Húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa, eredeti nevén Jorge Mario Bergoglio, aki 2013. március 13-án lett a katolikus egyház 266. pápája és egyben az első jezsuita pápa. Karizmatikus személyisége, szerénysége, az egyház megújítására tett erőfeszítései miatt széles körben kedvelték, olyanokat is a katolikus egyházhoz vonzott, akik korábban nem érdeklődtek a vallás iránt.

Kiállt a békéért, a nőkért, az elesettekért. Sokan túlságosan is modernnek gondolták, erényei pedig vitathatatlanok. Előtte II. János Pál pápa örvendett hasonló népszerűségnek, pápasága világtörténelmi jelentőségű volt. Karol J. Wojtyla 1978 októberében lett az első lengyel pápa, és ma is az egyik legkedveltebb kortárs pápaként emlékeznek rá.

II. János Pál pápa átélte Lengyelország náci megszállását, tanúja volt népe szenvedéseinek a második világháború alatt. Pápasága alatt azon dolgozott, hogy normalizálja a kapcsolatokat a kommunista Oroszországgal, az egység és a jóság eszméinek előmozdításában végzett folyamatos munkája megteremtette a keretet a vasfüggöny végső lebontásához, valamint Kelet és Nyugat békés újraegyesítéséhez.

Ő azonban nem állt meg itt. Törekvése, hogy megmentse az embereket az embertelenségtől, odáig vitte, hogy több diktátor békés bukásában is részt vegyen. Akárcsak Ferenc pápa, közvetlenebbé tette a római katolikus egyházat, és képes volt évszázados tabuk megdöntésére is. Nem mindenben volt azonban újító szemléletű, gondolatai, különösen a szexualitás terén nagyon is ragaszkodtak a tabukhoz, és még az AIDS-cel súlyosan fertőzött vidékeken sem tartotta megengedhetőnek az óvszer használatát.

II. János Pál pápát XVI. Benedek követte, az ő munkásságáról ebben a cikkben emlékeztünk meg.

Szilágyi Éva a Nők Lapja 1996/36-os lapszámában – mielőtt II. János Pál pápa Magyarországra látogatott volna – írt arról, hogyan telik őszentsége egy napja. Ezt az archív cikket közöljük:

A pápa hátköznapja – Nők Lapja, 1996/36.

A romantikus korszak lengyel poétája, Juliusz Slowacki 1848-ban egyik költeményében megjövendölte: egyszer majd lesz egy lengyel pápa is. 1938-ban Wadowice, a szürke iparváros középiskolájában tanárai igen ígéretes diáknak tartották Karol Wojtylát. Ő üdvözölte egy alkalommal a magasrangú vendégeket, élükön a krakkói érsekkel a diák felkeltette Adam Sapieha érsek érdeklődését: „mi szeretnél lenni fiam?” – kérdezte tőle.

„Filozófus vagy színész” – válaszolta gondolkodás nélkül Karol. „Kár” – mondta csalódottan a pap, de szemét rajta tartotta a kiváló adottságokkal rendelkező, karizmatikus fiatalemberen. Wojtyla végül úgy döntött, hogy kolostorba vonul, szerzeteshez illő zárdái életet fog élni. Az érsek háromszor is megtagadta a kérését, más a küldetése, ismételgette, legyen a nép pásztora. 1946-ban sapieha érsek pappá szentelte Karol Wojtylát.

Tizenhét évvel ezelőtt szállt fel a Vatikán felett a fehér füst jelezve: Habemus pápám! Van pápánk! A pápaválasztásra összegyűlt bíborosok a külvilágtól elzárva a lengyel papot választották pápává. II János Pál néven közel egymilliárd katolikus lélek szentatyja lett. A Vatikán Apostoli Palotájának a harmadik emeletén lévő sarok hálószobájából Őszentsége a barokk Szent Péter térben gyönyörködhet.

A pápa hétköznapjai – Nők Lapja, 1996/36.

Hálóhelyisége, akárcsak a szerzeteseké, puritán: ágy, karosszék, íróasztal, az ágy előtt egy kis szőnyeg, a falon néhány lengyel szentkép. A pápai lakrész a Vatikában tizenkét szobás. „Magammal hoztam szülőföldem történelmét, kultúráját, tapasztalatait és a nyelvét.

Olyan országban éltem, melynek harcolnia kellett a létéért, küzdenie szomszédainak az agressziója ellen, megértettem, mit jelent a kizsákmányolás.

