- A modern időjárás-előrejelzések előtti időkben őseink a természet megfigyelésére támaszkodtak.
- Néhány ilyen régi megfigyelés meglepően igaznak bizonyult.
- Te hallottál már róluk? Kvízünkből kiderül!
A régi korok mindennapjai évszázadokon át a természeti viszonyoktól függtek. Az időjárás ismerete pedig különösen lényeges szempont volt, hiszen sokak megélhetése múlott azon, milyen termést hoz az adott év.
Modern mérőműszerek hiányában elődeink jobbára a saját tapasztalataikra, illetve a természet és a légköri viszonyok megfigyelésére támaszkodhattak. A mai kor embere ezekre a jóslatokra többnyire már csak legyint. Tény és való, a klímaváltozás sok mindent felülírt körülöttünk, ugyanakkor kutatások szerint egyes népi előrejelzések akár 45%-os pontossággal is működhetnek, vagyis tényleg lehet némi tudományos alapjuk.
Az időjárás ismeretének nagy haszna volt a földművelésben (kép forrása: Fortepan / Tildy Istvánné)
Kapcsolódó: Ha esik, ha fúj – Hogyan készül az időjárás-jelentés?
Mondhatni tehát, hogy a népi időjóslás nem pusztán hiedelmeken alapul, hiszen egy olyan gyakorlati tudásról szól, ami a természet megfigyelését célozza – a felhők mozgásától a szelek irányán át egészen az állatok viselkedéséig. A fejlett technológia korában is van értéke ezeknek a hagyományoknak. Igaz, nem helyettesítik a modern meteorológiát – ami a klímaváltozást is kutatja –, ugyanakkor mégis kiegészíthetik azt egy sokkal emberközelibb, hagyományosabb módon.
Időjárással kapcsolatos népi jóslatok
Mire számíthatunk, ha Szent Jakab napja derűs júliusban? Mi történik januárban, ha Piroska napján fagy, és mire számíthatunk, ha Szent István napja esős augusztusban? Mai kvízünkben összegyűjtöttönk 12 régi, nevekhez, napokhoz, hónapokhoz köthető népi megfigyelést. Te hallottál már róluk? Most kiderül!
Ez is érdekelhet: Ismered a népi szólások, közmondások jelentését?
Kiemelt kép: Fortepan / Frihedsmuseet
A kvíz fotója: Fortepan / Kern család
