Olaszország ikonikus szerelmes sétánya a tenger felett
Pontosan harminc évvel ezelőtt jártam először Cinque Terrén. Akkoriban még kevesebb volt a turista, jobban beleláttunk a sziklás parton élők egyszerre embert próbáló, mégis kiegyensúlyozottnak tűnő életébe. Azóta voltunk itt a nászutunkon, majd házassági évfordulókon is, és bár a tömeg egyre nagyobb a Ligur-tengernél, az öt falu továbbra is egy csoda. Megvan a kedvenc aprócska élelmiszerboltom és bárom, az imádott kétasztalos éttermem, a legfontosabb programpont azonban mindig a Via dell’Amore, vagyis a szerelmesek sétánya.
A Cinque Terre öt falujában – Monterosso al Mare, Vernazza, Corniglia, Manarola és Riomaggiore – sokáig földművesek éltek, akik a meredek hegyoldalakba vájt teraszokon gazdálkodtak. A falvak közötti közlekedés rendkívül nehéz volt: Manarolát és Riomaggiorét például csak egy ősi, a hegycsúcson átvezető hosszú kaptató kötötte össze, kevés volt a kapcsolat, még a nyelvjárásuk is eltért egymástól.
A változást a vasútvonal kiépítése hozta el: a munkálatok során a sziklafalba vájt szervizút ötletet adott egy új gyalogösvény kialakításához. 1931-re készült el a közel egy kilométer hosszú, hullámokra néző sétány, és a tenger felett csaknem harminc méter magasan vezető, könnyen járható promenád gyorsan a szerelmesek kedvence lett. Nevét egy ismeretlen rajongótól kapta, aki a bejáratnál található sziklára festette: Via dell’Amore.
Ez is érdekelhet: Ezért akar mindenki Toszkánába költözni
Az 1970-es években padokat helyeztek ki, amelyek szerelemhez köthető mitológiai alakok, költők neveit viselik. Nem véletlen azonban, hogy az eredeti út nem itt vezetett, a meredek hegyoldal ugyanis mindig omlásveszéllyel fenyegetett. 2012-ben, miután egy földcsuszamlásban négy turista megsérült, az utat lezárták. A felújítást követően tavalyelőtt szerencsére újra megnyitották a sétányt, amely ma már teljes biztonságban látogatható.
Bajorország legszebb panorámaútja pároknak
Ahogy öregszem, úgy értékelem egyre jobban Németország kiszámíthatóságát, és amit régen túlontúl pedánsnak csúfoltam, azt ma kedvesen takarosnak találom. A Romantische Strasse azonban életkortól függetlenül bárkit elvarázsol: Bajorország egyik legfőbb látványossága Würzburgból indul, és a legszebb tájakon át kanyarogva vezet egészen Füssenig. Minden évszakban jó választás ez az út, ahol nem szabad sietni, csak ráérősen kocsikázni, és gyönyörködni a csodálatos tájban; egymást érik a tüchtig falvak, legelők, dombocskák, csinos porták.
A romantikus út településeire is fontos időt szánni, ott van rögtön Würzburg a hatalmas kastélyával, amely harmonikusan ötvözi a német és a bécsi császári barokk, valamint a francia paloták stílusát. 1720-ban kezdték építeni, a helyi püspök mélyen a zsebébe nyúlt, hogy a nagyra törő álmok megvalósuljanak, cserébe itt készült el a világ legnagyobb egybefüggő mennyezeti freskója, amelyet Giovanni Battista Tiepolo készített.
A palota kétszáz éven át kápráztatta el az idelátogató egyházi és világi látogatókat, ám alig néhány héttel a második világháború vége előtt jóformán teljesen leégett. Az egész tető elpusztult, majd a beszakadó eső tovább rontotta a helyzetet a megmaradt belső terekben. A palotát a tervrajzok és fotók alapján teljesen felújították, és mivel a bútorok nagy részét a háború idején máshol tárolták, azok visszakerültek, így ma a régi pompájában ismerhetjük meg a kastélyt.
Ez is érdekelhet: 5 alulértékelt és megfizethető európai város, ahová télen is megéri elutazni
A pompa nem túlzás, itt minden hatalmas: a lépcsőház feletti hatszáz négyzetméteres freskó, az arany és lila színű császárterem az óriási márványoszlopaival, elámulunk a képtárban és a fényűzően berendezett lakószobák sorát végigjárva.
Nem szabad kihagyni a weltenburgi apátságot sem, amely a Duna legvadregényesebb szakaszán található, itt a folyó egy hatalmas kanyart tesz a magas jura kori mészkősziklák között, és néhol egészen keskeny szorosba szűkül.
A mai bencés apátság elődjét Szent Kolumbánusz alapította 617-ben ír és skót zarándoktársaival együtt, és bár a kolostor épületeit csak vezetett túra keretében lehet megtekinteni, a pompásan díszített barokk templomot magunkban is bejárhatjuk, és ihatunk egy sört a kolostor sörkertjében. Hiszen mégiscsak a világ egyik legrégebbi sörfőzdéjében vagyunk!
Párizsi szerelmes séták a turistautakon túl
Párizst az egész világ a szerelem városaként ünnepli, az Eiffel-torony, a Szajna-part, a kávézók teraszai mind látványos hátteret biztosítanak a romantikának, de a bennfentesek szerint aki többre vágyik, mint turistákra szabott szemfényvesztés, az menjen inkább a Montmartre-ra. Itt található a Chemin des Amoureux, vagyis a szerelmesek útja, amely nem hivatalos elnevezés, de a helyiek generációk óta így emlegetik, esetleg azt mondják, hogy „Escalier des amoureux”, vagyis szerelmesek lépcsője.
Ilyen létezik? Igen! Párizs legszebb pontján 15 euróért szállhatsz meg – egy feltétellel
Ez a régió valójában egymásba fonódó lépcsősorok, keskeny utcák és csendes átjárók szövedéke, amelyek a Sacré-Cœur környékét kötik össze az alsóbb városrészekkel.
A 19. század végén és a 20. század elején festők, költők, varrólányok és zenészek lakták ezt a kerületet; többségük kifejezetten szegény volt, szabad, meg persze szerelmes.
