Szép sárga, kellemesen savanyú és a miénk! Megnéztük, hol érik a magyar citrom

Bár tudjuk, hogy már a kivi is megterem nálunk, az, hogy citromot itthon ugyanúgy szedhetünk kilószámra, mint almát, még mindig meglepő. A gyümölcs imádói minden novemberben alig várják, hogy bevethessék magukat Lajosmizsén a fóliasátrakba, és feltankolhassanak belőle télre.

Igazi mediterrán hangulatba csöppenünk Lajosmizsén, a Szőrös házaspár farmján. A fóliasátrakba belépve egyrészt kellemes, langyos klíma fogad, másrészt egy zöld-sárga dzsungel, ahol az érett citromok látványára önkéntelenül mosoly ül ki az arcunkra. Ahogy fotós kollégámmal, Krisztával próbálunk utat törni a fák között, már érezzük is a gyümölcsök citrusos illatát.

– Szüret közben még erősebb illatok szállnak – fűzi hozzá Szőrösné Kisjuhász Éva, aki, ahogy a férje, András is, gyakorlatilag beleszületett a kertészkedésbe, a növénytermesztésbe. – Három év, amíg termőre fordul egy citromfa, mi a Meyer-citromot termesztjük, de próbálkozunk szicíliai mandarinnal vagy kumkvattal is, ami szuper „találmány” – ismerik?

Nem, de most megismerjük a kumkvatot, vagy más néven törpemandarint, amelynek a belseje savanyú, a héja édes, és ha egyben harapunk rá, akkor a szánkban áll össze az íze. Finom.

Ahogy körbejárjuk a sátrakat, velünk tart Szőrösék középső gyermeke, az egyetlen lány, Eszter, aki aktívan részt vesz a gazdaság mindennapi munkájában, és a legkisebb fiuk, Ádám. Ő mérnöknek tanul, a legidősebb, András pedig Budapesten dolgozik grafikusként. Kiskoruk óta besegítenek a szülők munkájába, akik eleinte virágokkal, és főleg szamócával foglalkoztak.

Lajosmizsét – nem véletlenül – a szamóca fővárosának is nevezik. Az itt jellemző homokos talaj, a sok napfény és a kevés csapadék ugyanis kifejezetten kedvez ennek a gyümölcsnek.

– Apukám úgy harminc évvel ezelőtt vett két citromfát a virágpiacon – tér vissza Eszter a fő témánkra. – Csak azért ültették el a szüleim,­ hogy talán terem rajtuk annyi gyümölcs, amennyi a családnak elég. Erre kiderült, hogy jól érzik magukat a fák, és bőséges termést hoznak. Ekkor vettek egy nagy levegőt, és beültettek egy nagyobb területet citrommal.

Kapcsolódó: A citromos víz tényleg méregtelenít és fogyaszt?

Döbbenet a piacokon

A tyúkok gyakori vendégek a citromsorok között, most is itt kotkodácsolnak. Ők felelnek a gyomlálásért. A farmot egyébként két határozott fellépésű kutya őrzi: a komondor, Mása, és a bokszer, Pedro, aki valójában lány, csak maffiózó kinézete miatt kapta a nevét. A kutyák engedélyével tovább sétálva látunk fiatalabb és idősebb ültetvényeket, illetve kiderül az is, hogy az újabb citromcserjéket mindig a meglévő szamóca mellé ültetik, váltott sorokban, majd utána terítik be vele az egész sátorrészt.

Mindenük a citrom! A Szőrös család: Éva, András, Eszter és mögöttük Ádám (egy fiú igazoltan távol)

Éva és András tősgyökeres lajosmizseiek, már a dédszüleik is itt éltek – a környéken nagyon sok kertészet működik, rengetegen dolgoznak a mezőgazdaságban.

– A szüleim még lovas kocsival vitték az általuk termelt szamócát a fővárosba – mondja András. – Este indultak el a pesti Haller téri piacra, és hajnalban már fönt is voltak a frissen szedett gyümölccsel.

Éva édesapja 1972-ben kezdett fóliasátras termesztéssel foglalkozni, ami akkoriban újdonságnak számított. A családból elsőként Éva tanult tovább a gimnázium után, a kecskeméti kertészeti főiskola zöldség-dísznövény szakán végzett. Másfél évet dolgozott a Fővárosi Kertészeti Vállalat keresztúri telepén vágott virágokkal, illetve cserepes tavaszi hagymásokkal.

Kapxsolódó: 10 dolog a háztartásban, amire jó a citrom

– Cserepes jácintot 1987 óta termesztünk, ezt még én hoztam be apukám kertészetébe – teszi hozzá Éva. – A szüleim azt mondták, el sem fogjuk tudni adni azt a kétszáz darabot, mert akkoriban nem nagyon vettek az emberek virágot. Szerencsére jött egy helyi vállalkozó, aki a nagyját elvitte a nála dolgozó hölgyeknek nőnapra, úgyhogy nem bántuk meg a befektetést.

Megismerkedésük után fel sem merült, hogy Éva és András ne növényekkel foglalkozzanak már házaspárként, együtt is. 2010 környékén jutottak el oda, hogy a citromból annyi termett, hogy elkezdték árulni, először a helyi, majd a kecskeméti piacon.

– Az emberek eleinte nem értették, vagy nem hitték el, hogy ez tényleg magyar citrom – emlékszik vissza Éva arra az értetlenségre, amivel a piacokon találkozott. – Végül Budapesten találtuk meg azt a közeget, ahol a vevők értették és értékelték is, hogy nem több ezer kilométerről idehozott, kezelt héjú citromot kell vásárolniuk, hanem éretten leszedett, lédús, friss gyümölcsöt.

Mi november elején jártunk a citromfák között, akkor már a szezon végén tartottak. De a tyúkok rendületlenül gyomláltak

Ehhez képest most annyian szeretnének jönni az ország minden részéből a Szedd magad! alkalmainkra, hogy nem is tudunk mindenkit fogadni. Már hetekkel korábban kapjuk a telefonokat, a közösségi oldalunkra is rengetegen írnak – vannak, akik azt mondják, nekik a citromszüret az adventi időszak egyik legjobb programja.

Kapcsolódó: Egyáltalán nem hat a megfázásra a C-vitamin – ezt érdemes helyette szedni

Egyszer meghirdettük, hogy szívesen megmutatjuk, miként készítünk citromdzsemet. Arra is annyian érkeztek, hogy nem akartuk elhinni. Mi nem tanultuk a vendéglátást, nem voltunk hozzászokva ahhoz, hogy emberekkel foglalkozzunk, ebbe bele kellett jönnünk.

Citromra éhes kártevők

Valódi mélypontot élt meg a család 2017-ben, amikor egy trafó felrobbanása miatt leállt a sátrak fűtése januárban. Nem működött a generátor sem, ezért pár óra alatt elfagytak a fák – még András is sírt, amikor meglátta, hogy elveszett a termés. Bár fekete öves növénytermesztők, ehhez nem lehet hozzászokni – vallják be. Szerencsére a fák lassan magukhoz tértek, és virágoztak tovább.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő mindössze havonta 1490 forintért.
Próbáld ki most!
Az előfizetésed egy regisztrációval egybekötött bankkártyás fizetés után azonnal elindul.
Mindössze pár kattintás, és hozzáférhetsz ehhez a tartalomhoz. Ha van már előfizetésed, lépj be .
Ajánlott videó