1980: A fordulat, amikor a doktor úr egy doktorkisasszony lett

Hogyan tudott egy női orvos érvényesülni a második világháború előtt és a hetvenes években Magyarországon? Íme, két elgondolkodtató és példaértékű életút.

Két elgondolkodtató életút a rendszerváltás és részben a második világháború előtti Magyarországról. Zsigmondi Mária 1980-as cikkében doktornőket szólaltatott meg, hogyan és milyen áron tudtak orvosokká válni egy olyan korban, ami nem nézte jó szemmel a nők megjelenését a szakmában. Ma egyre több szó esik az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról és küzdelmeiről azért, hogy tanulhasson és aztán praktizálhasson is. Csakhogy egy nőnek a neme miatt évtizedekkel később is sokféle akadállyal kellett megküzdenie, hogy bebizonyítsa, tud annyit, mint a férfi kollégái, és alkalmas az orvostudomány művelésére.
Dr. Hajósy Ida még 1925-ben kezdte meg az orvosi tanulmányait, amikor „a közfelfogás szerint ostobaság volt egy lánynak magasabb képzettséget, pláne doktorátust szerez­ni”. Dr. Tömböl Teréz anatómia professzor pedig olyan ma is ismerős tapasztalatokról mesél, mint hogy a hetvenes években – hiába magasabb státuszú vagy idősebb férfi kollégáinál – nem tekintik egyenrangú partnernek. És hogy „háromszor-négyszer annyit kell teljesítenünk, hogy egyáltalán észrevegyenek.”
Ma az üvegplafon áttörésére törekszünk és foglalkozunk a lassan, de kicsit azért csökkenő bérszakadékkal. Ezek az eltökélt orvosnők a kitartásukban és a rendíthetetlenségükben igazi példák lehetnek valamennyiünknek.

Zsigmondi Mária: Nemzedékek, Nők Lapja, 1980/20.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Miért a női professzorral fognak utoljára kezet a férfi kollégák?
Hogyan tudott érvényesülni egy orvosnő a második világháború előtt?
Mit bizonyítottak be a női katonaorvosok?
Próbáld ki most kedvezményesen!