Olyan erős szerek kerülnek nap mint nap a természetes vizeinkbe, mint az antidepresszánsok, antibiotikumok, fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők. A magyarok negyede még mindig kiönti a lefolyóba vagy kidobja a háztartási kukába a maradék vagy lejárt gyógyszereket, ezzel pedig olyan környezetszennyezést idéznek elő, amiről talán nem is tudnak.
Emlékszem, amikor a koronavírus-járvány idején a betegségtől való félelmünkben rengeteg különböző hatóanyagú lázcsillapítót és fájdalomcsillapítót halmoztunk fel. A mi négyfős családunkban egy egész fióknyi gyógyszer gyűlt fel 2020-ban, aminek a nagy része lejárt 2022-re – ekkor szedtem össze egy zacskónyi lejárt szavatosságú tablettát és szirupot.
Szerencsések vagyunk, hiszen az otthonunktól minden irányba tíz-tizenöt perc sétára van patika, ahol kidobhattam a lejárt orvosságot, de döbbenetemre üres volt a karton hulladékgyűjtő. Kérdeztem a gyógyszertárban, hogy éppen kiürítették-e, de a patikusok lemondóan közölték, hogy alig hoznak vissza gyógyszert, vagy azért, mert nem figyelnek a szelektív gyűjtésre, vagy mert félnek a fertőzések miatt a gyógyszertárba menni a szeméttel.
Azóta ma már sok drogériában is található ilyen gyógyszergyűjtő kuka, és egyre többen viszik vissza a káros hulladékot, de még mindig nem mindenki.
Ne dobd ki, hozd vissza!
„Ne dobd ki, hozd vissza!” címen edukációs kampányt indított a BENU Magyarország Zrt., ugyanis a három legnagyobb magyarországi élővízből – Duna, Tisza, Balaton – vett mintavételi eljárás eredményeinek összegzése során kiderült, hogy a tizennyolc vizsgált hatóanyagból tizennégy jelenlétét ki tudták mutatni. Ezek lejárt vagy nem használt gyógyszerek helytelen kezelésével is bekerülhettek élővizeinkbe.

Így vidd el a gyógyszereket a patikába a hulladékgyűjtőbe! (Fotó: Getty Images)
Erős Antónia televíziós műsorvezető is csatlakozott a kampányhoz, aki saját bevallása szerint hosszú ideje igyekszik a környezetét edukálni, hogy vigyék vissza a gyógykészítményeket a legközelebbi gyógyszertárba.
– Megesszük vagy mérgezzük a környezetünket, és ezen változtatni kell – ezért döntöttem úgy, hogy kiállok e mellett a fontos ügy mellett. Mi régóta visszavisszük a gyógyszereket, és nem is gondoltam, hogy sokaknak ez nem kézenfekvő. Az adatok azonban nagyon meggyőzők: tényszerű, hogy mennyi szennyezés jut az élő vizekbe, így ha ezeket valaki látja, olvassa, hallja, soha többé nem dob a vécébe, szemétbe gyógyszert – nyilatkozta a műsorvezető a Nők Lapjának.
De mit is jelent pontosan, hogy megesszük vagy mérgezzük a környezetet a kidobott orvosságokkal? Ennek jártam utána a téma kutatóinak segítségével.
Hogyan terjedhet az antibiotikumrezisztencia?
– A gyógyszermaradványok a modern társadalmak egyik kevésbé látható, de kritikus környezeti problémája, ma már szinte minden felszíni vízben kimutathatók Magyarországon és világszerte – mondja dr. Lemli Beáta, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának fenntarthatósági koordinátora.
– Nem csupán azért kerülnek a környezetbe, mert a szennyvíztisztító telepek nem képesek teljes mértékben lebontani ezeket a vegyületeket, hanem az állattenyésztésben alkalmazott készítmények és a nem megfelelő hulladékkezelés is globálisan hozzájárul a gyógyszerszennyezéshez. Azok a hatóanyagok problémásak, amelyek biológiailag aktívak maradnak a környezetben, és hosszú ideig stabilak.
Az antibiotikumok az orvoslás nélkülözhetetlen eszközei, de vannak közöttük olyan hatóanyagok, amelyek a környezetbe kerülve tartósan megmaradnak.
– A legkárosabbnak tartott csoportok közé tartoznak, mivel hozzájárulhatnak az antibiotikumrezisztencia terjedéséhez, ami globális egészségügyi kockázatot jelent. Ezenkívül potenciálisan toxikus hatással rendelkeznek a gyulladás- és fájdalomcsillapítók, míg a hormonhatású anyagok, köztük a fogamzásgátlók hatóanyagai endokrin zavarokat okozva befolyásolhatják a szaporodást.
Ne felejtsük el a pszichoaktív szereket sem, antidepresszánsok és nyugtatók szintén kimutathatók vizeinkből, és viselkedési változásokat idézhetnek elő a vízi élővilágban – tárja fel dr. Maász Gábor, a Pannon Egyetem kutatója.
Halászlé kedélyjavító módra
Ne felejtsük el, hogy a természetes vizekben élő állatokra is hatással vannak ezek a szerek, és mi jóízűen megesszük ezeket a halakat.
– A természetes vizekben lévő antibiotikumok gátolják a növények csírázását, és az antibiotikumrezisztencia terjedését okozzák, míg az egyéb gyógyszermaradványok felhalmozódnak a vízi élőlények szöveteiben (elsősorban halak, puhatestűek esetén). Az antidepresszánsok viselkedésváltozást (túlzottan szelíd vagy agresszív), a hormonok szaporodási zavarokat, míg a nem szteroid fájdalomcsillapítók vese- vagy kopoltyúkárosodást okoznak a halaknál – sorolja
dr. Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja. – Ezek a hatások együttesen azt eredményezhetik, hogy felborul a vízi ökoszisztéma egyensúlya, és csökkenhet az élővilág sokszínűsége.
Valójában tehát akkor mennyire biztonságosak jelenleg a vizeink?
– A magyarországi csapvízből kimutatott gyógyszermaradványok emberi egészségre gyakorolt kockázata jelenleg elhanyagolható. Európai és globális viszonylatban is rendkívül alacsony koncentrációban mutattak ki gyógyszermaradványokat az ivóvizünkből, ami még a krónikus betegek vagy idősek számára sem jelent közvetlen veszélyt. Ugyanakkor a tudomány jelenlegi állása szerint a hosszú távú kockázat nem zárható ki – foglalta össze dr. Lemli Beáta.
Melyik gyógyszert hova kell vinni?
- A gyógyszereket, legyen az folyadék (köhögés elleni szirup, gyomorsavmegkötő folyadék, lázcsillapító stb.), tabletta, kapszula, spray, kúp, pezsgőtabletta, por, tapasz (pl. hormon- vagy nikotintartalmú), vihetjük a gyógyszertári hulladékgyűjtőkbe.
- A használt fecskendőket, tűket viszont csak orvosi rendelőben vagy kórházban lehet leadni.
- A gyúlékony, tűzveszélyes patikai szereket (pl. sebbenzin, ricinusolaj, fertőtlenítő alkohol) azonban sajnos nem lehet a gyógyszertárba vinni, ezeket a hulladékudvarokba kell elszállítani, mivel veszélyes hulladéknak számítanak.
Kapcsolódó: Csak a szükségesek orvosságok legyenek otthon – abból is az olcsóbb
Kiemelt kép: Getty Images