1. Ha „megbillen” a Balaton
Szinte hihetetlennek hangzik, de igaz, hogy a Balaton vízszintkülönbsége erős szélben a tó két vége között akár hatvan-hetven centiméter is lehet, mert a szél képes „átfújni” a vizet az egyik oldalról a másikra. Ezt a jelenséget nevezzük úgy, hogy „megbillen” a Balaton. Ha például egy ciklon vágtat át az országon, és száz kilométeres sebességgel fúj a szél a tónál, előfordult már, hogy nyolcvankét centiméternyi vízszintkülönbséget jegyeztek fel a Balaton keleti és nyugati vége között.
Ha a vízen tartózkodunk, a viharjelzés figyelése elengedhetetlen, hiszen itt percről percre változhat az időjárás: a hűvösebb tó fölé felsikló meleg déli szelek gyakran hirtelen csapnak le a vízre, és könnyen besodorhatják a fürdőzőket, vízibiciklizőket. Az is elképzelhető, hogy Fonyódon még boldogan ringatózunk a gumimatracon, Balatonfüreden viszont egy zivatar miatt el kell hagyniuk a vizet az ott pihenőknek.
2. Így lett a Balatonból Magyarország kedvenc üdülőhelye
Nehéz elképzelni, de a Balaton a 19. századig inkább megoldásra váró problémát jelentett, mint vágyott úti célt. A tó vízszintje évszázadokon át erősen ingadozott, ami megnehezítette a környékbeli gazdálkodást és közlekedést, mocsaras partja és gyakori áradásai miatt sok település megorrolt rá. A reformkori politikusok már egyre sürgetőbbnek tartották a Balaton szabályozását és közlekedésének korszerűsítését. A személyszállítás akkoriban szinte csak csónakkal működött a tavon.

Az első hajó, amely utasokat szállított a tavon
Széchenyi István külön művet szentelt a „magyar tenger” fejlesztésének: Balatoni gőzhajózás című írásában külföldi példákat hozva érvelt a gőzhajóforgalom megindítása mellett. Álmát valóra is váltotta: a menetrend szerinti rendszeres hajóforgalom 1847. március 29-én indult meg a Kisfaludy nevű gőzhajóval.
Ez is érdekelhet: De mi van akkor, ha alga miatt zöldül a Balaton?
A balatoni vasút fejlesztése két fő szakaszban valósult meg: a déli partot kiszolgáló vonal 1861-ben, míg az északi part vonala 1909-ben készült el. A „magyar tenger” kultusza innentől egyre emelkedett.
3. Amikor korcsolyázni lehet a magyar tengeren
A Balatont a 20. század jelentős részében szinte minden évben vastag jég borította, amelyen korcsolyaversenyeket rendeztek, fakutyával csúszkáltak. A tó jege régen hivatalos közlekedési útvonal volt: szekerekkel, sőt postajáratokkal is átkeltek rajta. Illetve hatalmas mennyiséget vágtak ki belőle, amit jégvermekben tárolva nyáron hűtésre használtak a környék vendéglőiben és cukrászdáiban.
Egészen a kilencvenes évek végéig inkább az számított különlegesnek, ha egy tél úgy telt el, hogy nem alakult ki összefüggő jégtakaró a tavon, majd ez egyre ritkábbá vált. Idén januárban viszont végre újra élvezhettük a befagyott Balaton látványát, és korcsolyázhattunk, jéghokizhattunk rajta – szinte az egész ország nekiindult, hogy ki ne maradjon ebből a csodából. Gyakorlott távkorcsolyázók keresztbe is átkorcsolyáztak a Balatonon!