Hogyan segítsünk és legyünk támaszai a depresszióval és szorongással küzdő embereknek?

Bizonyára sokan kerültetek már olyan helyzetbe, hogy egy hozzátok közel álló személyt rosszkedvűnek, letargikusnak, legrosszabb esetben depressziósnak és szorongónak láttatok. Ilyenkor bizony nem könnyű segítséget nyújtani, hiszen a legtöbbször azt sem tudjuk, hogyan támogathatnánk őket. Ehhez adunk most egy kis segítséget tíz pontban.

  1. Fontos, hogy tudjuk: nagy szükség van ránk, és még ha nem is kapunk visszajelzést, biztosak lehetünk benne, hogy a depressziós személy nagyra értékeli azt, hogy mellette vagyunk.
  2. Hallgassuk meg! Sokszor és hosszasan.
  3. Sose mondjuk azt, hogy „Szedd össze magad!” vagy „Legyen már egy kicsit jobb kedved!” – ettől végképp nem lesz.
  4. Fogadjuk el, hogy a depresszió betegség. Ha figyelünk a részletekre, hamar rájöhetünk, hogy ez több puszta rosszkedvűségnél.
  5. Olvassunk utána a depresszió és a szorongás tüneteinek és következményeinek. Próbáljuk meg megérteni, hogy ami nekünk egyszerűnek tűnhet (elmenni a boltba vagy tömegközlekedéssel utazni), az egy szorongó embernek olykor lehetetlen kihívás.
  6. Ne tegyünk személyes, és főleg nem cinikus megjegyzéseket.
  7. Legyünk türelmesek, végtelenül türelmesek. Vegyük tudomásul, hogy lesznek hullámvölgyek, és hogy a depressziós ember pár nap jókedv után teljesen könnyen visszaeshet a mély letargiába. Sose gondoljunk véglegesnek egy-egy jó vagy éppen rossz időszakot. Ez ilyenkor teljesen normális, sőt mi több, egy hosszadalmas, remélhetőleg terápiás folyamat része.
  8. Találkozzunk vele ott, ahol éppen van, vagy ahová ő szeretne menni, kérdezzük meg, hogy mit tehetünk érte. A legfontosabb úgyis az lesz, hogy ott legyünk mellette.
  9. Igyekezzünk minél több hétköznapi nyomástól megszabadítani. Próbáljuk levenni a terhet a válláról, amennyire csak lehet, például vásároljunk neki a nehezebb napokon, fizessük be a csekket vagy egyeztessünk időpontot a pszichológusával, pszichiáterével.
  10. Ha lehetséges, ne tegyük még szomorúbbá és feszültebbé, mint amilyen. Ne hánytorgassuk fel, ha napokig csak fekszik, és ha még a függönyt sem húzta el. Higgyük el, folyton sírni és a negatív gondolatokkal küzdeni sokkal nagyobb probléma, mint az, hogy felgyülemlett a mosatlan a konyhában. Ilyenkor nem ezek a dolgok a fontosak, hiszen ebben az élethelyzetben nem létezik a „normális kerékvágás” fogalma.

Nyitókép: Thinkstock

(psychologies.co.uk)

Próbáld ki most ingyen!

Regisztrációdért
5 előfizetői tartalmat
megnézhetsz. Te döntöd el, melyiket.