- Egyre több a kísértetiesen valósághű, mesterséges intelligenciával készült videó.
- Az AI segítségével generált tartalmak egészen elbizonytalanítják az embert.
- Bár ezek a filmek egyre tökéletesebbek, azét akadnak még bennük hibák.
A mesterséges intelligencia által generált videók villámgyors fejlődése joggal aggaszt sokunkat. A szakértők (és saját tapasztalatunk) szerint ezek a videók ma már zavarba ejtően élethűek, és könnyen alááshatják a közbizalmat.
Amikor elárasztanak minket a megtévesztő tartalmak, amikor céljuk az, hogy döntéseinkben befolyásoljanak bennünket, gyengül a valóságérzékelésünk és a közintézményekbe vetett hitünk is. Épp ezért fontos, hogy felismerjük, hogy amit látunk, az nem a valóság, csak ahhoz kísértetiesen hasonlító valami.
Így különböztesd meg az AI videót a valóságtól
A dolog persze nem könnyű, sőt egyre nehezebb. Valószínű, hogy hamarosan eljön az idő, amikor egyáltalán nem lehet majd különbséget tenni a valóság és a technológia által generált történések között. De addig is íme néhány jel, amire érdemes figyelni.
1. Képi torzulások
Az AI videók sokszor még ma is az apróságokon buknak meg. A kezek például továbbra is gyakori hibaforrások. Előfordul, hogy az ujjak összemosódnak, torzulnak, szinte vibrálnak. Az arc túl sima, műanyagszerű lehet, a fogak nem tűnnek valóságosnak, az arckontúrok elcsúsznak. A szemek ritkábban pislognak, holt fényfoltok látszanak rajtuk, a csillanások nem követik a jelenet valós fényeit.
Kiegészítők (szemüveg, fülbevaló) képkockáról képkockára elmozdulhatnak. Az árnyékok és a világítás sem mindig passzol: furcsa irányok, hiányzó tükröződések, aránytalan élesség jelenhet meg a háttér és az előtér között. Ez mind gyanús jel.
2. Videóminőség és felbontás
A homályos, pixeles, szemcsés kép gyakori AI-álca; hiszen a rossz minőség elfedi a generálás nyomait. Ilyenkor felbukkanhatnak furcsa textúrák, irreális mozgások, torz feliratok is. Ugyanakkor a jó minőség sem garancia az eredetiségre. A legújabb modellek tűéles videókat is tudnak készíteni. Érdemes ránagyítani a kérdéses videóra:
olvadt grafikák, torz betűk, szokatlan színfoltok árulkodhatnak arról, hogy nem valós videóval van dolgunk.
Gyakori még a rendkívül rövid kliphossz és a durva tömörítés: a pár másodperces anyagoknál ezért különösen legyünk gyanakvók. A hosszabb, jó minőségű videókat előállító szoftverek drágák, így a legtöbben ma még az egyszerűbb videóprogramokat használják.
Nagyon résen kell lenni, ha észre akarjuk venni az átverést (Fotó: Canva)
3. Vágások és időzítés
A generált videók gyakran több rövid részletből állnak, a köztük lévő váltások pedig nem folyamatosak.
Hirtelen átmenetek, megugró képkockák, megszakadó mozgás lehetnek tipikus jelek.
Pörgős mozdulatoknál állítsuk meg a videót. A képszéleken ilyenkor látszanak az úgynevezett olvadó textúrák. Gyanús az is, ha a klip váratlanul ér véget vagy ismétlődik, ha szokatlanul hosszú beállítások váltakoznak mechanikus vágásokkal, vagy ha a jelenetek illesztése pontatlan.
4. Hang és szinkronizáció
Sok deepfake a hangnál bukik le. Ha az ajakmozgás és a beszéd nincs pontosan szinkronban, ha hiányoznak a mássalhangzó-záródások, ha a hang robotikus, steril, környezeti zajok nélkül, az intő jel.
Figyeljük az intonációt is. Ha maga a hang emberi is, a hangsúlyok még most is sokszor rossz helyre kerülnek, a hanglejtés monoton, az érzelmi dinamika hiányzik. Ha gyanús, hasonlítsuk össze a szereplő ismert felvételeivel.
5. Érzelmileg túltolt vagy gyanúsan virális
Az AI-tartalmak gyakran érzelmi csalival dolgoznak. Az ilyen videók zöme túl aranyos, túl megható, túl felháborító – és pillanatok alatt virálissá válik. Sokszor az is gyanús, hogy egy rendkívüli eseményről tökéletes perspektívából készül felvételnek látszó videó. De ember legyen a talpán, aki magabiztosan tud dönteni például az alábbi videók igazságtartalma kapcsán.
A cukiságra vagy döbbenetre építő, villámgyorsan terjedő klipekben gyakran rejtett hibák vannak, amelyeket a gyenge minőség fed el. Ha egy videó „tökéletesen” illeszkedik a vírusvideó-sablonba, kapcsoljon be a vészcsengő.
Forrásellenőrzés és kontextus
Ha nincs egyértelmű technikai hiba, marad a forráskritika. Az új, ismeretlen profil, a homályos leírás, a hiányzó helyszín vagy időpont – mind figyelmeztető jel lehet, hogy a mesterséges intelligencia keze van a dologban. Készítsünk képernyőfotót, és keressünk rá fordított képkereséssel; nézzük meg, foglalkozott-e vele hiteles tényellenőrző vagy szerkesztőség.
Ha csak gyanús posztok hivatkoznak az adott videóra, megint csak legyünk óvatosak. A metaadatok (feltöltési idő, hely, eszköz) segíthetnek a pontosabb tájékozódásban. A legfontosabb mégis a kontextus: ki, mikor, miért tette közzé? Ha erre nincs jó válasz, ne fogadjuk el bizonyítékként.
Kapcsolódó: Ezeket a szakmákat meg fogja semmisíteni a mesterséges intelligencia
Kiemelt kép: Getty Images
