Bulhardt András olyan, mint egy jós, aki üveggömbből olvassa ki az életemet.
– Volt régen bokasérülésed? – kérdezi. – A jobb oldalon.
– El volt törve. Tizenhárom éve – felelem meglepődve, ő pedig arról beszél, hogy a bokám túl sokáig maradhatott rögzítve, érdemes vele foglalkoznom, különben később fájhat a térdem és a csípőm. Utána – anélkül hogy bármit is megosztottam volna magamról – elmagyarázza, mitől fáj a derekam mostanában. Közben rezeg a telefonom: e-mail érkezik három videóval, amelyben egy ázsiai nő bemutatja azokat a gyakorlatokat, amelyek a legtöbbet javíthatnak az állapotomon.
Bulhardt András gyógytornász-fizioterapeuta és manuálterapeuta, kollégája Kovács Tamás. Alig tíz perce mutatkoztunk be egymásnak, utána mindössze annyi történt, hogy néhány másodpercig álltam egy kamera előtt, majd a számítógéphez ültünk. A képeket egy dél-koreai, mesterséges intelligenciával (MI) működő testtartáselemző rendszer térbeli, forgatható csontvázmodellé alakította, és azonnal kielemezte. A csontok helyzetéből visszakövetkeztetett az izmaim állapotára is.
Az algoritmust több mint harmincezer ember adataival tanították meg arra, hogy még ruhán keresztül is felismerje, hol van például a vállcsúcs, a csípőtövis vagy a boka középpontja.
– A gép nem lát a bőröd alá, de ahogy a gyógytornász se nyitja fel a hátadat kis késsel, hogy megnézze, hogyan állnak a csigolyáid, a programnak sincs erre szüksége – mondja András. Az „izomfeszültség-térképemen” a szoftver pirosra színezi azokat az izmaimat, amelyek túlságosan feszesek, a gyengéket kékkel jelzi. A képernyőn kis rajzok mutatják azt is, hogy melyek azok az életmódbeli szokások – helytelen magasságban lévő monitor előtti görnyedés, túl sok mobilozás stb. –, amelyek általában ezeket a problémákat okozzák, tehát hogy miken érdemes változtatnom.
Kapcsolódó: A ChatGPT egészségügyi tanácsai – így használd okosan, hogy ne árts magadnak
Animáció segítségével megnézzük, a jövőben hogyan torzulhat a testtartásom, hogyan görbülhet például a lábam, ha nem foglalkozom a problémákkal, illetve azt is, hogyan szűnhetnek meg a panaszaim, ha kellő figyelmet szentelek nekik. A program alkalmas arra, hogy a páciens korábbi adatait összehasonlítsa a jelenlegi állapotával, tehát a változás, a fejlődés akár hétről hétre nyomon követhető. Ez a terapeutának fontos visszajelzés a kezelés hatékonyságáról, a páciensnek pedig komoly motiváció.
– Azok a vizsgálatok, amelyek a hagyományos módszerekkel akár órákig elhúzódtak, a géppel csupán néhány percet igényelnek – mondja Bulhardt András. – Amíg a vizsgálatokat emberek végzik, fennáll a hiba lehetősége, viszont a program a huszadik páciens után sem fárad el. Már készültek olyan kutatások, ahol az MI gyorsabban, pontosabban és részletesebben elemezte ki az adott kórképet, mint a negyven éve praktizáló, sasszemű röntgenorvos.
Kapcsolódó: Váratlan helyeken üthet vissza a nagy ChatGPT-mánia
Kovács Tamás a folyamatos fejlesztések kapcsán azt említi, hogy a gép hamarosan az arcszimmetriát, az arc eltéréseit is érzékeli majd, ami például a fogorvosok, vagy akár az állkapocsízülettel foglalkozó terapeuták munkáját is megkönnyíti, de a szépségiparban szintén hasznos lehet.
