Zavarba ejtő kínálattal várnak minket a fogkrémek a boltok polcain, nem csoda, hogy nehezen választunk közülük. Döntésünket az ár mellett befolyásolhatják a reklámok és a dobozokon lévő hívószavak, ismerősök ajánlásai, de csak ezekre hagyatkozni hiba.

A fogorvosok tanácsa már sokkal jobb iránymutatás, de ott is figyelni kell arra, hogy ne a szomszédtól érdeklődjünk arról, hogy mit hallott a rendelőben, hanem a saját fogorvosunktól kérdezzük meg, hogy esetünkben mi lehet jó választás. Ez azért fontos, mert mindenkire érvényes ajánlás csak egy dologra vonatkozik, és az a fluorid, amelynek jelenléte kulcskérdés.

– A fogkrémek nem új keletű termékek, régóta használja őket az emberiség abból a célból, hogy megelőzze velük a fogszuvasodást. A valódi áttörést az jelentette, amikor kiderült, hogy mely anyag képes populációs szinten csökkenteni ennek a problémának az előfordulását.

Ez a fluorid volt, amelynek preventív hatásáról már számos nemzetközi szakmai szervezet és az Egészségügyi Világszervezet is kiadott egyértelmű állásfoglalást. Az ugyanis tudományosan bizonyított, hogy a fogszuvasodás gyakorisága a fluoridos fogkrémek rendszeres, napi legalább kétszeri használatával drámaian csökkenthető. Ennek köszönhetően sok országban – például a skandináv államokban – nagyon alacsony szintre csökkent a fogszuvasodás előfordulása.

Nálunk sajnos nem ez a helyzet, hazánkban ma is népbetegségnek számít ez a probléma. Emiatt lenne fontos, hogy az emberek már gyerekkoruktól megfelelő fogkrémekkel és jó technikával mossák a fogukat, és figyelmet fordítsanak a fogközök tisztítására is – mondja dr. Ábrám Emese PhD, a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika adjunktusa.

Fluoridos egyszeregy

A fluorid természetes módon is előfordul a környezetben, megtalálható például a vízben, a teában és egyes halakban (van, ahol a vezetékes vizet külön is dúsítják vele). A fluorid a fogzománc felszínén fejti ki védő hatását, ott segíti elő a remineralizációt (ez egyfajta visszapótló, regenerációs folyamat), és növeli a fogak savakkal szembeni ellenállását.

Kapcsolódó: Ez történik, ha 30 napig nem mosol fogat

A fluoriddal szembeni, valódi allergiás reakció rendkívül ritka. Tehát ha valaki egy fogkrém használata során kellemetlen tüneteket tapasztal, akkor azok hátterében nagy valószínűséggel nem maga a fluorid, hanem a készítmény valamely más komponense, például vivőanyaga, ízesítő vagy gyógynövényes komponense áll. Ilyen helyzetekben érdemes olyan másik, de szintén fluoridos fogkrémre váltani, amelynek az íze tetszetős, és nem tartalmaz olyan anyagot, amelyre esetleg érzékenyek vagyunk.

Mennyi az annyi?

A fogkrémek fluoridtartalmáról szakmai ajánlások is születtek, amelyek meghatározzák azt a koncentrációarányt, amely biztonságos és hatékony. Ezt a kérdést azért volt fontos tisztázni, mert a fluorid is olyan, mint a húslevesben a só: nélküle nem jó, de ha túl sokat teszünk bele, akkor kárt is okozhat.

– A fogkrémek dobozain a fluo­ridkoncentráció mindig szerepel, és az a felnőtteknek való fogkrémeknél általában 1350 és 1500 ppm (parts per million, egymillió részre jutó arány) között mozog, ami megfelel az 1000 és 1500 ppm közötti szakmai ajánlásnak.

A fluorid jelenléte a gyerekfogkrémekben is kulcsfontosságú.

Esetükben fontos, hogy az adott termék megfeleljen az adott korosztálynak, és így optimális koncentrációban tartalmazza a fluo­ridot. Arra is vigyázni kell, hogy a kicsik soha ne mossanak fogat felügyelet nélkül, és a fogkrémet ne érhessék el önállóan,­ a szülők tudta nélkül – mondja szakértőnk.

(Fotó: Getty Images)

Mit tudnak még a fogkrémek?

