• A bélrendszer működése hatással van az immunrendszerre, az agy és a szív egészségére.
• Bizonyos típusú ételek károsítják a bélrendszer egészségét azáltal, hogy gyulladást okoznak.
• Válasszunk sovány húsokat, halakat, és messziről kerüljünk egy ételcsoportot.

A bélrendszer egészsége ma már az egyik legfontosabb egészségügyi kérdés. A benne élő baktériumok összessége – az úgynevezett mikrobiom – szoros kapcsolatban áll az immunrendszerrel, az anyagcserével és az idegrendszerrel is. Ha ez az egyensúly felborul, annak hatása lehet a krónikus fáradtságtól kezdve a gyulladásos betegségeken át egészen a szív- és érrendszeri problémákig.

Hallgassunk a mikrobiomra

A szakértők szerint a mikrobiom sokfélesége az egyik legfontosabb mutatója a bél egészségének. Minél változatosabb a jótékony baktériumok összetétele, annál ellenállóbb a szervezet. Ebben pedig az étrendnek döntő szerepe van.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a növényi alapú, rostban gazdag étrend kedvez a bélflórának. A zöldségekben, gyümölcsökben, hüvelyesekben és teljes értékű gabonákban található rostok és polifenolok táplálják a jótékony baktériumokat, amelyek cserébe gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek.
Ezzel szemben, ha az étrend középpontjában a hús áll, könnyen háttérbe szorulnak ezek a fontos tápanyagok.

A rosthiányos táplálkozás gyulladáshoz vezethet a bélrendszerben, és hosszú távon rontja a bélfal védelmi funkcióját.

Megerősítette a fenti megállapításokat egy 2024-es, több mint 700 embert bevonó tanulmány, amely megállapította, hogy a növényi alapú étrendek összefüggésben állnak a változatosabb mikrobiommal és a jobb általános egészségi állapottal.

Egy 2025-ben a Journal of Nutrition folyóiratban megjelent cikk pedig azt állítja, hogy a vegánok és a vegetáriánusok bélmikrobiomja változatosabb, mint a húsevőké. Ez azért figyelemre méltó, mert a sokféle hasznos bélbaktériumot tartalmazó mikrobiom a jó bélrendszeri egészség egyik fő mutatója.

Minél feldolgozottabb a húsfajta, annál károsabb (Fotó: Canva)

A növényi alapú élelmiszerek fogyasztásának egyik legfontosabb előnye, hogy kiváló rost- és polifenolforrások. A bennük található rostok és az ezekhez kapcsolódó polifenolok a jótékony bélbaktériumok számára szolgálnak tápanyagként.

A bélflóra ezeket a rostokat gyulladáscsökkentő hatású anyagokká alakítja, amelyek hozzájárulnak a bélnyálkahártya egészségének megőrzéséhez és a bélmikrobiom sokféleségének növeléséhez.Ezzel szemben a túlnyomórészt húsalapú étrend kevés rostot tartalmaz, ami hosszú távon a bélrendszerben kialakuló gyulladás kockázatát növelheti.

Minél feldolgozottabb, annál rosszabb

Bár nem minden hús egyforma hatású, a gasztroenterológusok szerint van egy kategória, amely különösen kedvezőtlen a bélrendszer számára. Ezek az erősen feldolgozott húskészítmények (például virsli, bacon, felvágottak) melyek több szempontból is terhelik az emésztőrendszert.
Azért különösen károsak a bélrendszerre, mivel nitrátokat tartalmaznak, amelyek gyulladást és fokozott béláteresztést okozhatnak – ezt nevezik áteresztő bél szindrómának.

Kapcsolódó: Tudtad? Nem minden kerülendő, ami ultrafeldolgozott!

Tudományos kutatások arra is rámutatnak, hogy a feldolgozott húsok különösen ártalmasak lehetnek akkor, ha magas hőmérsékleten készítik el őket, például grillezés során, mint a virslik esetében. Emellett az ultrafeldolgozott húsok csökkentik a jótékony bélbaktériumok mennyiségét, ami újabb ok arra, hogy lehetőség szerint ritkán – vagy egyáltalán ne – fogyasszuk őket.

Nem kell teljesen lemondani a húsról

A bélrendszer védelme természetesen nem azt jelenti, hogy örökre le kell mondani a húsról. Sokkal inkább arról van szó, hogy milyen szerepet kap az étrendben. A feldolgozatlan, sovány húsok, valamint a halak – különösen az omega–3 zsírsavakban gazdag fajták – jóval kedvezőbb hatásúak, és könnyedén beilleszthetők egy bélbarát étrendbe.

Ez a szemlélet honos egyébként az úgynevezett kék zónákban is, azokban a régiókban, ahol az emberek rendszeresen 100 év feletti kort érnek meg jó egészségben.

A húsra inkább köretként, semmint főfogásként tekintenek, a tányér nagy részét növényi ételek töltik ki.

Ha az étrend tehát fokozatosan növényközpontúbbá válik, és a hús – különösen a problémás fajták – háttérbe szorul, a bélflóra összetétele javulni kezd. Ennek hatása nemcsak az emésztésen érezhető, hanem az energiaszinten, a közérzeten és az általános egészségi állapoton is.

Kapcsolódó: Lemondanál a húsról, de fontos a fehérje? Ezeket edd!

Kiemelt kép: Canva