Pontosabb diagnózis, hatékonyabb gyógyszer
– Amit húsz éve távoli utópiának gondoltunk, már rég meghaladtuk – fogalmazott Rab Árpád jövő- és trendkutató nemrég a BoschxRichter Innovátorok Napján, ahol az egyik kerekasztal-beszélgetésen prof. dr. Erőss Loránd, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikájának igazgatója és dr. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. Biotechnológiai üzletágának vezetője az orvoslás új korszakát, a biotechnológia és az MI kapcsolatát járta körbe.
Kapcsolódó: Mesterséges intelligencia – tényleg lemaradásban vannak a nők?
A mesterséges intelligencia MRI-, CT- és röntgenfelvételeken olyan eltéréseket is felismer, amelyeket emberi szemmel jóval nehezebb észrevenni. Mammográfiában, tüdőrákszűrésben, stroke-diagnosztikában már többországban használják. Nagy mennyiségű egészségügyi adat elemzésével az algoritmusok különböző betegségek – például szívritmuszavar, cukorbetegség vagy vesebetegség – kockázatát akár évekkel a tünetek előtt meg tudják jósolni.
A modern műtéti robotok MI-modulokkal is működnek. Noha a gép még nem veszi át az irányítást, folyamatosan elemzi az anatómiai képet, javaslatot tesz, stabilizálja az eszköz mozgását, és valós időben figyelmeztet a kockázatokra. Jelenleg főleg hasi, nőgyógyászati, urológiai, fül-orr-gégészeti, fej-nyak- és szívsebészeti beavatkozásokhoz használják.
Kapcsolódó: 6 kevésbé tipikus és korai tünet nőknél, ami stroke-ra utalhat
Prof. dr. Erőss Loránd többek között arról beszélt, hogy a mesterséges intelligenciát a stroke-ellátásban napi szinten alkalmazzák. A CT-eredmények azonnal befutnak a központi szerverre is, és ha azt látják, hogy nagy a gond, a mentő rögtön indulhat a beteggel, jelentősen lerövidítve az időt, amíg ellátáshoz jut.
Bár ez a technológia még nem terjedt el a mindennapokban, az MI elvileg már képes arra, hogy akkor is elemezze a beteg állapotát, amikor az illető betelefonál a mentőkhöz. Abból, hogy mit mond, és hogyan beszél, a program következtetni tud a neurológiai tüneteire. Ezt később összeveti azzal, amit az egészségügyi szakember tapasztalt a páciensnél, majd megkapja a CT-adatokat, és ezekből az orvos sokkal pontosabb diagnózist állíthat fel, mint amire korábban lehetősége volt.
Újra láthat egy látássérült?
A fejlődés elképesztő más területeken is. Prof. dr. Erőss Loránd szerint már nem lehetetlen, hogy egy látássérült újra lásson, inkább csak az a kérdés, hogy a kutatások mikorra jutnak el idáig. Előbb-utóbb talán a teljes agyterületet helyre lehet majd állítani stroke után.
Dr. Bogsch Erik arra mutatott rá, hogy a mesterséges intelligencia a gyógyszerfejlesztés sikerességi rátáját is látványosan megnövelheti. Ma az orvosok általában addig próbálkoznak a betegnél a különböző készítményekkel, amíg megtalálják a megfelelőt. Ám ha a diagnózis fejlődik, ez az út lerövidül.
A biológiai gyógyszerek hatalmas áttörést hoztak az immunológiában és az onkológiában. Például a HER2 mellráktípusnál már sokkal jobb a túlélési ráta, mert vannak biológiai gyógyszerek, amelyek vagy teljesen megszüntetik a daganatot, vagy meghosszabbítják a tünetmentes időt.
A szakember hasonló sikerekre számít a génterápia területén. Ahol például egyetlen hibás gén kódolja a betegséget, egy géngyógyszerrel ki tudják javítani az eltérést. Ígéretesek a sejtterápiák is. Sok kutatás foglalkozik azzal, hogy súlyos gerincprobléma, idegsérülés esetén megfelelő sejteket lehessen az adott területre fejleszteni, így a páciens képes lehet akár újra lábra állni.
