A múltkor épp ebédeltünk, amikor Berni lányom, akinek viselt dolgairól a kedves olvasók már viszonylag sokat olvashattak, a leves és a főétel között váratlanul csak ennyit mondott: „six seven”. Berni testvérei felnevettek, láthatóan tudták, miről van szó, de sem a feleségem, sem én nem értettük. „Ez csak egy mém” – mondták a gyerekeink. Értem én, hogy ez egy mém, de mit jelent? „Hát, semmit… csak egy mém.”
Nem hagyott nyugodni a dolog, rákerestem az interneten: „six seven”. Megtudtam, hogy egy Skrilla nevű rapper használta a Doot Doot című számában. Innen került át a TikTokra, ahol a népszerű kosárlabdázó, LaMelo Ball videói alá vágták be (aki történetesen hat láb, hét hüvelyk magas).
Majd egy hosszú hajú, eléggé idegesítő kölyök elrikkantotta magát egy középiskolai kosármeccsen, hogy „six seven”, amiből szintén mém lett, és a lavina elindult. Ez eddig oké. A kérdés azonban továbbra is ott lógott a levegőben: jó, de mindez mit jelent?
Most már tudom, hogy az égvilágon semmit.
LaMelo Ball profi kosaras történetesen hat láb, hét hüvelyk magas – de ez nem jelent semmit
Átdolgozott szürkeállomány vagy agyzsibbadás?
Az Oxford Dictionary 2024-ben az év szavának a „brain rot”, vagyis az agyzsibbadás (szó szerinti fordításban: agyrothadás) kifejezést választotta. Talán a kedves olvasó is találkozott már vele, ha máshogy nem, az úgynevezett „Italian brainrotok” alakjában, úgysmint Tralalero Tralala, Bombardino Crocodilo, Ballerina Cappuccina és társaik – úgy látszik, az olasz nyelv különösen alkalmas a dallamos értelmetlenségek kifejezésére.
Ez is érdekelhet: 3 telefonos szokás, amivel tönkreteszed az agyad az orvos szerint
A brain rot nem egyszerűen egy mémfajta, hanem egy mémekből, szlengből, belső poénokból és ismétlődő online tartalmakból felépülő – hogy is fogalmazzunk – kollektív elmeállapot. Biztos előfordult már a kedves olvasóval is, hogy egy dallamfoszlány, egy ritmus, egy mondat vagy akár csak egy szó beleragadt a fülébe, és ott zakatolt perceken vagy akár órákon át.
A brain rot olyan, amikor ez egy egész társadalommal történik egyszerre. Egy olyan online nyelv- és humorközeg ez, amelyben a folyamatosan ismételt, abszurd, gyorsan fogyasztható tartalmak elkezdenek „beköltözni” a gondolkodásunkba – és átalakítják azt. A brain rot egy mémesített tudatállapot.
Az agyi zsibbadás jelenségét az Egyesült Államokban azonosították, és valószínűleg ott tartanak a legelőrehaladottabb állapotban is. A The New York Times nemrég arról írt, hogy a brain rot nem pusztán egy idegesítő Z vagy alfa generációs divat, hanem messze több annál, mivel egy mélyreható kognitív átalakulásról van szó, ami „valóban átdolgozza a szürkeállományunkat”, ahogy a lap újságírója, Willy Staley írta.
Ez a folyamat nem csupán a figyelmünket vonja el, hanem alapjaiban módosítja a belső monológunkat, amellyel a világot értelmezzük. Staley szerint „a platform dizájnelemei túszul ejtik a homloklebenyünket”, ami azt jelenti, hogy az agyunk már nem autonóm módon hoz létre gondolatokat, hanem reflexszerűen a közösségi média sémáihoz igazodik, még akkor is, amikor éppen nem a telefonunkon lógunk.
Új gondolati univerzum
Természetesen jogosan merül most fel az olvasóban a kérdés, hogy miként jutottunk ide. Ha röviden kell erre válaszolni, akkor a rövid videós tartalmak miatt. És ez egyáltalán nem túlzás. A rövid vagy short form videó nem egyszerűen új műfaj, inkább új idegrendszeri környezet.
Olyan kulturális forma, amelyben a világ nem történetként, hanem impulzusok végtelen sorozataként érkezik meg hozzánk. Nem kell nehéz döntéseket hoznunk, hogy mit nézzünk, elég a képernyő előtt maradni, és a következő tartalom magától érkezik. Rövid videók persze már régóta léteznek, de hogy egy platform ezt tegye meg fő tartalmi formátumává, arra a TikTok megjelenéséig kellett várni.
A TikTok 2021-ben lépte át az egymilliárd felhasználót, és azóta minden évben ez a világon a legtöbbet letöltött applikáció. A sikert mi sem jelzi jobban, mint hogy az Instagram bevezette a hasonló elven működő Reelseket, a YouTube pedig a Shortsokat.
