Az ismertségért mindig nagy árat kell fizetni, de nem mindegy, hogy az ember mit áldoz fel a sikerért. Hollywood többször foglalkozott már a csillogás árnyoldalával: míg a legismertebb filmekben a karakterek egy része szenvedett tőle, addig a többség a megszállottjává vált.

Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)

A hírnévnél csak egy veszélyesebb dolog létezik az emberi pszichére nézve: a mellőzöttség. Ha egyszer valaki hozzászokik az ismertséghez, nagyon nehéz megemésztenie, ha már nincs reflektorfényben. A felejtéssel Riggan Thomson (Michael Keaton) sem tud megbirkózni. Szorong, depressziós, elvesztette minden önbecsülését. Nem tudja kiverni a fejéből, hogy egykor a legnépszerűbb sztárok egyike volt, aki nagy sikerrel alakította az ikonikus képregényhőst, Birdmant. A Broadway-n azonban lehetőséget kap: megrendezi saját színdarabját, amiben a főszerepet is magára osztja. A tét nagy: vajon lerombolja a maradék hírnevét is, és ezzel szinte teljesen elpusztítja magát, vagy újra felemelkedik? A film magával ragadó látványvilága szerintünk csak még inkább ráerősít a témára – legalább egyszer az életben látni kell!

Whiplash

Andrew (Miles Teller) mindenáron híres akar lenni, ezért a világ egyik legjobb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, ahol dobolni tanul. Rengeteget gyakorol, és a sikerért mindent képes lenne megtenni – legalábbis azt hiszi. Találkozik viszont egy tanárral (J. K. Simmons), aki még nála is elszántabb, a módszerei pedig kegyetlenek. A fiatal fiúnak minden megaláztatást el kell viselnie, ha ismert szeretne lenni. A cél érdekében szakít barátnőjével, elszántan próbálja állni a sarat a lelki terrortól és a fizikai erőszaktól sem visszariadó tanár óráin. De vajon meddig bírja majd? Minden tartását elveszíti a hírnévért? 1 óra és 47 percnyi érzelmeket felkavaró, mély mondanivalójú alkotás.

The Social Network – A közösségi háló

A Facebook nemcsak a modern világ kommunikációját, hanem a társas kapcsolatainkat is átalakította. És hogy honnan jött a közösségi háló ötlete? Egy kollégiumi szobából, egy olyan zárkózott és szerény fiúnak a fejéből, aki jobban értett a programozáshoz, mint a csajozáshoz. Mark Zuckerberg egy olyan oldalt szeretett volna, ahol a barátok közösségi életet élhetnek. Fejlesztése azonban bombaként robbant, és míg a fiú nyugodt, kiegyensúlyozott életet képzelt el magának az egyetemen, hirtelen ő lett a világ legfiatalabb és leggazdagabb milliárdosa. A közösségi háló című film így nemcsak egy korszakalkotó ötlet megvalósításáról szól, hanem arról is, hogyan tud valaki hihetetlenül fiatalon megbirkózni azzal a hírnévvel, amire sosem vágyott – illetve az azzal járó árulásokkal és alakoskodással.

A Wall Street farkasa

Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio) becsületes tőzsdeügynökként kezdte pályafutását, ám a pénz őt is tévútra terelte. Minél többet akart ugyanis megszerezni belőle, annál tisztességtelenebb eszközökhöz folyamodott. 26 éves korára már az egyik legnagyobb brókercég tulajdonosa lett, aki heti 1 millió dollárt keresett. A pénz és a hatalom teljesen kiforgatta önmagából: nem törődött cége illegális üzelmeivel, csak még nagyobb vagyonra akart szert tenni. Közben drogozott, egymás után cserélgette a nőket, és morálisan egyre lejjebb csúszott. A Wall Street farkasa remek példa arra, hogyan képes a pénz teljesen kiforgatni önmagából az embert.

Római vakáció

Az egyik legkedveltebb Audrey Hepburn-filmben a színésznő egy hercegnőt alakít, akinek egy perc nyugta sincs. Nemcsak azt szabják meg neki minden nap, mit csináljon, hogyan viselkedjen, hanem a média árgus szeme elől sem rejtőzhet el. A mozi szépen rávilágít arra, hogy egy híres embernek milyen szabályrendszerben kell léteznie. Nem csoda, hogy a gyönyörű Anne úgy érzi, nem a saját életét éli, ezért – ha legalább egy éjszakára is, de – ki akar szabadulni az aranykalitkából. Ekkor találkozik össze Joe Bradley-vel, az amerikai újságíróval, akivel élete egyik legnagyobb kalandját éli át. A filmet nézni szívszorító és felszabadító érzése egyszerre.

