A menstruáció még mindig tabunak számít, ami világszerte keseríti meg nők millióinak életét. Azt feszegetjük most, hogy a tabusítás hogyan járul hozzá a nők elnyomásához, és mi lehetne rá a megoldás.

Ha a menstruációt tabuként kezeljük, az arra kondicionál bennünket, hogy szégyenteljes dolognak lássuk, olyasvalaminek, amit el kell rejtenünk. Általában nem nevezzük a nevén, eufemizmusokat használunk helyette, már ha beszélünk róla egyáltalán (pl. havibaj, piros betűs napok, megvan, stb.) – ha pedig valamit nem nevezünk a nevén, azt a gondolatot erősítjük, hogy arról a dologról nem szabad beszélni. Az elmúlt években mintha elkezdődött volna egy pozitív változási folyamat, hiszen egyre több film, sorozat és reklám beszél róla nyíltan, erősítve a téma természetességét, de messze van még az, hogy a tabusítást feloldjuk, ahogy az is, hogy senkit ne érjen amiatt hátrányos megkülönböztetés, mert menstruál. Sokat kell még kell tenni azért, hogy a menzeszt övező stigmák eltűnjenek – igen, tenni kell érte, méghozzá nekünk, hiszen magától nem fog változni a helyzet. Egészen hihetetlen, de 2017-ig kellett várni, mire leforgatták az első olyan reklámot, amiben a betétre csurgatott folyadék színe nem kék volt, hanem vörös. A brit kisfilmben hétköznapi helyzeteket láthattunk, amelyek csak attól voltak erősek, hogy tévében ritkán láttuk őket: egy srác vásárolt betétet, a zuhany alatt vér folyt egy lány lábán, a szöveg pedig arra biztatott, hogy „élj félelem nélkül”.

Megállt az idő

– A lányok nemi érésének legjelentősebb mozzanata a menses, a havi vérzés első jelentkezése. Valaha hétpecsétes titok övezte a menstruációt, olyannyira, hogy nagyon sok családban a tizenhárom év körüli kislánynak fogalma sem volt róla, hogy mi vár rá. Így azután érthető, hogy a vérzés első jelentkezésekor úgy hitte: valami borzalmas betegség támadta meg, és iszonyú halálfélelmeket élt át. Vajon mi volt az oka annak, hogy a négyhetenként ismétlődő menstruációs ciklusokat még a családon belül is ilyen mélyen titkolták az asszonyok? Valószínűleg az — nem egy vallás tükrözi ma is ezt a hiedelmet —, hogy a menstruáló nő — tisztátalan. (Gondoljuk csak meg: ma is sokan „megtisztulásnak” nevezik a havi vérzést.) Ma már tizenkét éves kora táján a legtöbb lány tudja, hogy mi vár rá — de információi sokszor hiányosak, bizonytalanok, ezért a menstruációhoz napjainkban is rengeteg félreértés, indokolatlan szorongás kapcsolódik. – Az idézet akár egy mai magazinból is származhatna, pedig dr. Ranschburg Jenő írta az Ifjúsági Magazin 1977. novemberi számában. Azóta eltelt 43 év, de nem sok minden változott, a menstruáció ma is olyasvalami, amiről itthon fedőneveken beszélünk.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 300 forintért, vagy regisztrálj, és 5 előfizetői tartalmat megnyitunk neked!
Ízelítő a cikk tartalmából
A menstruációs tabu rengeteg női életet követel éves szinten.
Mi közöd van neked ehhez és hogyan teszi a te életedet is nehezebbé?
A tabudöntögetés nem egyszerű, és a férfiakra is szükség van hozzá.
Próbáld ki most kedvezményesen!