Ma már sejtszöveteket is tudnak pótolni, például súlyos égési sérülés után. Az agyat is lehet arra trenírozni, hogy a műkart úgy használja, mintha az eredeti lenne.
„Az orvosok ítélete pótolhatatlan”
„A technológiának megvan a hatalma arra, hogy megváltoztassa az orvosok munkáját. A kollégák többsége óriási ígéretet és reményt lát abban, hogy a mesterséges intelligencia hatékonyabbá válik, csökkenti a klinikusok terheit, és jobb minőségű ellátást nyújt. Ugyanakkor tisztázni kell, hogy a mesterséges intelligencia valójában csak egy hasznos eszköz, amely segít kiszűrni az összes zajt, hogy olyan információkat és adatokat jelenítsen meg, amelyek a problémáinkra, diagnózisunkra vonatkoznak” – fogalmazott dr. Steven Waldren, az amerikai családorvosok akadémiájának vezető orvosi informatikai tisztviselője.
Ezt Pituk Dóra klinikai és biotech-adatelemző azzal egészíti ki, hogy a mesterséges intelligencia nem varázspálca.
– Az MI csak annyira jó vagy rossz, mint a tudás, amelyre képezték, amellyel tanították. Sosem lesz döntéshozó – mondja a Nők Lapjának. – Az orvosok klinikai ítélete pótolhatatlan.
A szakember szerint az, hogy az okosórák folyamatosan gyűjtik rólunk azadatokat, számtalan esélyt ad a mesterséges intelligenciának, hogy az egészségünket szolgálja. A diabéteszesek számára a folyamatos glükózmonitorozás széles körben ismert, az alvás-, az aktivitás- és stresszadatokból az MI megbízható pontossággal képes megjósolni a szülés utáni depressziót, de például már fejlesztik azokat a rendszereket is, amelyek időben előrejelzik majd a szívinfarktust.
Pituk Dóra arra számít, hogy a mesterséges intelligencia a következő évtizedben három területre osztja majd az egészségügyi ellátórendszert. Lesznek, akik mindig orvoshoz akarnak járni, és ez a látogatás gördülékenyebbé válik. Mások el tudnak menni egy kioszkba vagy egy orvosi kapszulába, ahol kapcsolatba léphetnek egy avatárral vagy robottal. És lesznek, akik a virtuális vagy a kiterjesztett valóság segítségével mindent elintézhetnek majd otthonról.
Kapcsolódó: Innen ismerheted fel, hogy AI-videót látsz
– Azt, hogy a forradalmi újítások mikor jutnak el a magyar páciensekhez, nagyon nehéz megjósolni. Várhatóan lassú és egyenetlen folyamatra lehet majd számítani, mivel ezeknek a megoldásoknak is hosszú szabályozási procedúrán kell átesniük – folytatja Pituk Dóra.
– Magyarországon például a radiológia területén már akadémiai és magánegészségügyi intézmények is használnak MI-asszisztált alkalmazásokat, de ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciára épülő technológia az állami egészségügyben is megjelenjen, meg kell teremteni a digitális feltételeket, például a kiberbiztonság vagy akár az adatfeldolgozás terén, ami hosszabb előkészítést követel.
Új út a rák elleni harcban
Nemrég hazai kutatók – a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudósai – egy új vegyülettel, a -LiPy—Dauval állatkísérletekben olyan rákellenes terápiai eredményeket produkáltak, amelyek forradalmasíthatják a daganatos betegségek kezelését. A LiPyDau hat különböző daganatmodellben – köztük bőrrák, tüdőrák és örökletes emlőrák esetében – gátolta a tumor növekedését, és emlőráknál teljes gyógyulást ért el.
Illusztráció: Getty Images
