Nap mint nap óriási terheket pakolunk magunkra. Ki az alakján, ki a karrierén, ki a párkapcsolatán akar tökéletesíteni. A közösségi médiából áramló elvárások folyton a maximalizmusra buzdítanak minket (ebből kifolyólag az elégedetlenségre is), de ez sok esetben inkább negatívan hat a mentális egészségünkre, minthogy előrevinne minket.

maximalizmus

Ha jövőre azon kapnátok magatokat, hogy egy-egy feladatban túlságosan erőlködtök, küszködtök, vagy, ami még rosszabb – a lezárásával még elégedetlenek is vagytok, akkor fel kell ismernetek a megbetegítő perfekcionizmusotokat.

Vegyétek észre, hogy a tökéletességre való törekvésetek valójában csak egy illúzió. Mindig jusson az eszetekbe, hogy olyan, hogy tökéletes nem létezik, ezért lehetetlenség elérni azt az állapotot.

Ahelyett, hogy önostorozásba kezdenétek, tűzzetek ki magatok elé reális, és a rendelkezésetekre álló időtökbe beleférő célokat!

Az elfogadáshoz tegyétek a következő négy dolgot:

Gyakoroljátok a „tökéletlenséget”

Ahelyett, hogy mindenben a tökéletességre törekednétek, engedjétek magatokat néha hibázni. Jelöljétek ki az életeteknek azon területeit, ahol maximálisat akartok nyújtani (legyen az a párkapcsolat, az anyaszerep, a karrier), de az apró-cseprő dolgokat illetően maradjatok rugalmasak és elnézőek magatokkal szemben.

Fókuszáljatok a részletekre

A maximalisták általában mindig a végterméket, a végső célt látják maguk előtt, ezzel próbálják folyamatosan ösztönözni magukat. Viszont ez egyáltalán nem jó énkommunikáció, sőt nagyon rövid idő alatt a motivációnkat is alááshatja. Szakemberek ilyen helyzetekben inkább azt tanácsolják, hogy bontsuk kisebb célokra a nagy projektet, így lépésről lépésre büszkék lehetünk magunkra és megmarad az egészséges lendületünk is.

Ünnepeljetek minden egyes előrelépést!

Élvezzétek ki és legyetek büszkék magatokra a kisebb sikerek eléréséért. Ezt úgy tehetitek meg, hogy megélitek a jelent. Ha folyton csak kritizáljátok magatokat, akkor meg is betegítjük a lelkünket. Nagy igazság, hogy az, amit mantrázunk magunkban, amit mondunk magunknak, abban fogunk hinni is. A rossz üzenetek helyett, inkább ismételjük ezeket:

„Elég vagyok.”

„Elég, amit nyújtok.”

Hangsúlyozzátok az életetek pozitív aspektusait, ahelyett, hogy folyton a hibáitokat elemeznétek!

Helyezzétek magatokat a feladat elé!

De ne úgy, hogy közben előadjátok a hattyú halálát! A túlzottan maximalistáknál gyakori az, hogy a háttérbe szorítják a megszokott napi rutinjukat, az egészséges szokásaikat csak azért, mert az adott feladatukra akarnak koncentrálni.

Ez a nem tudatos cselekvés súlyos következményekkel járhat, az öngondoskodás hiánya és a társadalmi elszigeteltség depresszióhoz, szorongás kialakulásához vezethet.

Fotó: Thinkstock

(huffpost.com)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!