Nők Lapja
„Apám hagyta, hogy megtaláljam a saját utamat” – Till Attila mesél édesapjáról
„Most végre újra találkozott anyámmal. Jó utat, Apu! Csók” – írta Till Attila egy fekete-fehér fotóhoz 2015 tavaszán. A műsorvezető emlékein keresztül felsejlik a harmonikus család biztonsága, a totális szabadság és a betűtésztás nagypapaszeánsz. Pór Attila interjúja.
Méltó társnak lenni – Közeli Tahi Tóth Lászlóval
Laci jön. Finom, elegáns, kimért, mint mindig. Mintha csak egy Szép Ernő-novellából lépett volna ki. Ő Tahi Tóth László, a Vígszínház Kossuth-díjas művésze. Hetvenhárom éves. Idén év elején előadás közben lett rosszul, műteni kellett. Több hónapos gyógyulás után tért vissza a színpadra ősszel. Most éppen kicsit megkönnyebbültebb. Az imént derült ki, hogy felesége nem tudja megnézni az esti előadást.
Utca, börtön, mesekör, visszaút az életbe – Oláh Attila története
Hihetetlen történetet oszt meg velem Oláh Attila, nem leányregénybe valót. Olyasmit, amit nem jó hallgatni sem, mert félelmetesebb, mint egy horrorfilm. Leginkább azért, mert nem a képzeletben játszódik, hanem a valóságban. Rist Lilla írása.
Egy nap a betegágy mellett – Demencia testközelből
Milyen lehet látni, ahogy az ismerős tekintetből eltűnik az a valaki, akit ismerünk? Mennyi ilyen történet, ilyen hétköznapi hős van, mint Ildikó! Három éve ápolja egyedül a kilencvenéves anyukáját. Demencia... „Időskori hanyatlás”. Fogy az erő, a testi-lelki, mindkettőben. Hát mit kéne tenni? Beadni valahová? Vagy végigkövetni az úton? Dobray Sarolta riportja.
„Örökségünk része, hogy segítünk” – Báró Twickel György és családjának története
Ha arisztokratákról olvasunk, hajlamosak vagyunk könnyen ítélni, és azt gondolni, „ugyan már, nekik olyan egyszerű”! Márpedig, ha valakinek nem volt egyszerű élete, az Twickel György édesanyja, Zichy Mária Terézia grófnő, aki számára mégis mások segítése vált a legfontosabbá, és aki a hazai Máltai Szeretetszolgálat egyik alapítója. Szigeti Hajni írása.
Szeretnénk, ha szeretnének. Mit tegyünk, hogy más is érezze?
Még a megkeményedett lelkű emberek is ráébrednek előbb-utóbb, hogy a szelfibotot tartó kar gyorsan megmerevedik, ám ha ölelésre tárul, lassan oldódik a görcs. Hiszen nincs olyan erős önszeretet, ami pótolni tudná annak örömét, ha az ölelésünk, a figyelmünk boldoggá tesz egy másik embert és minket. Próbáljuk ki a karácsony meleg fényében! V. Kulcsár Ildikó írása.
Igazi nagy, családi ünnep lesz! – Címlapinterjú Liptai Claudiával
Liptai Claudiával az őt menedzselő iroda értekezlete után találkozunk, ahol nemcsak ő, de a fia és a fia apukája is jelen vannak. Utóbbiak olyan természetességgel simulnak bele ebbe a környezetbe, mintha mindig is ide tartoztak volna. Oravecz Éva Csilla interjúja.
