Hogy mitől lesz valami valódi tudás, arra nincs egyetlen, mindenki által elfogadott válasz. A tudás természetével a filozófia egyik ága, az ismeretelmélet, vagyis az episztemológia foglalkozik, amely többek között azt is vizsgálja, mit tudhatunk biztosan, honnan származnak az ismereteink, és mi különbözteti meg a megalapozott tudást attól, amit csupán igaznak vélünk.
A kérdés már Platónt is foglalkoztatta. Theaitétosz című dialógusában felmerül, hogy az igaz vélekedés önmagában talán nem lehet tudás, hiszen valamilyen indoklásra, magyarázatra is szükség lehet hozzá. Más szóval, attól, hogy valaki eltalálja a helyes választ, még nem feltétlenül érti azt is, miért helyes.
Mit jelent tudni valamit?
A hétköznapi tudás meglehetősen komplex. Másként tudjuk, hogy mikor történt valami évszázadokkal ezelőtt, hogy hogyan kell kerékpározni, vagy milyen érzés elveszíteni valakit. Az első tényismeret, a második gyakorlati jártasság, a harmadik pedig személyes tapasztalaton alapuló megértés.
Egyik sem feltétlenül értékesebb a másiknál, de nem is helyettesítik egymást. Mert hiába olvasunk el minden könyvet az úszásról, attól még nem biztos, hogy fennmaradunk a vízen; és attól, hogy valaki kiváló úszó, még nem feltétlenül tudja elmagyarázni a mozdulatai élettani hátterét.
(Forrás: Pexels/Ann H)
És ha mindez nem volna elég, a tudásnak szélessége és mélysége is lehet. Előbbi azt mutatja meg, hányféle területről rendelkezünk ismeretekkel. Egy széles körűen tájékozott ember otthonosan mozoghat az irodalom, a történelem, a természettudományok vagy akár a popkultúra világában is. Nem feltétlenül szakértője mindegyiknek, de vannak olyan kapaszkodói, amelyek segítségével el tudja helyezni az új információkat, és olykor egymástól távolinak tűnő témák között is kapcsolatot fedez fel.
A tudás mélysége ezzel szemben arról szól, mennyire ismerünk egy adott területet részleteiben és összefüggéseiben. Aki mélyreható tudással rendelkezik, nem csupán a témához kapcsolódó adatokat és fogalmakat ismeri, hanem azt is érti, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, milyen elvek húzódnak meg mögöttük, és miként alkalmazhatók különböző helyzetekben.
De hogy végképp összezavarodjunk, beszélhetünk explicit és tacit tudásról is, amelyekről Polányi Mihály filozófus is írt a ’60-as években. Az explicit tudás szavakba önthető, rendszerezhető és viszonylag könnyen továbbadható, míg a tacit, azaz a rejtett vagy hallgatólagos tudást jóval nehezebb verbálisan kifejezni, hiszen többnyire tapasztalat és gyakorlás útján sajátítható el.
Kvíz: Mennyire széles a tudásod?
Egy játékos kvíz önmagában persze nem mérheti fel tudásunk teljes szélességét és mélységét. Nem derül ki belőle, hogyan gondolkodunk váratlan helyzetekben, miként hasznosítjuk a megszerzett ismereteinket a gyakorlatban, vagy milyen egyéb tapasztalati tudásra tettünk szert az évek során.
Arra azonban jó lehet, hogy felmérjük, milyen információkat tudunk könnyedén előhívni a memóriánkból, mely kérdésekben támaszkodhatunk biztos tudásra, mikor hagyatkozunk inkább a megérzéseinkre, vagy hol vannak a vakfoltjaink, és mi számít kevésbé feltérképezett területnek.
Mai kvízünkben szerencsére nem bonyolítunk túl semmit; ezúttal történelemről, természettudományokról, gasztronómiáról, kultúráról és néhány olyan apróságról is kérdezünk, amelyekről hallhattunk már, de közel sem biztos, hogy álmunkból felriadva is eszünkbe jutnának.
Tedd próbára a tudásodat!
Töltsd ki korábbi kvízeinket is!
- Emlékszel a magyar filmek szállóigéire?
- Mi fán terem? – Felismered termésükről a fákat és cserjéket?
- Érted még a Kádár-kor mindennapi szavait?
- És ezeket a szép magyar szavakat?
Kiemelt kép: Getty Images
A kvíz fotója: Unsplash/Simone Secci
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!