Érdemes tudni, hogy fluorid az egyes fogkrémekben többféle formában lehet jelen (a nátrium-fluorid mellett van például amin-fluorid és ón-fluorid), de ezek között a fogszuvasodás szempontjából nincs érdemi különbség. Emiatt ezt a kérést más irányból érdemes nézni.

– Az ón-fluorid például antibakteriális hatással is bír, ezért előnyös lehet gyulladt íny esetén. Nem véletlen, hogy ilyen problémára ajánlott termékekben is megtalálhatjuk. Az ínygyulladásra és ínyvérzésre ajánlott fogkrémek tartalmazhatnak gyógynövényeket, cinket és sókat is. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a tartósan fennálló fogínyproblémákkal és vérzésekkel orvoshoz kell fordulni, és megvizsgálni, mi áll a hátterükben, valamint az miképp kezelhető – emeli ki dr. Ábrám Emese.

Ez is érdekelhet: A legtöbben rosszul fejezik be a fogmosást – te is köztük vagy?

Olyan fogkrémekkel is találkozhatunk, amelyeket fognyaki érzékenységre javasolnak a gyártók. Ezekben olyan anyagok vannak, amelyek a szabaddá vált dentincsatornákat lezárják, és ezáltal csökkentik az érzékenységet. Bizonyos fogkrémek a fogkőképződés ellen hatnak, például azáltal, hogy megkötik a nyál azon összetevőit, amelyek elősegítik a fogkő kialakulását.

Fontos hangsúlyozni, hogy a már kialakult fogkövet egyetlen fogkrém sem képes eltávolítani, a speciális készítmények kizárólag az új fogkő kialakulását tudják lassítani. Emiatt­ elsősorban a professzionális fogkő-eltávolítást követően lehet hasznos a használatuk, különösen azok számára, akik nyálösszetételük miatt­ az átlagosnál hajlamosabbak a fogkőképződésre.

A legtöbb ember számára – mivel a lepedék időben történő eltávolítása önmagában is lassítja a fogkőképződést – elegendő a helyes fogmosási technika és a rendszeres fogköztisztítás.

Jó a fehérítés?

Bár a fehérítő fogkrémek divatosak és népszerűek, érdemes tudni, hogy azok érdemben nem fehérítenek, és ha rosszul választják meg őket, árthatnak is a fogaknak.

– Az ilyen termékek egy része mechanikus úton, dörzsöléssel távolítja el a fogak felszínén megjelenő elszíneződéseket. Ezek tehát nem magát a fogat fehérítik – erre kizárólag a professzionális kezelések képesek –, hanem a felszíni lerakódásokat távolítják el.

Hátrányuk, hogy dörzsölő hatású összetevőik hosszú távon fokozhatják a zománc felszíni kopását, különösen rendszeres használat esetén. A kávé és a tea színezőanyagai ráadásul könnyen megtapadnak a fog felszínén, ezért pusztán dörzsöléssel csak korlátozottan távolíthatók el – mondja dr. Ábrám Emese.

Vannak a fehérítő fogkrémek között olyanok is, amelyek a felszíni elszíneződéseket enzimatikus úton próbálják eltávolítani a zománcról (ezek a lerakódások szerkezetét gyengítik, és ezáltal segítik a pigmentanyagok eltávolítását). Az ilyen fogkrémek lassabban hatnak és kisebb hatékonyságúak, mint a dörzsöléssel működők, de cserébe kíméletesebbek.

Olyan fogkrémek is kaphatók, amelyek optikai úton fehérítenek. Ezek kékes, lilás pigmenteket tartalmaznak, amelyek vékony réteget képeznek a fog felszínén, és a színhatás révén ideig­lenesen világosabbnak mutatják a fogakat. Egyfajta optikai festés ez, ami pár órára – amíg ezek az anyagok a nyál, az étkezés és a fogmosás hatására fokozatosan el nem tűnnek – teheti ragyogóan fehérré a fogat.

Aki mégsem az ilyen jellegű, kíméletes megoldásokat választja, hanem a dörzsölő hatású termékeket, annak érdemes legalább a szemcsék méretére figyelnie, hogy azok lehetőleg minél kisebbek, minél kerekdedebbek legyenek, mivel ezek kevésbé terhelik a fogzománc felszínét.

Kapcsolódó: Kiütést kapsz a fogkrémtől? – Ez a betegség áll a háttérben

Illusztráció: Adobe Stock, 123rf