Mikulás Veronika nyugodt. Elégedett. Derűs. Harminc évet húzott le ugyanazon a gyártósoron. Szerette. Aztán mást akart. Negyvenöt évesen iskolába ment, szociális gondozást tanulni. Azóta egy nyugdíjasotthonban nővér. Amikor kimondták a Richter Aranyanyu díjátadóján a nevét, csak zokogott. Azt mondja, nem hős ő. Hogy csak jó embernek kell lenni, ennyi az egész.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak
500 forintért, vagy
regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.