A szegények, a kirekesztettek, az elnyomottak, a védtelenek mellé álltam” – mondotta egy lengyel újságírónak a pápa.

Kapcsolódó: Ki követheti Ferenc pápát? – A mesterséges intelligencia szerint magyar pápa is jöhet

II. János Pál szülőháza múzeum, évente közel kétszázezren keresik fel. A látogatókat Magdaléna nővér vezeti. Ajánlja, hogy vegyék meg a pápa könyvét, tucatnyi országban milliós példányszámban adták ki, műve bestsellerré vált. Nagy elfoglaltsága, súlyos felelősségteljes munkája, napi feladatai, audenciái, tanácskozásai, Róma 320 plébániájának (a pápa Róma püspöke is) a gondja baja, nagy filozófiai vitái mellett is szakít időt arra, hogy elolvassa a krakkói katolikus hetilapot.

Egy buzgó és hűséges lengyel pap, Stanislaw Dziwisz teljesít szolgálatot mellette. A krakkói Jézus Szent Szíve Rend öt apácája gondoskodik a szentatyáról. Két titkára közül az egyik ugyancsak lengyel. Évente többször látja vendégül Jerzy Klugert, egykori zsidó osztálytársát, aki ma is gyerekkori becenevén Loleknek szólítja a pápát.

Egy nap a Vatikánban

5.30
Róma még az igazak álmát alussza, amikor a pápa felkel.

6.15-kor a magánkápolnájába vonul, az oltár előtt imádkozik, meditál, felette egy nagy bronzkereszt, híres csehszlovák Fekete Szűz ikonmásolatán. Csukott szemmel, homlokát bal kezére fektetve gondolkodik, elmélyed. Naponta háromszor vonul vissza a kápolnájába.

7.00
Miséket tartanak. A pápa ezüst rózsafüzérrel ajándékozza meg a szertartás végén a segédeit. Sokan aggódnak az egészségéért. Az 1981-es merénylet sebei nem múltak el nyomtalanul. Az emberi szenvedésről II. János Pál apostoli levelet írt.

Tudja, mi a fizikai és a lelki szenvedés.

Anyját kilenc-, apját huszonéves korában veszítette el, egyetlen bátyja orvos volt, skarlátjárvány idején halt meg. Csípőtörése után botot nem használt, nehezen épült fel, nem fordított elég időt a fizioterápiára. Az utóbbi években megviseltnek tűnik.

8.00
Az étkezés idejét is hasznosan tölti el, beszélgetésekre, vitákra használja fel. Asztalánál általában többen foglalnak helyet, munkatársai, vendégei kiemelkedő személyiségek. A reggeli szerény: kenyér, vaj, dzsem, cappucino. Vagy barnakenyér sültgombával és lengyel kolbásszal. „Bizonyos hierarchia jellemzi az étkezéseket. Ebéd a püspökökkel, vacsora a barátokkal” – állapította egy lengyel újságíró.

Kapcsolódó: Barangold be velünk a pápa magánkertjét!

A menü is a vendégekhez igazodik, ha vatikáni személyiség érkezik, Tobiana nővér családias jellegű ételekkel szolgál, ha a városállamon kívüli a vendég, a pápa inasa olasz fogásokat kínál: pastát, húst, zöldségféléket, salátát, gyümölcsöt vagy sajtot, néha lengyel édességet. Beszélgetőpartnereivel feledteti, hogy a pápával ülnek egy asztalnál. Nyolc nyelven beszél.

8.30
A pápa félórára visszavonul a magán dolgozószobájába, ír, jegyzeteket készít, általában lengyelül fogalmaz. Eredeti nyelven olvassa a filozófiai, történelmi, szociológiai és egyéb műveket, ha teheti, szívesen vesz kézbe szépirodalmi műveket, szereti a verseket, különösen kedveli Rainer Maria Rilke költeményeit. Televíziót ritkán néz, egy-egy futballmeccset néhanapján, diákkorában focizott, kapus volt. Kedvenc újsága a Le Monde, az II Tempo és a Corriere della Sera.

9.00–11.00
A beszédein, fontos mentumokon dolgozik, nyáron, ha teheti, ezt az időt úszással tölti. Leveleit, prédikációit, beszédeit százötven kötetben gyűjtötték össze, tíz enciklikát (pápai pásztorlevél) adott ki és továbbiak készülnek.

11.30–13.30
A szentatya a könyvtárban magánaudienciát tart. Naponta fogad egyházi és állami vezetőket, nagyköveteket, zarándokokat és másokat.

