Amikor az étel az ellenséged – egyre több a hisztamin intoleranciától szenvedő ember

Újabb civilizációs betegség kopogtat az ajtónkon, sőt, már itt van velünk és egyre több embert érint.

A gluténérzékenységet már megszoktuk, tudjuk, hogy rengetegen allergiások, szinte már akkor lepődnek meg egy kávézóban, ha az ember klasszikus tejjel kéri a kávéját. Az inzulinrezisztencia is egyre több nőt érint, talán már az endometriózist is egyre gyakrabban felismerik az orvosok. Most, hogy egy sor állapotot végre kezelni lehet, itt a legújabb mumus, amelyről egyre többet hallunk, ez pedig a hisztamin intolerancia. Nem betegség, hanem egy állapot, viszont olyan súlyos tünetekkel is járhat, mint például az anafilaxiás sokk. De mi ez a hisztamin intolerancia, mit tehetünk ellene, és mit csináljunk, ha gond van? 

Modern kori nyavalyák

Az elmúlt években egyre olyan több betegség és kedvezőtlen egészségügyi állapot került be a közbeszédbe, amelyekről korábban nem is hallottunk, ma viszont már a vidéki élet sem garancia arra, hogy elkerülnek bennünket a civilizációs betegségek. De hogy mik is ezek és miért alakultak ki? Az elmúlt évszázadban, különösen az utóbb 2-3 évtizedben egyértelműen megnőtt egyes betegségek előfordulása, javarészt a városi lakosság körében.

Életmódunk determinálja halálunkat

Az WHO legutóbb 2016-ban tett közzé globális statisztikát arról, hogy melyek a leggyakoribb halálokok a világban. A lista az elmúlt közel két évtizedben nem sokat változott. Az idősoros statisztikákból jól látszik a modern védőoltások és gyógyszerek terjedésének a hatása: az elmúlt évtizedekben az emberiség népességrobbanása ellenére is folyamatosan csökkent a járványos megbetegedések (TBC, malária, emésztőrendszeri fertőzések) okozta halálesetek száma. A leggyakoribb halálesetek között olyan idős korral és életmóddal összefüggő problémák vannak, mint az iszkémiás (a szívizom elégtelen vérellátásából fakadó, a vérnyomásproblémákkal összefüggő) szívbetegségek, a keringési problémákra visszavezethető stroke, a dohányzással és légszennyezéssel összefüggő, krónikus légúti betegség (COPD). 

Ezeket a modern kor emberét sújtó betegségeket nevezzük civilizációs betegségnek. De miért pont a modern kor embere találkozik velük? Az ülőmunka, a mozgásszegény és stresszes életvitel, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a légszennyezés és egyéb környezeti ártalmak, a káros szokások, mint a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás mind mind kompromittálják immunrendszerünket, ezáltal nagyobb eséllyel vagyunk kitéve a magas vérnyomásnak, a csontritkulásnak, pánikbetegségnek, daganatos megbetegedéseknek, a különféle érzékenységeknek és allergiáknak, illetve az érrendszeri megbetegedéseknek, amelyek a legtöbb áldozatot szedik a civilizált társadalmakban. Már a középkorban is úgy vélték, hogy emésztőrendszerünk a betegségek fő okozója. (Gondolj csak Paracelsus mondására:  „A halál a belekben lakozik”.) Sőt, már Hippokratész is úgy vélte, hogy a betegségek a belekből erednek, mégis, az elmúlt évtizedekben igen messze kerültünk attól, hogy táplálkozásunkkal az egészségünket szolgáljuk, ezzel pedig kényes rendszert bolygathatunk meg, ami aztán egy sor betegséghez vezethet. Az allergia mára népbetegség lett, és egyre többen tapasztalnak kellemetlen panaszokat olyan ételek fogyasztása után is, amelyek elméletileg nem kellene hogy gondot okozzanak. Itt lép a képbe a hisztamin intolerancia, amely tényleg csak az elmúlt néhány évben került be a köztudatba, és aminek javulásához hatalmas akaraterő és kitartás szükséges. (Ha ezzel a diagnózissal szembesülsz, meg kell értened, és ki kell bírnod, hogy nem fogyaszthatsz például alkoholt, csokoládét, epret, málnát, de még kávét, ecetet, paradicsomot, sőt spenótot és gombaféléket sem!)

De mi az a hisztamin intolerancia?

Először is nézzük meg, mi is az a hisztamin, amiről leginkább csak allergia kapcsán hallottunk eddig, pedig igen fontos anyag a szervezetünkben. A hisztamin egy biológiai anyag, amely egy aminosav lebomlása során keletkezik.Régebben azt hitték, hogy csak az allergiás reakciók kiváltásában van szerepe, mert leginkább az allergiás folyamatok során szabadul fel a hízósejtekből, ám azóta már rájöttek, hogy bizony más feladata is van. Például idegsejtek is képesek a hisztamin révén kommunikálni egymással, ebből adódóan az anyag az idegrendszeri jelátvitel szempontjából is fontos. Mindössze 10-60 percen keresztül életképes a szervezetünkben, viszont ha sérül a lebomlási folyamat, mert mondjuk nem termelünk elegendő lebontó enzimet, akkor a hisztamin túlzott mennyiségben lesz jelen a szervezetben. Ez esetben alakulhat ki túlérzékenység (hisztaminózis), ami nem allergia, ellenben egy sor kellemetlen, főként bélrendszeri és bőrgyógyászati tünetet okoz, méghozzá olyanokat, amelyekről nem minden esetben gondolnánk, hogy közük van az elfogyasztott ételekhez.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
Nem is gondolnád, hogy ezen tünetek hisztamin intoleranciára is utalhatnak!
Mikor kezdjünk gyanakodni, és hová forduljunk?
Ezért olyan fontos a bélflóra épsége, így függ össze a stressz az emésztéssel.
Van kiút?
Próbáld ki most kedvezményesen!