Truman Show

Truman Burbank (Jim Carrey) szülővárosa csak látszólag békés: valójában egy óriási stúdió, amit egy jó fantáziájú producer-rendező (Ed Harris) talált ki és vezet. A férfi pedig úgy válik a show főszereplőjévé, hogy nem is tud róla. Az életében – ami egy véget nem érő műsor – semmi sem az többé, mint ahogy előtte gondolta: a városban élők valójában hollywoodi színészek, és még a feleségét is úgy szerződtették, hogy játssza el a szerepet. A nyilvánosság kínos és bénító, Truman pedig egy idő után egyre több mindent tud meg valódi életéről, és arról a hírnévről, amit sosem akart magának. Nemcsak ő, mi nézők is megdöbbenünk az elképesztő filmbéli fordulattól.

Térkép a csillagokhoz

Hollywood groteszk és felszínes világában semmi sem az, aminek látszik, és senki sem az, aminek mutatja magát. Az emberek többsége szorong, a sikert hajtja minden áron. Ilyen Havana is (Julianne Moore), aki színésznő anyja árnyékában arról álmodik, hogy ő is hozzá hasonlóan sikeres lesz. Kitalálja, hogy remake-et készít a filmből, ami a ’60-as években sztárrá tette édesanyját, aki halott ugyan, de még mindig kísérti Havannát. Az ismert hollywoodi dinasztiából származó nőt a terve lassan az őrületbe kergeti, ezzel ábrázolva, hogy mire képes az a hamis, álságos és sikerorientált világ, amiben csupán a pénz és a hírnév számít.

Kaliforniai álom

Napjaink egyik legnépszerűbb, Oscar-díjas filmje azokra az áldozatokra világít rá, amiket a hollywoodi karrier követel meg. Az egyik főszereplője Mia, egy feltörekvő fiatal színésznő, aki castingról castingra jár, hogy végre teljesíthesse álmát, és filmszerepet kapjon. Sebastian pedig egy szépreményű jazz zongorista, aki saját bárt szeretne. Mindketten eltökélten és kitartóan küzdenek a fényes hollywoodi karrierért. A két fiatal egymásba szeret, de vajon meddig tudják összetartani a kapcsolatukat úgy, hogy mindent a szakmai előmenetelüknek rendelnek alá? A Kaliforniai álom – és vele együtt a való élet – egyik legnagyobb szívfájdalma a néző számára, hogy a kettő együtt nem megy: Sebastiannak és Miának hatalmas áldozatot kell hozniuk, ami egy életen át kísérti majd őket.

Amy – Az Amy Winehouse-sztori

Szinte mindannyian ismerjük a tragikus sorsú énekesnő történetét, aki egy rendkívül szerény lányból lett a világ legismertebb előadója. Amy Winehouse azonban nem tudta kezelni a sikerrel és az ismertséggel járó felhajtást, és hogy csökkentse a felé támasztott elvárások miatti szorongását, egyre többször nyúlt keményebb drogokhoz és alkoholhoz. Végül a vesztét is ez okozta, 27 évesen hunyt el. Az ő szomorú útját mutatja be az életéről készült dokumentumfilm, aminek az egyik legfontosabb tanulsága, hogy a siker mekkora poklokba képes taszítani az embert.

Nagy szemek

Margaret jellegzetes festményein minden szereplőnek hatalmas szeme van. A nő leginkább saját örömére alkotott, egy kültéri kiállításon viszont találkozott leendő férjével, aki egy középszerű művész volt. A férfi meglátta a képekben rejlő potenciált, és elvitte őket egy galériába, ahol azt hazudta, hogy ő festi a szemes képeket. Az alkotások egyre nagyobb hírnévre tettek szert, Margaret pedig egy ideig belement a férje által kreált hazugságba. Viszont ahogy nőtt az ismertsége, úgy dagadt egyre jobban a nőben is a harag, aki úgy érezte, ellopták az életét. Margaret igaz történeten alapuló életrajzi drámája is jó példa arra, mi mindenre képes valaki az elismertségért. Sajnos nem sok jóra.

De mit is jelent valójában híresnek lenni egy nárcisztikus társadalomban? Hogyan formálja a hírnév a személyiséget és a párkapcsolatokat? A Nők Lapja legújabb, 2017/14. számában minden kérdésre választ kaphattok. A magazin április 4-én jut el az előfizetőkhöz, április 5-től pedig az újságárusoknál is kapható.

Összeállította: F.R.
Fotó: theredlist.com