A kutatócsoport 60 Parkinson-kórban szenvedő beteg hajmintáit elemezte, majd az eredményeket egészséges, életkor szerint összehasonlítható kontrollszemélyek mintáival vetette össze. Az előzetesen közzétett tanulmány szerint a Parkinson-betegek hajában
jelentősen alacsonyabb vas- és rézszintet mértek,
miközben a mangán és az arzén koncentrációja magasabbnak bizonyult. A kutatás szerzői – élükön Ming Li biológussal, a Hebei Egyetem kutatójával – úgy vélik, hogy felfedezésük „jelentős diagnosztikai potenciállal rendelkezhet a Parkinson-kór esetében”.
A haj, mint kórtörténeti lenyomat
A Parkinson-kór megbízható diagnosztikai módszere eddig komoly kihívást jelentett a kutatók számára. Bár egyes véralapú biomarkerek ígéretes eredményeket mutatnak, az emberi haj új vizsgálati célpontként került a figyelem középpontjába. Ugyanis olyan információkat is képes megőrizni, amelyek a vérből nem feltétlenül olvashatók ki.
A haj köztudottan felhalmozza a táplálkozásból és a környezetből származó nehézfémeket, és – a nyállal, verejtékkel, vérrel, vizelettel vagy széklettel ellentétben –
hosszabb időszak egészségi állapotáról is képes „történeti lenyomatot” rögzíteni.
A Parkinson-kór pontos oka továbbra sem ismert, ugyanakkor korábbi kutatások összefüggésbe hozták a betegséget a bélmikrobiom egyensúlyának felborulásával, valamint az egészségtelen, például ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrenddel. Egyre több bizonyíték utal arra is, hogy a kór kialakulásában környezeti szennyezők – például növényvédő szerek – is szerepet játszhatnak.
A bélmikrobiom változásai évekkel korábban megjelennek
Az egérkísérletek során a Parkinson-szerű tüneteket mutató egerek esetében a bélfal védőgátja sérültnek bizonyult, ami arra utal, hogy a betegség a bélrendszer egészségét is érintheti.

Egyetlen hajtincs is jelezheti a Parkinson-kór korai jeleit, mivel a hajban mérhető vas- és nehézfém-szintek összefüggnek a betegség bél- és anyagcsere-zavaraival (Fotó: Getty Images)
A kutatók azt is megfigyelték, hogy csökkent azoknak a géneknek az aktivitása, amelyek a vas felszívódásáért felelősek, miközben a vasfelvételhez kapcsolódó gének működése felerősödött. Ez a folyamat hozzájárulhatott ahhoz, hogy az állatok szervezetében általános vashiány alakuljon ki.
Kapcsolódó: Egy kutatás szerint a kutyák évtizedekkel előre jelezhetik ezt a súlyos betegséget
Embereknél a bélmikrobiom változásai már évekkel a Parkinson-kór diagnózisa előtt megjelenhetnek. Más idegrendszeri betegségekhez hasonlóan
a Parkinson-kór esetében is egyre nyilvánvalóbb a bél és az agy közötti szoros kapcsolat.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a haj ezeknek a folyamatoknak a hosszabb távú lenyomatát őrzi meg. Mind az emberi, mind az állatkísérletekben a haj alacsony vasszintje bizonyult a legkövetkezetesebb és legszembetűnőbb eltérésnek.
Már egy hajtincs is elegendő lesz
„Az eredményeket összességében vizsgálva azt feltételezzük, hogy a haj vasszintjének csökkenése összefügghet a Parkinson-betegek gyomor-bélrendszeri működési zavarával – amit számos más tanulmány is alátámaszt – valamint a bélmikrobiom egyensúlyának felborulásával” – írják az iScience folyóiratban megjelent tanulmányban a szerzők.
Az eredmények összhangban vannak egy 2025-ös áttekintő tanulmánnyal is, amely bizonyítékot talált a vasanyagcsere zavarára a Parkinson-betegek agyában, vérében és bélrendszerében.
További kutatásokra van szükség nagyobb mintákon, hogy megerősítsék ezt az összefüggést, és feltárják a vashiány és a Parkinson-kór közötti pontos mechanizmusokat. Elképzelhető, hogy a jövőben egyetlen hajtincs elegendő lesz a betegség korai felismeréséhez.
Kiemelt kép: Getty Images
Ez is érdekelhet: Egy kutatás szerint ők védettek a Parkinson-kór ellen