A szakértők szerint az egyensúlyt fejlesztő edzések hosszú távon nemcsak a fizikai, hanem a kognitív készségeket is védik. Ha például nem tudunk kényelmesen megállni egy lábon 10 másodpercig, az fontos üzenet a testünk részéről, amit érdemes komolyan vennünk. „Az egy lábon állás képessége az egyik legmegbízhatóbb mutatója az öregedés folyamatának” – mondta Dr. Clayton Skaggs vezető orvos a National Geographic magazinnak.

Egy 2024-es Mayo Klinika-tanulmány szerint az egy lábon való egyensúlyozás ideje pontosabb képet ad az öregedés minőségéről, mint az izomerő vagy a járáskép. Ez a látszólag egyszerű mozdulat az ideg-izomrendszer állapotát, sőt akár rejtett egészségügyi problémákat is felfedhet. 

A gyakorlat betegségekre is rávilágíthat

„Az egyensúlyt diagnosztikai célokra is használjuk, mivel segíthet kizárni vagy épp megerősíteni bizonyos betegségeket” – tette hozzá Paraminder Padgett neurológiai szakgyógytornász. Bár a mozgáshiány önmagában is ronthatja az egyensúlyt, sokszor az agy működésében keresendő a kiváltó ok.

Számos krónikus betegség – például cukorbetegség, ízületi gyulladás, sclerosis multiplex, Parkinson- vagy Alzheimer-kór – alattomosan, szinte észrevétlenül rontja a stabilitást.

Egyes kórképek az idegrendszert és a testhelyzet-érzékelést, mások a gondolkodást és a döntéshozatalt befolyásolják, mindez pedig az egyensúly rovására megy. Ezért, bár elsőre játéknak tűnhet a csukott szemmel egy lábon állás gyakorlata, valójában egy komplex állapotfelmérést foglal magában. 

Az egészség elhanyagolása okozza a problémát

Az egyensúly egy összetett, teljes testet érintő folyamat, amelyben a szemek, a belső fül, az ízületek, izmok és az agy is szerepet játszik. Negyven év felett ezek a rendszerek fokozatosan hanyatlani kezdenek – gyakran észrevétlenül –, ami idővel növeli az esések és balesetek kockázatát. „Ahogy kívül ráncosodunk, úgy belül is” – mondta Dr. Padgett. „De ha megfelelően használjuk a testünket, az agy képes alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.” 

Egy lábon állni csukott szemmel nem csak játék – ez az egyszerű gyakorlat komoly egészségi állapotokra is rávilágíthat (Fotó: Getty Images)

Skaggs szerint azonban egyáltalán nem törvényszerű, hogy a test egyensúlyi rendszerei negyven év felett hanyatlani kezdenek. „Sokan félreértik a természetes változékonyságot – a problémák többségét valójában az egészség elhanyagolása okozza.” Bár bizonyos mértékű fizikai visszaesés természetes,

a gyakran „normális öregedésként” kezelt állapotok valójában sokszor a mozgáshiány és más életmódbeli hanyagság következményei.

„Amikor valaki csak a keze segítségével tud felállni egy székből, és ez szokássá válik, az tovább gyengíti a lábakat” – tette hozzá a szakértő. A kézhasználat ilyenkor rögzül, és átveszi a lábak szerepét, így ez az új minta fokozatosan tovább csökkenti a lábizomzat erejét. Az ilyen kompenzáló mozdulatok és óvatos viselkedések végső soron éppen azokat a képességeket gyengítik, amelyeket meg szeretnénk őrizni.

Kapcsolódó: Lassítanád az öregedést? Ezen az egy területen kell csak aktívnak maradnod.

Helyreállíthatjuk az egyensúlyérzékünket?

A jó hír az, hogy az egyensúly nem egy velünk született és véglegesen rögzített képesség. Fejleszthető, újraépíthető és bármely életkorban karbantartható – persze, csak ha rendszeresen mozgatjuk a testünket és stimuláljuk az agyunkat.

„Az emberi törzs arra van tervezve, hogy stabilizáljon. Egy lábon álláskor, felálláskor vagy lehajoláskor a törzsizmoknak kellene dominálniuk. Ha nem így történik, más izmok – a hát felső része, a combhajlítók, mellizmok – veszik át a szerepet. Az agy ezt rögzíti új mintaként, miközben a valódi stabilitásért felelős rendszerek fokozatosan háttérbe szorulnak” – mondta Dr. Skaggs.

A jóga például ideális választás, különösen olyan pózokkal, ahol a fej lefelé néz.

„Ilyenkor az agy alkalmazkodik a szokatlan helyzethez – és ezzel edzésben marad.” A kiszámíthatatlan mozgásformák, mint a túrázás, frizbizés vagy zsonglőrködés, szintén nagyon hatékonyak. „Minél összetettebb a mozdulat, annál inkább fejlődik a reakciós egyensúlyod” – tette hozzá.

A mezítlábas mozgás is sokat segít, mivel gazdagabb érzékelést biztosít, és aktívabbá teszi a lábizmokat.  De már önmagában az is hatásos lehet, ha habszivacson állunk, egyenetlen talajon sétálunk, vagy csukott szemmel végzünk egyensúlygyakorlatokat – ezek mind „felébresztik” az alig használt érzékelő rendszereket. A kutatások is alátámasztják, a rendszeres egyensúlytréning nemcsak a fizikai teljesítményt javítja, hanem a memóriát és a térbeli tájékozódást is.

Kapcsolódó: Kiderült, melyik életkorban kezd rohamosan hanyatlani az agy.

Kiemelt kép: Getty Images