„Ez a hatvan másodperces vagy annál rövidebb formátum új utakat nyitott meg az alkotók előtt a pénzkeresésre, és új kreatív formák és friss hangok virágzását eredményezte” – írta a cég 2024-ben, amikor azzal dicsekedtek, hogy a Shortsok napi átlagos megtekintésszáma meghaladja a hetvenmilliárdot. Egyszóval a rövid videó már nem „rendszerhiba” vagy kulturális melléktermék, nem a „rendes” videó lebutított változata, hanem egy önálló gazdasági, kulturális és gondolati univerzum.
Így hatnak a fiatalokra a mémek, videók
A fiatalok számára mára ez vált az alapértelmezett médiatapasztalattá. Az egyik legnevesebb amerikai közvélemény-kutató, a Pew Research Center 2024-es felmérése szerint az amerikai tinédzserek 73 százaléka naponta használja a YouTube-ot, és 15 százalékuk szinte folyamatosan jelen van rajta.
A TikTokot körülbelül tízből hat amerikai tinédzser látogatja naponta, 16 százalékuk pedig azt mondja, hogy szinte állandóan rajta lóg. Egy idei Pew-kutatásban pedig a tinik több mint 90 százaléka mondta azt, hogy a TikTok, az Instagram vagy a Snapchat használatának legfőbb oka a szórakozás. Vagyis nem kapcsolatot keresnek, nem híreket, nem is tudást – hanem hogy soha ne unatkozzanak.
Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem informatikaprofesszora több mint húsz éve vizsgálja az emberi figyelem alakulását digitális környezetben. A Steelcase portálnak 2024-ben adott interjúban így fogalmazott: „2004-ben azt találtuk, hogy az emberek átlagosan két és fél percig maradtak egy képernyőn, mielőtt váltottak volna. Az elmúlt hat-hét évben, nagyjából 2016 óta azt látjuk, hogy a képernyőre irányuló figyelem átlagosan negyvenhét másodpercig tart, mielőtt váltanánk.”
A short form videó okozója és következménye is ennek a csökkenésnek. Ma egy videóban az első másodpercben történnie kell valaminek, mert ha nem, görgetünk tovább. A legnagyobb változás nem is az, hogy kevesebbet figyelünk, hanem az, hogy a figyelmet egyre inkább egy külső ritmus szabályozza.
Az algoritmus figyeli, mire mozdul a felhasználó, ez utóbbi pedig egyre kevésbé visel el bármit, ami nem mozdul elég gyorsan. És ez nemcsak a szórakozás területén van így, hanem mindenhol – az oktatásban, a munkahelyeken, a hírfogyasztásban.
Ez pedig civilizációs fordulat, ami azért veszélyes, mert a világ így könnyen mozitrailerré válik, ahol minden fontos, minden sürgős, minden érzelmileg túlfűtött, de semmi sem tart elég sokáig ahhoz, hogy igazán elmélyedhessünk benne. És csak a végén derül ki, hogy nincs is film – csak trailer.
Értelmet nem kell mindig keresni ezekben a videókban
Kis örömök, nagy következmények
A tudományos kutatások egyre határozottabban jelzik, hogy a rövid videók túlzott használata összefügg a figyelmi, tanulási és önszabályozási problémákkal. A Frontiers in Psychology című tudományos lapban 2023-ban megjelent tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a rövidvideó-függőség összefüggésbe hozható az iskolai feladatok halogatásával, és ebben szerepet játszott a figyelemtartás gyengülése is.
A cikk egyik fontos megállapítása szerint a rövid videók olyan „kis örömök”, amelyek ártalmatlannak tűnnek, mert egy-egy darab csak kevés időt vesz el, de éppen ez a csapda. Egyenként kicsik, összességükben viszont képesek lefoglalni azt az időt és mentális energiát, amely a nehezebb feladatokhoz kellene.
A PLOS One tudományos folyóiratban 2024-ben megjelent kutatás hasonló eredményre jutott. A vizsgálat 1052 tanuló kérdőíves adatai alapján azt találta, hogy minél többet néztek rövid videókat a gyerekek, annál gyengébb volt a tanulmányi teljesítményük, és ebben a figyelemtartás képessége központi szerepet játszott.
Különösen érdekes, hogy a szülők rövidvideó-fogyasztása is számított, ha ugyanis sok időt töltöttek ilyen tartalmakkal, az erősítette a gyerekek figyelmére gyakorolt negatív hatást.
Minden korszaknak megvan a maga uralkodó médiuma, és minden médium tanít valamire. A könyv a lineáris figyelemre tanít, a színház a jelenlétre, a rádió a belső képalkotásra, a mozi az elmerülésre. A rövid videós tartalmak a gyors felismerésre és váltásra, az azonnali reakcióra.
Ezeknek a képességeknek mind van hasznuk. A baj az arányokkal van.
Ha csak a gyors felismerést gyakoroljuk, elsorvadhat a lassú megértés képessége. Márpedig vannak dolgok, amelyek nem férnek bele harminc másodpercbe. Az emberi élet legfontosabb dolgai pedig többnyire ilyenek.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!