kicserélődő vízkészletek nagyobb sérülékenysége – Magyarországon is jelen van. Ez nem jelenti azt, hogy hazánk ivóvize veszélyben lenne, de rámutat arra, hogy a vízbázisok védelme, különösen a modern szennyező anyagok elleni védekezés, közegészségügyi szempontból is kulcskérdés.

Ezt teheted

A közműves vízellátásban részesülők számára a helyi szolgáltatók évente közzétett vízminőségi jelentései adják a legpontosabb információt, az amerikai gyakorlathoz hasonlóan, ahol a kutatás szerint szintén a szolgáltatók jelentéseiből tájékozódnak az emberek a víz eredetéről. A magánkút‑tulajdonosok számára viszont nemcsak a vízminőség rendszeres vizsgálata fontos, hanem az is, hogy tisztában legyenek a környék talajának szennyezettségi előtörténetével.

A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a modern szennyezők egy része háztartási vízszűrőkkel vagy a víz forralásával csökkenthető, de nem minden káros anyag távolítható el ilyen módszerekkel. Ezért a megelőzés elsődleges módja továbbra is a vízbázisok védelme és a szennyező források minimalizálása.

Kapcsolódó: Akár hangod is elárulhatja, Parkinson-kór fenyeget-e

Kiemelt kép: Getty Images