A Ráth György-villa valójában nem rejtőzik, nagyon is frekventált helyen, a Városligeti fasor 12. alatt található. Talán csak azért érezzük, hogy bujkál, mert pompás kert veszi körül. Az épületet a szecesszió művészeti irányzata ihlette, de mai külsejét az átépítések során nyerte el.
Ráth György az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt, aki maga is hatalmas műgyűjteménnyel rendelkezett, különös tekintettel a lakberendezésre. 1901-ben vásárolta meg ezt a fasori villát, hogy aztán feleségével válogatott műtárgyakkal rendezzék be.
A lépcsőház és a hall bútorzatát a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál tervezte, a gyönyörű lépcsőkorlátot pedig a kor kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette. Ráth 1905-ös halála előtt meghagyta, hogy a villát felesége, Melcsiczky Gizella örökölje, aki továbbajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak, egy kikötéssel: a villa Országos Ráth György Múzeum néven működjön tovább.
A historizáló ebédlő az eredeti bútorzattal
A főváros új látványosságát 1906-ban mutatták be a publikumnak, s hamarosan az uralkodó, Ferenc József is tiszteletét tette. A villa a kommunizmus viszontagságai után, 2018 őszén nyitotta meg újra kapuit, A mi szecessziónk című állandó kiállítással, amely az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be. Már a hall lenyűgözi az embert a gyönyörű falépcsővel, majd a termekbe lépve valósággal megilletődünk az értékes Bugatti bútoroktól, a vitrinek különleges Zsolnay kerámiáitól és a kor káprázatos Gallé és Tiffany üvegeitől, hogy a Lalique ékszereket ne említsem.
Nők Lapja-kvíz: Mindent tudsz Budapest és lakóinak történetéről?
Vendéget látni, vendégnek lenni
Az óbudai panelházak ölelte kis téren, a Korona tér 1. szám alatt áll a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, és arról a 19-20. század fordulóján létező, emberléptékű világról ad hírt, amely időközben áldozatul esett a kerület rendezésének. Ebben a házban lakott élete utolsó éveiben egyik legnagyobb írónk, Krúdy Gyula. A 2011-ben itt elszállásolt múzeum méltó emléket állít neki, ma is megtekinthető a spártai berendezésű Krúdy-lakás az író tárgyaival, bútoraival.
A múzeum állandó kiállításai közül kiemelendő a Vendéget látni, vendégnek lenni című, amely meghitt lakásbelsők keretében ismertet meg bennünket a polgári vendéglátás tárgyi emlékeivel. Bemutatja az egykori szállodák, cukrászdák és vendéglők világát is, és elkalauzol egy százéves polgári otthonba, mintha csak egy városi skanzenben járnánk. Nem kevésbé érdekes a kereskedelmi „részleg” sem, hiszen kit ne érdekelne, hogy nézett ki egy Monarchia korabeli szatócsbolt? Mi az a rőf, milyen textileket árultak, vagy éppen milyen volt a papír? Akit pedig inkább a kávéházak története hoz lázba, betérhet a Mindennapi Csemegéhez címzett terembe.
Hamisítatlan keleti hangulat
Az egzotikus Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum tárt kapukkal várja látogatóit az Andrássy út 103. szám alatt. A buja előkertben egy tekintélyes hársfa áll, védelmezőn kiterjesztve ágait a keleti kőszobrok, egy Kasuga-kőlámpás és egy cukubai, egykor rituális tisztálkodásra szolgáló kőmedence fölé (jelenleg restaurálás alatt). Érdemes betérni csupán megpihenni, meditálni is, mert a kert bambuszligetei, cseresznyefái hamisítatlan keleti hangulatot árasztanak, s még a forgalmas sétány hangjai sem szűrődnek be. A múzeum Hopp Ferenc egykori üzletember és világutazó sokrétű keleti gyűjteményét mutatja be, aki 1919-ben a magyar államra hagyta örökül az utazásai során vásárolt értékes műtárgyait. A róla elnevezett múzeum 1923-ban nyílt meg, és ma harmincezer emléket őriz Kínából, Japánból, Indiából, Délkelet-Ázsiából és Koreából.
