A Kárpát-medence élővilága nem csak természeti kincsünk: állataink velünk élnek a népmeséinkben, a mondáinkban, a dalainkban és a gyerekkori emlékeinkben. Értük is dolgoznak a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szakemberei, akik kutatásokkal, terepi programokkal és szemléletformáló eseményekkel, például az idén június 12-én induló, immár XXVI. Biodiverzitás Napokkal, a társaság éves legnagyobb szakmai rendezvényével hívják fel a figyelmet a biológiai sokféleség jelentőségére.
A civil szervezet tagtársa Klébert Antal állattenyésztési üzemmérnök, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egykori munkatársa, nyugalmazott természetvédelmi őr. Segítségével most ikonikus magyar állatfajok nyomába eredünk.
Nagytestű növényevők
A középhegységi erdőkben annyira elszaporodtak a nagyvadak – például a gímszarvas, az őz, a vaddisznó vagy a muflon –, hogy az erdők nem képesek miattuk megújulni, a fiatal facsemetéket kerítésekkel kell óvni tőlük. Mivel a természetes ellenségeik, a farkasok és a medvék nem jellemzők Magyarországon, a nagytestű növényevő állatok számát csak vadászattal lehet szabályozni.
➡️ Állati randi
A magyar gímszarvasállomány világhírű, például a zalai vagy a gemenci bikák trófeái legendásak. A bikák az agancsukat minden tavasszal elhullatják, hogy a következő, közel tízkilós agancsuk szeptemberre, a bőgés idejére teljesen kifejlődjön.
Ez is érdekelhet: Néha a lakóövezetbe is betévednek… Váratlan látogatók – a denevértől a rókáig
Vadmacska
2024-ben az év emlősének a vadmacskát választották, amelyre napjainkban a legnagyobb kockázatot nem az orvvadászat vagy a mérgezés, hanem a tájidegen házimacska jelenti. Utóbbi Ázsiából származik, csak a nagy pestisjárvány idején terjedt el Európában, mert akkor szívesen látott háziállat volt, ugyanis megfogta a patkányt, amelynek a bolhái terjesztették a kórt.
Hazánkban nagyjából kétmillió házimacska él úgy, hogy szabadon kijárhat, kóborolhat, ami mára komoly problémává vált: hajlamos párosodni a vadmacskával, ami azért baj, mert a hibrid macskák teljesen ellehetetlenítik a vadmacskák génállományát, tiszta vérű egyedet már csak elvétve találni.
➡️ Állati randi
A vadmacska rejtőzködő életmódja miatt ritkán kerül szem elé, de elsősorban az Északi-középhegység és a Dunántúl nagyobb erdeiben él.
Gólya
A gólyák vonulási útvonalát követve akár Törökország, akár Afrika irányában ezeken az utakon a szeméttelepek környéke a legbiztosabb gólyamegfigyelő hely, mert ott sok táplálékot találnak.
A gólya alkalmazkodóképes.
A mesekönyvekben azt látjuk, hogy békákat eszik, de széles a táplálékbázisa, egy repceföldön is könnyedén elkapja a pockokat. De a gólya azt is kifigyeli, mikor kapcsol be az automata öntözés, és a locsolás után összeszedegeti a földből kimászó gilisztákat.
➡️ Állati randi
A gólya felismerte, hogy az ember közelsége számtalan előnnyel jár: kevesebb a ragadozó, viszont sok a villanyoszlop, ami alkalmas a fészekrakásra. Sőt: mára a természetvédők és az áramszolgáltatók közös sikertörténete, hogy a gólyák zöme már oszlopra szerelt, fészekmagasító kosárba költ, ami csökkenti az áramütés kockázatát. A legtöbb gólyafészket az Alföld falvaiban láthatjuk.
Turulmadár
A kerecsensólyom turulmadár néven vonult be a köztudatba. Valószínűleg az őseink hozták magukkal a karjukon, amikor a Kárpát-medencébe lovagoltak. A solymászat a vadászat nemesebb ágazata, mert nem puskával történik; életforma, és a solymászok mindig nagy tiszteletnek örvendtek.
A feudalizmus idején a birtokok úgy cseréltek gazdát, hogy a birtoklevélen feltüntették, a területhez hány jobbágy és hány sólyomfészek tartozik.
Ehhez képest a hatvanas években a sólyom a nagytestű ragadozó madarakkal, például a rétisassal és a parlagi sassal együtt már a kihalás szélén billegett, lőtték és mérgezték őket, a hivatásos vadászoknak még országos mérgezési versenyt is rendeztek. A nemzeti parkoknak és a civil szervezeteknek köszönhetően megmenekült a kipusztulástól, bár az orvvadászat még mindig veszélyt jelent rá.
➡️ Állati randi
A kerecsensólyom leginkább az Alföld pusztáin figyelhető meg. A sólymok, sasok fészkét ne bolygassuk, mert azzal tönkretennénk a költést – ráadásul a törvény is tiltja –, de az interneten, például a Magyar Madártani Egyesület honlapján élőben követhetjük, ahogy bekamerázott fészkekben költenek a madarak.
Vidrák és hódok
A vidra főleg már csak a Kárpát-medencében van jelen, tehát ha Magyarországon kipusztulna, az Európai Unióban kihalt fajnak számítana.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!