Sofi Oksanen 

Dráma garantálva

1977-ben született a finnországi Jyväskylä-ben észt anyától és finn apától, és kettős származása mint irodalmi élményanyag is meghatározó szerepet játszik életében. Mindig is író akart lenni. A Helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát. Első regényével, a Sztálin teheneivel robbant be az irodalmi köztudatba, harmadik kötetével, a Tisztogatással pedig világhírnévre tett szert.

Sofi Oksanen

Műveit negyven nyelvre fordították le, és ezzel alighanem teljesül a missziója: nemcsak Finnország figyelmét felhívni Észtországra, de a tágabb értelemben vett Nyugattal is megismertetni a volt szovjet blokk modern kori történéseit. Még két regényt írt ebben a témában, de további műveiben is

súlyos tabukat vesz elő: étkezési zavarok, hajkereskedelem, béranyaság és az ehhez kapcsolódó korrupció.

Legutóbbi, magyarul olvasható műve egy kötetté bővített esszé Ugyanaz a folyó – Putyin háborúja a nők ellen címen. Megrázó elemzés Oroszország háborújáról, amely egyszersmind a női egyenjogúság ellen vívott harc is, és felkavaró bemutatása a háborús nemi erőszaknak.

Művei színdarabok, filmek és operák formájában is tovább élnek. A The Times „irodalmi jelenség”-nek titulálta a szerzőt, amiben bizonyára külseje is közrejátszik: színes csíkokkal tarkított hosszú, fekete rasztahajával, erős sminkjével, kicsit dark, olykor népviseleti elemeket tartalmazó öltözékével mindig garantálja a drámai megjelenést.

Moa Herngren 

Családi történetek empátiával

Moa Herngren

1969-ben született a svédországi Stockholmban. Instáján elárulja, hogy volt már újságíró, egy női magazin főszerkesztője, bokszproducer Las Vegasban, takarító és állatkerti bűvész is. Svédországban nagyon népszerű a Bonusfamiljen (Mozaikcsaládok) című tévésorozat, amelyet Herngren forgatókönyvíróként jegyez – egyébként együtt dolgozik benne testvéreivel és a sógornőjével.

Magyarul négy regénye jelent meg, amelyek közül különösen családidráma-sorozata robbant nagyot (A válás, Az anyós, Az örökség). A nézőpontokat váltogató technikája, könnyed stílusa, a lélek rejtelmeinek mély ismerete, a szereplői iránt tanúsított empátiája miatt hamar megkedvelték az olvasók.

Mint mondja, regényeiben annak szeretne utánajárni, miért olyan bonyolultak azok a kapcsolataink, amelyeknek elvileg a legegyszerűbbnek kellene lenniük. Herngren az idei Margó fesztiválon a magyar rajongókkal is találkozott.

Fredrik Backman 

Megmutatja, milyenek vagyunk 

1981-ben született a svéd fővárosban. Nevét a 2012-es Az ember, akit Ovénak hívtak című bestsellerrel ismerte meg a világ. Egyedi látásmódjáért és humoráért azonnal a szívébe zárta az olvasóközönség. Na meg azért, amiért ennyire a mélyére lát az emberi léleknek, és megmutatja, milyenek vagyunk.

Fredrik Backman

Könnyen olvasható regényei egyszerre érzelmesek és viccesek, miközben olyan komoly témákról is szólnak, mint az erőszak, a versengés vagy a társadalmi különbségek. Különösen erős Björnstad-trilógiá­ja két, egymással rivalizáló erdei kisvárosba kalauzol bennünket, ahol minden a hokiról szól.

Könyveit húszmillió példányban adták el negyven országban. Az „Ove” kilencven hétig trónolt a The New York Times bestsellerlistáján, színpadra és filmre is alkalmazták, 2015-ben Oscarra jelölték a svéd változatot. Az amerikai verzió – amelyben Tom Hanks játszotta a főszerepet – a Netflix tíz legjobb mozija közé került, és száztizenkétmillió dollárt hozott… 

Talán nem csoda, hogy Backman egy ponton túl nem bírta a rá nehezedő nyomást, és hirtelen eltűnt.

