Érezted már úgy, hogy nem vagy egyedül éjszaka – holott mégis? Olyan érzés fogott el, mintha egy láthatatlan súly nehezedne a mellkasodra? Mintha egy furcsa árny figyelne, ami olykor beszél is hozzád? Hacsak nincs egyértelmű indok, a legtöbben nehezen fogjuk fel, hogy mi történik egy ilyen helyzetben. A kutatások szerint azonban van magyarázat a hátborzongató érzésre.
A jelenség régóta lázban tartja a tudósokat. Az első átfogó tanulmányt az 1800-as években végezték az Egyesült Királyságban, ahol több mint 17 000 önkéntest kérdeztek arról, milyen gyakran tapasztalnak látszólag lehetetlennek tűnő éjszakai „találkozásokat”, szellemjárást, telepátiát és egyéb furcsa előérzeteket. Bár a szokatlan jelenségek az eredmények szerint túl gyakran fordultak elő ahhoz, hogy a véletlen művei legyenek, mégis érdemes szkeptikusan fogadni, hiszen a fantazmagóriáknak jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a régi korokban (nem beszélve arról, hogy az ilyen és ehhez hasonló felmérésekre többségében azok jelentkezhettek, akiknek ténylegesen voltak paranormálisnak hitt tapasztalásaik). Egy holland orvos korábban például így fogalmazott alvásbénulásban szenvedő páciense kórtörténetében: „Az ördög ráfeküdt és lefogta.”
A különböző kultúrák pedig még nevet is adtak ennek a jelenségnek. A kanashibariról Japánban úgy hitték, hogy buddhista szerzetesek mágikus képességei idézték elő, Új-Fundland szigetén a boszorkányok, vagyis a „Vén banya” jelenlétének tulajdonították, míg Nigériában az ártó szellem, Ogun Oru volt az, aki képes volt beszivárogni az álmainkba. Magyarországon pedig a lidérceket hozták vele összefüggésbe, innen a lidércnyomás.
A modern tudomány máshogy gondolja
Kapcsolódó
Alvásfóbia: amikor félünk elaludni
A mai kor szakemberei úgy vélik, hogy a 19. században feljegyzett látomások és hallucinációk tulajdonképpen a hipnagógiából eredeztethetők (vagyis az alvás és ébrenlét köztes állapotából), ami szoros összefüggésben áll az alvásparalízissel (alvásbénulással) is. (Hogy mi az oka az alvási bénulásnak, és mit teheünk ellene, arról itt írtunk bővebben.) Utóbbi közvetlenül elalvás előtt, illetve felébredéskor jelentkezik: bár a szemük nyitva van, az érintettek ilyenkor sem mozogni, sem beszélni nem tudnak – olyan, mintha ébren álmodnának.
Az alvásparalízis bárkivel előfordulhat (Fotó: Getty Images)
Statisztikák szerint a felnőttek több mint 7 százaléka él át hasonlót legalább egyszer, és közel 50 százalékuk számol be arról, hogy furcsa, földöntúli jelenlétet észlelnek mindeközben.
De miért tapasztalnánk ilyesmit alvásbénulás közben? 2007-ben J. Allen Cheyne és Todd Girard alváskutatók azzal érveltek, hogy ha bénultan – azaz kiszolgáltatottan – ébredünk, az ösztöneink bekapcsolnak, és azt üzenik az agynak, hogy veszélyben vagyunk. Az úgynevezett mélyalvási szakasz (REM-fázis) közben ugyanis átmenetileg megbénulnak az izmaink, és csupán a szemmozgató izmok maradnak aktívak, hogy a szervezet megakadályozhassa az alvajárást. Az emberi test csodálatosan működik, nem igaz?
Csakhogy az ideiglenes bénultság nem minden esetben múlik el, miután felébredtünk. Bár nem tart sokáig, az ekkor fellépő alvásparalízis meglehetősen félelmetes élmény. Ilyenkor ugyan tudatunknál vagyunk, mégis hallucinálunk: a jelenséget jellemzően hangok, szellemképek, árnyak, nehézlégzés és mellkasi nyomásérzés kísérheti, néhányan pedig úgy írták le, mintha egy láthatatlan kéz felemelte, illetve kirángatta volna őket az ágyból. Egyes kutatók például úgy vélik, hogy alvásbénulást éltek át azok, akik azt állítják, hogy elrabolták őket a földönkívüliek (bár Mulder ügynök erről egészen mást mondana).
Hogy mindez pontosan miért következik be, egyelőre vitatott, mindenesetre az alváshiánnyal, hormonokkal, stresszel, gyászidőszakkal, depresszióval, bipoláris zavarokkal, éjszakai lábgörcsökkel, Parkinson-kórral, droghasználattal, alkoholfogyasztással és különböző gyógyszeres kezelésekkel is összefüggésbe hozták – tehát nem minden esetben alvásspecifikus jelenségről van szó. A tudósok úgy tapasztalták, hogy tinédzserek körében fordul elő gyakrabban, de tulajdonképpen
bármilyen életkorban jelentkezhet egy-egy stresszesebb időszak során.
A szakértők szerint nem kell megrémülnünk, ha néhány másodpercig hasonlót tapasztalunk, kezelőorvoshoz pedig abban az esetben érdemes fordulni, ha gyakran jelentkeznek a tünetek, tartós stressz alatt állunk, illetve függőségekkel kapcsolatos problémáink vannak.
Kiemelt kép: Getty Images
