A jogi terminológia éppúgy szerves része a közéleti kommunikációnak, mint a jogalkotásnak és az igazságszolgáltatásnak. Társadalmi, politikai és gazdasági eseményekről szóló híradásokban nap mint nap találkozhatunk olyan fogalmakkal, mint az adatminősítés, a jogorvoslat, az osztalék, a paragrafus, a kártérítés, a sérelemdíj vagy épp a dekrétum, melyek jelentése nem mindig egyértelmű a laikus olvasó számára. Különösen, ha az adott kifejezések speciális jogi vagy történelmi háttértartalommal bírnak.
A helyzetet pedig tovább árnyalja, hogy számos jogi eredetű szó idővel a köznyelvben is elterjedtté vált, és sajátos jelentéstartalommal gazdagodott. Vagyis könnyen lehet, hogy egy adott fogalmat ismerősnek érzünk, miközben annak pontos jogi eredetével már nem vagyunk tisztában. De miért is kellene tisztában lennünk vele?
A kereső a barátunk. (Forrás: Getty Images)
Nos, a jogi alapfogalmak ismerete nem kizárólag szakmai szempontból lehet hasznos. Sokat segíthet, ha eligazodnánk a hírek és közéleti események világában, és jobban megértenénk azokat a döntéseket, amelyek a mindennapi életünkre is hatással lehetnek. És persze külön érdemes alaposan megismerkednünk azokkal a fogalmakkal is, amelyek saját jogainkhoz és kötelezettségeinkhez kapcsolódnak, legyen szó akár egy szerződés megkötéséről, egy hatósági eljárásról vagy egy mindennapi élethelyzetben felmerülő jogvitáról.
Kvíz: Jogi szakszavak és kifejezések
A rég elfeledett, népies szavak és kifejezések eddig nemigen tudtak kifogni olvasóinkon. Most azonban új terepre merészkedünk, ezúttal a jogi szakszavak és kifejezések kerülnek terítékre. Kvízünkben találkozhatsz politikai és gazdasági hírekből ismert fogalmakkal, olyan kifejezésekkel, amelyek a köznyelvben is használatosak – olykor tévesen –, és kicsit megidézzük a magyar jog történelmi múltját is.
Ez is érdekelhet: Apatikus, cinikus, sztoikus – 10 idegen szó, amit sokan rosszul használnak
Kiemelt kép: Getty Images
A kvíz fotója: Unsplash/Simone Secci
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!