Ügynöksége türelmet kért a rajongóktól és a kiadóktól. Ma már tudható, hogy 2017-ben idegösszeomlást kapott, kiégett, és pszichiáterhez kezdett járni. Szerencsére hamarosan jobban lett, ma már újra alkot és turnézik.

Pár éve egy nagy amerikai ügynökséggel is leszerződött, idén szeptemberben Jimmy Fallon show-jában is szerepelt (és azt mesélte, soha nem akart szerző lenni – csak történeteket akart mesélni). Amíg legújabb könyve (angolul My Friends – barátaim) magyar megjelenésére várunk, érdemes az Instáját olvasgatni, ahol többek között kedves házassági sztorikat oszt meg, valamint vicces képzeletbeli beszélgetéseket folytat a kutyájával. 

 Jo Nesbø 

Amihez nyúl, arannyá válik

1960-ban született Oslóban, a norvég fővárosban. Hétévesen leemelte a polcról A Legyek Urát (megtetszett neki a borítón látható véres disznófej), és megkérte apját, hogy olvassa fel neki. Ekkoriban már maga is jól elszórakoztatta történeteivel a hallgatóit, mégis focistának készült.

Jo Nesbø

Nagyon tehetségesnek bizonyult, de sportkarrierjének tizennyolc éves korában egy térdszalagsérülés vetett végett. Három évig katonai szolgálatot teljesített, majd egy patinás gazdasági egyetemre járt. Közben énekelni kezdett egy bandában, és mire kettőt pislogott, rocksztár lett belőle. Nappal pénzügyi szakemberként kereste rommá magát, éjszaka pedig zenélt: rövid út a kiégéshez. 

Kért hat hónap pihenőt, elhúzott Ausztráliába, már csak azért is, mert kapott egy felkérést, hogy írjon egy könyvet a rocksztárságról. Harminc óra repülés után, jetlaggel küszködve, már a szállodaszobában rávetette magát a laptopra, és írt, mint az őrült. Megszületett… ha nem is a memoár, de az első Harry Hole-krimi.

Álnéven küldte el egy kiadónak, mert tiszta lappal akart indulni íróként.

A könyv végül a saját nevén jelent meg, és óriási sikert aratott. Az első Harry Hole-sztorit további kötetek követték, amelyek szinte minden létező norvég irodalmi csúcsot megdöntöttek.

Könyveinek nemcsak a hihetetlenül izgalmas, duplacsavaros bűnügyi történet a varázsa, hanem a karakterek gazdag ábrázolása is. Harry Hole maga is legenda lett, akinek a figurájába a szerző saját magából is sok mindent belegyúrt.

Amihez nyúl, arannyá válik, könyveit negyven országban adták ki, Nesbø pedig új vizekre evezett: több gyerekkönyvet is írt, amelyek szintén sikert arattak. Magyarul idén jelent meg legújabb kötete, a Minnesota, amely Amerikában játszódik. Imád mászni (falat és hegyet is), és évente két-három hónapot Thaiföldön tölt.

Linn Skåber 

Színésznő változatos műfajokban

1970-ben született a norvégiai Oslóban. Színésznő, komikus és író, aki számtalan színházi és filmes produkcióban vett részt. Három könyve jelent meg, amelyeket nehéz műfaji kategóriába gyömöszölni… de csodálatosan bájosak.

A szívem egy bezárt bódé a kamaszok, a Ma négykézláb akarok járni a felnőttek, A szél most a legigazabb pedig az idősek világába kalauzol el kis történeteivel, monológjaival.

Hétköznapi helyzetekről ír nem hétköznapi nyelven, amiben van egy kicsi groteszk, egy kicsi romantika, meg egy kis költőiség is.

Skåber könyveiről nem lehet beszélni az illusztrátor, Lisa Aisato képzőművész említése nélkül, akinek képei légiesek, puhák, festményszerűek, viccesek és szívmelengetők egyszerre, és mint szerzőtársa mondja, mindig rejtőzik bennük valami titok is. 

Linn Skåber