13.30
Ritkán ebédel egyedül. Az étel mellé egy pohár vörösbort is kínálnak. Születésnapon, karácsonykor az apácák lengyel ételeket főznek és sütnek, a savanyú krumplileves, a halfelfújt és a túrótorta gyerekkori emlékeket idéznek. Ebéd után szigorú orvosi utasításra, miután a kápolnában imádkozott, félóra pihenőt tart.

16.00
II. János Pál folytatja a munkáját, bíborosaival egyházi ügyekről tárgyal. Naplementekor a tetőteraszra vonul vissza, rózsafüzérrel imádkozik.

19.30
Könnyű vacsora, később a Fatima madonna kegyszobor előtt imádkozik, majd az irodájában munkájába mélyed. Nem ritka, hogy napi tizennégy órát dolgozik.

23.30
A szentatya nyugovóra tér. Még egy kicsit olvas.

A pápa hétköznapjai – Nők Lapja achívum, 1996/36.

A hegymászástól a száguldásig

Kiváló sportember. Fájlalja, hogy már nem síelhet, de rendszeresen úszik. Hegymászó társa Styczen atya, lengyel filozófus, a lublini egyetemen Wojtyla utóda volt, aki az enciklikák formálásában kulcsszerepet vállalt. A Dolomitok egyik csúcsának megmászására már papi kísérői sem vállalkoztak. Navarro pápai szóvivővel indult a csúcson lévő kereszt felé. Lefelé tartó német turistákkal találkoztak. II. János Pál németül üdvözölte őket. Már jó messzi jártak, amikor a társaság egyik tagja felkiáltott: „Jóságos ég! Ez a pápa volt!”

A lengyel pápa szereti a száguldást, a százkilencvenes tempó meg sem kottyant neki, ha a kormányt a kezébe vehette. Nagy becsben tartja az autókat, szolgálati kocsijai mellett értékes oldtimer (régi autók) gyűjteménnyel rendelkezik. Tucatnyi szerelő tart karban több mint száz autót, melyek közül a legismertebb a pápamobil, a golyóálló üveggel ellátott kocsi, melyben a fehér reverendát viselő pápa üdvözli hívőket.

Nem titok, hogy verseket ír. Költeményeit senki sem láthatja, olvashatja. Faládikában őrzi műveit. Szeretne még egy könyvet hátrahagyni. Kék tintával, lengyel nyelven, gondolatait naponta feljegyzi, művének munkacíme: „Ne féljetek!”

II. János Pál céljának tekinti a Vatikán és a keleti egyházak között a „hídépítést”

Az ökumenizáláshoz óriási jelentőségű, hogy immár 1054 óta tart a két nagy egyház között az áldatlan állapot. A szentatya felemeli a szavát az erőszak hulláma, a polgárháború, a törzsi konfliktusok, az esztelen pusztítás ellen, békére, toleranciára, a globális problémák közös megoldására ösztönöz.

Az utazó pápa

455 év után II. János Pál az első nem olasz pápa. Reméli, hogy megéli a harmadik évezred hajnalát. Az „Utazó pápának” nevezik II. János Pált, akinek egyetlen elődje sem tett meg annyi utat, mint e fáradhatatlan szentatya. Szó szerint értendő, hogy bejárta a világot.

Több mint nyolcszázezer kilométernyi utat tett meg.

A repülőgépből kiszállva minden országban lehajolt (amíg egészségi állapota engedte), és megcsókolta a földet. Milliók látták a pápát, hallották a beszédeit. Szegény és gazdag országokban, nagyvárosokban és apró falvakban, impozáns katedrálisokban és az isten kék ege alatt óriási hatást gyakorolt megjelenése a hívőkre. És nemcsak a jelenlevők, a világ is figyelt a mondottakra.

Még egyetlen pápa sem élvezte ilyen mértékben a televízió áldását. Az elmúlt kétezer évben egyetlen elődje sem szólt ilyen gyakran, ilyen erőteljesen és ilyen közvetlenül az emberekhez, mint a gyakran úton lévő lengyel pápa. Magyarországra másodszor látogat el. Nagy megtiszteltetés, hogy jelenlegi útját a millecentenárium évére időzítette.

Összeállította: Szilágyi Éva

Kiemelt kép: II. János Pál pápa Strasbourgban 1988-ban – Fotó: Thierry Orban/Sygma via Getty Images