Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológussal többek között arról beszélgettünk, hogy mi jön a karantén után: baby-boom vagy válás dömping?

Milyen hatással van az összezártság a párkapcsolatokra, vagy az ismerkedésre, miért káros a pszichénknek, hogy kevesebbet érintkezünk fizikálisan, és miért veszélyes, ha rácsúszunk a pornóra? Interjú.

Magadon tapasztaltál valami meglepő karantén-hatást?
Épp a napokban tűnt fel valami, amikor egy reggeli tévéfelvételre indultam. Színpadon álló, emberekhez szokott, rutinos előadó vagyok, de a lakásból kilépve mégis azt éreztem, hogy egy diszkrét szociális szorongás fut át rajtam: ennyire hozzászoktam az izolációhoz. Azt is megfigyeltem, hogy hiába kevesebb az autó az utakon, az emberek mégis jóval figyelmetlenebbek, több a koccanás, a baleset.

Ez mit jelent?
Azt mutatja, hogy ez az új helyzet szülte stressz folyamatosan dolgozik bennünk, egyszerűen nem tudjuk kikapcsolni. Ráadásul a stressz az, ami megbetegít, pontosabban kiváltja, előhozza azokat a betegségeket, amikre hajlamunk van. Sokan megfigyelhették környezetükben, hogy mennyi, a járványtól független probléma jelent meg: begyulladt fog, jóindulatú daganatok a testen, gyomorpanaszok, stb.

Sokan háborús, vagy katasztrófahelyzethez hasonlítják a koronavírus-járvány pszichés hatásait, mások azt mondják, hogy ez valami más, valami olyan, amivel eddig nem találkoztunk. 
Nyilván történtek már nagyobb tragédiák a világtörténelemben, de az is tény, hogy ez a járvány nagyon sok arcú, nehezen megfogható jelenség. Ráadásul egyfajta dominóeffektusként szaladt végig a világon, és így vagy úgy, de mindenkire hatással lett a kirobbanása.

Számtalan érzelem szakadt ránk: a létbizonytalanság, az egzisztenciális krízis, a szeretteink iránt érzett aggodalom, és bizony ott munkálkodik bennünk a halálfélelem is.

A jelenlegi állapot tehát attól lett igazán nehéz, hogy nem tudjuk definiálni a helyzetet, vagy azt, hogy meddig tart és pontosan mitől is félünk, így egy szabadon lebegő szorongás itatja át a hangulatunkat, a mindennapjainkat.

A stressz által kiváltott közösségi magatartásról egy amerikai orvosi lapban évekkel korábban arról értekeztek, hogy veszély esetén ugyan a leggyakoribb viselkedésforma a „fight or flight”, azaz a harcolj vagy menekülj reakció, de az emberek utána a „tend and befriend” azaz a „gondoskodj és barátkozz” pszichológiai viselkedéshez nyúlnak. Most mintha az utóbbi történne…
Az összekapaszkodás érzése ez esetben is megjelenik, de főleg az online térben, míg a testi érintkezésben frusztráltakká váltunk. És ez még azokra is jellemző lehet, akik egy háztartásban élnek. Például az egyik fél a munkájából kifolyólag eljár otthonról, több emberrel találkozik, és ezzel félelmet gerjeszthet a párjában, a családjában. A vírus miatt kevésbé merünk fizikailag kapcsolódni, gyakran még a szeretteinktől is tartunk. Kialakult egyfajta távolságtartás, elmaradnak a kedves gesztusok.

Illusztráció: Borzas Kata

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő most csak 300 forintért!
Ízelítő a cikk tartalmából
Miért baj, hogy az érintkezéseink száma drasztikusan lecsökkent a mindennapjainkban?
Milyen hatással van a karantén az ismerkedésekre?
Veszélyben a jó kapcsolatok is, Dr. Hevesi Kriszta elmondja, miért.
Miért ütheti fel a párkapcsolati erőszak a fejét ott, ahol eddig nem volt rá példa?
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 300 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta.